Oldalképek
PDF
[ocr errors]
[ocr errors]
[merged small][ocr errors]
[ocr errors]

ki semmit sem akar, csak csalni, semmit sem tud, csak csalni ; a ki

nek élete alacsonyságok nyomorúlt

szövevénye ! óh, ugyan hogy tehettem-fel illy nyomorúlt megvetésre méltó emberben az emberiségnek legkisebb nyomát is, a ki még ebben a szempillantatban is, midőn az ő szívét az ő alacsonyságaival széllyelzúzom, nem szégyenli nekem ezt mondani: Várakozzunk ! megint csalni akarok! Pfuj nyomorúlt gaz ember!" Ki akara menni a szobából, Szellhof megtartóztatá őtet.

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]

– „Micsoda? indúlat mentse hát a te cselekedetedet? Ember, imé én haragban vagyok ellened; kimentenél-e engemet, ha most megölnélek tégedet? Micsoda? ha itt valamelly paraszt megöli a maga feleségét, hogy a szolgálóját elvehesse? te magad vagy itt Biró; szabadon fogod-e őtet bocsátani, azt mondván: hogy az ő indúlatja kimenti őtet?" „Hát megölöm-e én Márit? Feleségem-e nekem Mári?“ Lajos e két kérdésekre megvető tekintettel nézé őtet: „E két kérdésre akkor fogok néked megfelelni : midőn a te alacsonyságodon való bánkódás megöli Márit, és az ő fiját el fogom hozni tenéked. De, esküszöm az Istenre, tegyalázatos, rendkivűl gyalázatos ember! hogy engem meg nem csalsz!" Azzal elhagyá őtet felettébb kedvetlen érzéssel. Lajos az útálatnak olly érzésével járt fel s alá szobájában, a minéműt még soha sem tapasztalt életében. Eggy meggyőzhetetlen tusako- dásba esett a maga szép szívével. Berghórn előtt halgatnia kellett, vagy pedig Szellhof szerencsétlenné lett. Vagy Márinak, vagy Henriettének szerencsétlenné kellett lenni; a jó Márinak, vagy a Rózához olly igen hasonlító Henriettének. Mit cselekedjék? miképpen viselje magát? A Szellhof erant való keserű érzése minden minútával nevekedett, melly először haraggá, azután hidegséggé, 's utoljára útálattá vált. Ez az útálat érzése meghatározá az ő szándékát. Másnap reggel lóra ült és Magdeburgba lovaglott. Röpűlt a Reimann háza feké, és ott szerencsétlenségre nagy társaságot talált. – Kérék a Berghorn Úr barátját, hogy mulasson. Természet szerént! Lajos megmaradt, és az ő titka, 's feltétele nyughatatlanná tevé őtet. Óhajtotta vólna Jettit azon rettentő hirre, hogy Szellhof neki férje nem lehet, előre elkészíteni. Tekintetei

« ElőzőTovább »