Oldalképek
PDF
ePub

az ifjú Úr, hogy a' szerelem' gyümölcséről szót ne tegyen; úgy adáelő a' dolgot mint ifjúi esztelenséget. Jetti erősebben szoritá őtet szeretettel teljes mejjéhez, eggyszersmind pedig a Nagylelkűt játszá. ,,Hagyj engemet meghalni!" felkiálta:,,te a Márié vagy!" Lassanként nyugodtabban fontolgaták a dolgot; 's tekintetbe vevék a' Mári állapotját. Jetti ajánlá magát, hogy Szellhofért egész országokról lemond. A' nagy páthószban egész rémitő virtus - szententziákat mondogáltak-elő, gondolatjaik pedig alacsony komédiai sztilben kisebbitették a szegény Márit. Eggy szóval eleget tettek a lelkisméretnek szép szavakkal, rémitő ábrázatokkal 's végezésekkel, mellyeket megtartani eszökben sem vólt, azonban a Komédia mind inkább közeledett a' lakadalomhoz. A' Hadi Tanácsnok a' ki Henriettétől a dolgot megtudá, úgy bánt azzal mint valami pro

czesszussal. Megmutatá Szellhofnak, hogy ő éppen nincs legaliter öszvekötve Márival, minthogy még akkor Tútor alatt vólt. Szellhofban volt annyi becsület, hogy szégyenlje ezen okokat, és igy szollott: „Az a' leány, Hadi Tanácsnok Úr, olly nemes lelkű, hogy az ő részéről bizonyosan semmi akadálytól nem félhetnék, ha" — azt akará mondani: ,,ha a' lelkisméretem halgatna," de elhalgatott.

Addig forgaták a' dolgot, mig ollyan oldalra nem fordúlt, mellyen azt legalkalmasabban felfoghatták.. Mári most igen ritkán írt Szellhofnak, 's ha irt is néki Szellhof, csak igen késő kapott választ; a' mellett a' Mári' levelei olly hidegek, olly erőltetett hidegek voltak, hogy Szellhof mosolygva tartás olvasá azokat. Vallyon Mári is nem - De még sem meré azt gondolni. Mindazáltal az ő hidegsége, 's Márinak némelly kifejezései ollyak valának,

wellyekből igen jól ki lehetett néminémű mentséget facsarni. - Szellhof gondolkodott. Rá vetem a' fejemet. Meglett a' kézfogás Henrietté vel. Való hogy nem is igazában ment véghez a dolog. Szerelem és bor megbóditá azon estye Szellhofot. A' Hadi Tanácsnok előadá az eggybegyült vendégeknek Henriettének Szellhoftól való eljegyeztetését. Szellhofnak nem volt bátorsága ellentmondani. Nyilván meglett az eljegyzés, 's most már a' Hadi Tanácsnok a Szellhof' előmozdításán gondolkozott, hogy őtet Prefektusnak beszerezze Berghorn Úrnál. Eggynehány levelek irattak. Berghorn Ur elfogadá Szellhofot a' Hadi Tanácsnok' ajánlására, mint eggy munkás, tiszta elméjű, és az emberek' boldogitása eránt buzgó fiatal embert. Midőn Szellhof az első látogatást tevé Berghorn Úrnál, Lajos nem vala otthon; eggy szomszéd faluban vólt. Szellhofet megkedvelé az öreg III.

Berghorn, 's Szellhof is Berghörnt. Berghórn égész ifjúi enthuziázmussal elbeszéllé Szellhofnak minden jóltévő intézeteit jobbágyai eránt, 's Szellhof egészen elragadtatott. „Hálát adok Istennek, Kapitány Úr, jobban mint akármillyen forditásáért is sorsomnak, hogy engemet az Úrhoz vezetett! Millyen életet fogok én itt élni illy közel az Úrhoz, kivált ha bizodalmát és barátságát megnyerhetem eggy illy nemes lelkű embernek, a' ki engemet legnemesebb nagy lelkűségének eszközévé fog tenni!" Szellhof ezt reszkető szózattal mondá, mert valóban meg vala illetődve. Berghórn a könyveit is megmutogatá Szellhofnak; a' hol Lajos hibát lelt, ott elálmélkodott Szellhof; a hol Lajos hidegen ezt mondotta:,,Jó!" ott eggybekócsolt kezekkel és ájtatosan alt Szellhof. A legmélyebb tisztelettel hagyá-el az Öreget, és minden mértéket felülmúló becsülésének

olly jeleivel, mellyek a Berghorn' hiúságának nem kevéssé hizelkedtek. Az öreg megölelé őtet. Szellhof felkiálta: „Ha a' legnagyobb Monárka megölelne is, nem felném magamat az által annyira megtisztelve, mint az Úr ölelése által; mert a legnemesebb szivű embernek keblén dobogott szívem!"— Azzal az igérettel méne-el, hogy minél elébb lehet, el fog jönni, az öreg Berghórn' plánjainak előmozditásán munkálkodni.

Mihelyt Lajos haza jött, új Prefektusának fennyen magasztalásával szalada eleibe Berghórn. ,,Kedves fijam! ember az, igazi eggy ember! Mindenre a' mit czéljaim felől beszéltem néki, könyűbe lábbadtak szemei! majd meglátod, melly hamar fog már most menni minden szerelmes fijam! Mi hárman olly paradicsomot fogunk itt teremteni, mellyet az Angyalok is irigyleni fognak tőlünk, Jeles ifjú az én új

*

[ocr errors]
« ElőzőTovább »