Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors][subsumed][ocr errors][ocr errors]

131 MÁSFELÜL–MÁSIKAPA
felöl is veszély fenyeget bennünket. Néha sorozó jelen-
téssel bir. Egyfelől (= egy oldalról) vizek, másfelől
hegyek akadályozták a seregek haladását. Különbözik
tőle: másfelül ; l. ezt. Továbbá különbözik tőle a
névutós eset, midőn nem öszvetett szó, hanem azt te-
szi: másról, p. Te is más felől beszélsz, én is. Mások fe-
löl ítélettel lenni.

MÁSFELÜL, (más-felül) ösz. ih. Más félen, más oldalon. Megfelel e kérdésre: hol ? Eggik vadász másfelül állt lesben, mint a másik. Különbözik tőle a honnan ? kérdésre felelő másfelől.

MÁSHÁ, tájdivatos, máshova helyett.

MÁSHITÜ, (más-hitü)ösz. mn. Nem azon a hiten vagyis valláson levő. A különböző keresztény felekezetüek mondják egymásról.

MÁSHOL, (más-hol) ösz. ih. Nem bizonyos határozott, vagy gondolt, vagy gyanított helyen, hanem ettől különbözőn. Máshol lakom, nem ott, hol taval. Máshol is szerencsés lehetsz. Itt is, ott is, máshol is. MÁSHON, (más-hon) ösz. ih. 1. MÁSHOL v. MÁSUTT és v. ö. HON és HOL.

MÁSHONNAN, (más-honnan) ösz. ih. Nem valamely határozott, vagy vélt, vagy gyanított helyről, hanem ettől különbözőről. Különbözik tőle a másfelől, mint hogy ez szorosan irányra, amaz helyre vonatkozik. Mi máshonnan valók vagyunk, nem Pestről. Máshonnan veszek bort, nem Budáról.

MÁSHOVA, v. –HOVÁ, (más-hova) ösz. ih. 1) Nem azon helyre, melyet gondolunk, vagy gyanítunk, stb. hanem ettől különbözőre. Azt mondá, hogy Pestre megy lakni, és máshova költözött. 2) Az előbbi helyről egy ujabbra. Minden évnegyedben máshova hurczolkodik.

MÁSI, (más-i) fn. tt. mási-t, I. MÁSA.

MÁSIK, (más-ik) mn. tt. másik-at. Többesben nem használtatik. Alapértelemre nézve am. más, csakhogy nyelvszokásunk szerént az ik képző határozottabb, s mintegy különböztető, kitüntető, különösebben az egyik szóval ellentétes jelentést kölcsönöz neki. Ily különbség van a szebb szebbik, jobb jobbik, nagyobb nagyobbik, kisebb kisebbik stb. között. Jelesen a számnevekben: egy egyik, másod második, harmad harmadik, stb. Egyik mint a másik. Egyik eb, másik kutya. Egyik kéz a másikat mossa. Egyik tizenkilencz, másik egy hián húsz. Egyik gubát, másik su

[ocr errors][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »