Oldalképek
PDF
[merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

Innen van, hogy ma is némely tájakon megfordítva a marhát jószág-nak nevezik. A jószágnak nincs legelője, nincsen ára. Döglik a jószág. Hasonló hang- és értelemviszonyban állanak a latin pecus, peculium, pecunia. A régi német nyelvben is a Vieh nem csak barmot, hanem kincset is jelentett, l. Adelung. 3) Aljas nyelven, megvetőleg mondják durva indulatu, vagy buta, ostoba, vagy idomtalan nagy testü emberről. Nagy marha vagy. Nagy marha ember. Mi elemzését illeti, gyöke mar, melyből a képzővel lett mara s h közbevetve marha. Így alakultak: porha v. purha, turha, börhe, csürhe stb. Értelemre és hangra megegyezik ezen gyökkel a barom gyöke bar, miért apró marha és baromfi egyet jelentenek. Legvalószinübb, hogy mindegyikben alapfogalom a mozgás, járás, mint egyik lényeges különböztető jegyc az állatnak általán véve, s a mar, mint mozgást jelentő gyök megvan a marúl igében, mely am. menül, ficzamik, pl. kimarúlt a karja; a bar pedig szintén rokon értelemmel járást jelent a barangol, baracskál, barlag (ballag) igékben. A bar gyökhöz rokon a latin brutum,s mozgásra vonatkozik a jumentum,azaz iumentum, az eo igétől, mint a jugum, magyarul járom a mozgást jelentő jár igétől. „Marha Dankovszky szerént megvan az illir nyelvben is.

[ocr errors]
[merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »