7) Báró Imre Beczkón halt meg 1670-ben. Neje Bucsányi Zsuzsánna Tiller András özvegye volt, kitől egyik fia

Imre szül. 1663-ban, előbb Pálos szerzetes, később 1706-ban váczi, 1723-ban veszprémi, 1725-ben esztergami érsek és Magyarország primása. Meghalt 1745-ki dec. 5-én Pozsonyban 1). Ő koronázta meg Mária Terézia király-asszonyt.

Gáspár legrádi kapitány, alezredes, meghalt 1723-ban. Nejétől Révay Judittól fiai: a) György val. b. titkos és cs. kir. helytartósági tanácsos, Fejér vármegye főispánja, kir. fő-ajtónálló mester. Meghalt 1734-ki jun. 3-án Carlsbadban 2). b) János meghalt 1734-ki junius 24-én szintén magtalanul; c) Zsófia Révay Jánosné; d) Janka Madarász kir, tanácsosné; e) Polexina.

8) Báró Mihály (Dánielnek fia) aranysarkantyús vitéz és czredes, Buda vára ostromában esett el 1686-ban. Három neje volt: 1 Nádasdi Darabos Mária. 2. Heölgyi Kata. 3. Perényi Borbála. Ezektől leánya Borbála Kéry Ferenczné, László és Dániel.

László sz.-györgyi Horváth Katalintól négy gyermeket hagyott maga után, kik közül Ádám gr. Berényi Erzsébettől nemzé Gábort a Grassalkovich N. férjét; Ferenczet gr. Széchenyi Teréz férjét, ki Pátyon lakott, és Juliannát gr. Forgách Zsigmond nejét. Ezekben László ága kihalt.

Dániel (Mihálynak fia) nőül vévén Cziráky Mózses leányát Cziráky Krisztinát, ettől három leányán kivül született fia

János gr. Berényi Erzse férje, több gyermeket nemze, kik közül Imre és Dániel két maig lenyuló külön ágra terjesztó családát. Amaz ága a tulajdonképi cseszneki ág; Dániel pedig Erdélybe

származván, ágazata nagyobb részint ott tartja lakását.

Imre Veszprém megye főispánja, cs. kir. kamarás, valós. belső titkos tanácsos, lovas tábornok, és egy huszár-ezred ezredese volt 1787ben. Gróf Traun Anna Máriától született gyermekei közül

József Zemplin megye főispánja, cs. kir. kam. valós. b. titkos tanácsos, és a m. kir. udv. kanczelláriánál referendarius. Élnek fiai József szül. 1799-ben, és két leánya, mint a családfán láthatni.

Imre (fia Imre lovas tábornoknak) született 1763-ban, meghalt 1838-ban. Pallavicini Teréz határ-örgrófnőtől a táblázaton látható több gyermeke közül eddig Pál és Lászlónak vannak gyermekei.

1) Jerebiczi Stehenics János győri kanonok fölötte mondott halotti beszéde.

Az erdélyi ágat - mint mondók - Dániel kezdi meg. Első neje gr. Gyulafi Borbála, a második gr. Erdődy Anna volt, ezektől több gyermekei közül hetet a táblázaton láthatunk, következőleg:

Ferencz szül. 1779-ben, meghalt 1855-ben két nejétől gyermeke nem maradt.

Alajos szül. 1780-ban. Alezredes.

György szül. 1781-ben, cs. kir. kamarás, val. b, titk. tanácsos, főudvarmester. Gróf Praschma Karolina fiai közül György porosz követ volt, szül. 1811-ki jul. 14-én 1), meghalt Berlinben 1856-ban. Eltemettetett Cseszneken. Herczeg Rohan Chabot Luczától, kivel 1847-ben kelt egybe, három gyermeke maradt.

Mihály szül. 1783-ban, a forradalomban honvédelmi bizottmányi tag. Fia István honvéd volt.

Dienes szül. 1788-ban. Gróf Haller Cziczellétől négy gyer meke született, közülök Kálmánnak 1849-ben Szeben első ostrománál egyik karját álgyú-golyó vitte el.

Zólyomi vonal.

Következik a zólyomi vonal, mely I. Miklós nádornak (lásd I. táblán) Pál nevű testvérétől származik, és igy terjed le:

+ 1652. +1668.

gyarmati (Hederváry (Berényi zólyomi

báró

kapit. Istvan) György) fuisp. † 1679. (Senuyey† 1650. 60+1678 +1669. (Morócz

(1. Amade

Judit.

Rebeka Magdolna +1661. sz. 1635. apácza.

Albert)

2. Illyésházy llona)

(Perényi Erzse
Agnes
+ 1674)

1680.)

Lásd folyt.
a köo lapon.

E vonal törzse báró Pál testvére I. Miklósnak a nádornak, aranysarkantyús vitéz, a Bánya-városok előtti végházak parancsnoka és altábornok, szerzé a zólyomi uradalmat, honnan e vonal neveztetik. Meghalt 1641-ben. Két neje volt: Károlyi Zsuzsa és Viczay Éva, kiktől tizenkét gyermeket nemzett, közülök nyolczat a táblán láthatni, mint következnek:

1) Ferencz B-Gyarmat várának kapitánya volt. 1652-ben Vezekénynél fejét vették a törökök kora 35. évében. Nejétől Várkonyi Amade Judittól gyermeke nem maradt.

2) Erzsébet Hederváry Ferenczné. Meghalt 1668-ban.
3) Rebeka szül. 1635-ben. Meghalt 1650-ben.

4) Zsófia báró Berényi Györgyné.

5) Magdolna Klarissa apácza Pozsonyban.

6) Ilona Sennyey Albert jegyese, meghalt az 1662-ki országgyülés alatt.

7) Miklós Zólyom örököse, Buják vár kapitánya, és Zólyom megye főispánja. Meghalt 1669-ben. Neje Perényi Ágnes meghalt 1674-ben. Gyermekei: a) Farkas az 1655-ki és 1662-ki országgyülésen választmányi tag '). 1690-ben vadászaton véletlenül meglövetett. b) Autal. c) Katalin Balassa Péterné, utóbb 1678-ban szolgájához ment férjhez 2). d) Ilona Balassa Bálint korponai kapitány neje; és e) Agnes Forgách Simonné.

8) Sándor báró, Zólyom vár örököse 3), meghalt 1679-ben. Neje Bekethfalvi Morócz Erzsébet 1680-ban mult ki. Fiai: Pál, Antal és

István, a ki 1683-ban ezen ágnak a grófi rangot szerzé meg. Első neje Zichy Mária meghalt Pozsonyban 1694-ben. Második neje Esterházy Mária Esterházy Jánosnak Ócskay Magdolnától született leánya. Az elsőtől születtek:

1) Antal szül. 1687-ben, zólyomi főispán, kinek nejétől Koháry Évától gyermeke nem maradt.

2) István, kinek fia István élt 1764-ben.

3) Sándor szintén kihalt.

4) János Gata (Gattendorf) ura, nemzé Károlyt, kinek gr. Styrum Amáliától gyermekei: Kázmér, Károly, Anna és János-Károly.

Kázmér gr. Castiglione Borbálával nemzé Nep. Já no 8-K á zmért, ki ezredes volt, és 1819-ben halt meg. Gr. Esterházy Jozefinatól leánya Francziska szül. 1804-ben, gr. Pejacsevich Péterné; fia

Kázmér-Miklós született 1805-ki nov. 15-én. Birja a dárdai uradalmat. Az 1839-ki országgyülésen kitünő ellenzéki tag a felső táblán, később azonban egészen visszavonult. Első neje gr. Szapáry Leopoldina csillagkeresztes hölgy meghalván 1838-ban, másodszor 1842-ben nőül vette báró Montval Mária Henriette Aspasiát. Gyermekei mindkét nejétől a családfán olvashatók.

Károly (Károlynak gr. Styrum Amáliatól fia) szül. 1750-ben.

1) 1655-ki 30-dik, 1662-ki 26. és 37-diki törv, cz.

*) Egy helyen Prinyey Jánosnak, másutt Pingey-nek iratik.

Zólyom vár fele Lipthay Imrénél zálogban lévén, ezt kiváltás után

tevék magokéví, különben

úgy látszik

a zólyomi várat még 1. Miklós nádor nyeré Dersffy jogon, és igy e másik ág csak engedmény melletti váltás vtjén szerezheté meg. Lásd Lipthay család. Pest, 1858. 2-dik rész 31. lap.

Cs. kir. kamarás és val, belső titkos tanácsos volt. Birt Galanthán és Diószeghen. Gróf Festetich Erzsébettől gyermekei: Lajos született 1780-ban. Vincze szül. 1781-ben, meghalt 1835-ben. Tábornok volt. Özvegye herczeg Lichtenstein Mária Zsófia. Erzsébet született 1789-ben, gr. Keglevich Károlyné.

János-Károly (Károlynak gr. Styrum Amáliától fia) cs. kir. kamarás, meghalt 1834-ki aug. 21-én. Neje gr. Festetich Rózától gyermekei: Mária gr. Breuner Ágostonné, Karolina, és Albert szül. 1813-ban, meghalt 1845-ben. Gr. Apponyi Máriától (ki 1852-ben báró Wenkheim Victorhoz ment nöül) semmi gyermeke nem maradt. Ez leszármazási története a zólyomi vonalnak.

Jelenleg még egy, leginkább Francziaországban lakozó vonal, Hallewyl vonal virágzik, melynek jelenlegi családfai állását mutatja a következő táblázat:

A családfa végizén álló Bálint gróf az idén 1858-ban Párisban halt meg, hová követségi állomásáról utazott.

Az Esterházyak ösi czimere: a paizs kék mezejében koronán álló koronás grif, első jobb lábával kivont kardot, a másikban három piros rózsát tartva. Ugyanaz nyulik föl a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-vörös. E czimert mutatja az első metszvény.

Esze család. Veszprém megyei régi családnak iratik; egyik ága a XVII. században Bereg megyébe Tarpa városába szakadt. Ez ágból származott azon Esze Tamás, ki 1703-ban Rákóczy forradalma támadásakor Bereg megyében Pap Mihály, Bige György s több társával támadást kezdvén, Rákóczy részére áll, azonban junius elején Károlyi Sándor által Munkácsnál megveretvén, Esze Tamás elfoga