Oldalképek
PDF

retett vele lenni; különös nyugtalansággal ohajtozott utánna; vele létében az idő csak pillantat vólt: a' Müller' tekintetei nyughatatlanná tették; de ez a' nyughatlanság'olly édes volt! kézszoritása megreszket. tette; de mind ezek úgy mentek véghez szivében, hogy arról számot nem adott magának, 's nem is volt kedve reá. Ha néha meglepte magát azon gondolaton, melly a sze. gény Szellhófot megbántani láttatott, ismét megnyugtatta magát azzal, hogy az illy gondolatokkal nem té. pelődött, hanem azokat erővel elázte magától. .

Ezen állapotban maradt egészen máig, a' midőn Burkárdné e' kevés szavak által érzéseinek határozott czélját, és gondolatainak minden, erővel reáfűzött lánczait eggyszerre

elszaggatá. Ott üle a' szegény Mári, - is még mindég zenge fülében: „A

férjem szeretné, ha a' Müller' felesége lennél !" Először tévede e' kére:

[ocr errors]

zeletben: Müller felesége. Minden vonásaival kifesté azt. Ah az, olly szép volt! Kár: hogy az észnek ismét ki kelle azt töriilni: azonban még is minden igyekezete mellett is.nem irthatá-ki fantáziájából. Sokkal világosabb és elevenebb szinekkel volt az kifestve, hogy sem azt, mint valamelly álmot eszéből kiűzhette volna. Belé álmodá magát a' Müller' kunyhójába, a' Müller' karjai közt hevert, ajkain nyugodott, puha orczájin szunnyadozott. Csak a képzelése is melly édes vólt; hát még a valóság! Hijába igyekezék. fantáziáját Szellhofra függeszteni; Ő is, hogy eszének minden erőlködését hiúvá tegye, a' Müller' képé- . be öltözött; Müller volt az, a' ki őtet atyja előtt eljegyzette; Müller vólt, a' ki néki örök hivséget eskett. Ha a' Szellhof" képét akarta képzelni, a' kép legalább homályos volt, és mind a kettő eggy formában állt előtte, mint a' hogy a gyer

[ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

"kor már eggynehány hólnapja, hogy - Szellhof nem irt levelet? Oh bizo

nyosan csak vigasztalni akarnak,
előre akarnak késziteni a' Szellhof
hiytelenségéhez! Mert miért ne irna

[ocr errors]
« ElőzőTovább »