Oldalképek
PDF
[ocr errors]

a szálaajtó felnyilt, 's az egész udvar ott állt eggy nagy fél körben. „Itt hozom Kegyeteknek," monda a Grófné az ő kellemetes, megilletődött szózatjával, „a legnemesebb , szívű férfit, és a leghívebb Feleséget Német Országban! Mindketten olly próbáját állták-ki a virtusnak, melly alatt ezer igen nemes szívű ember is lerogyott vólna, Bocsássonmeg nékem Burkárd Úr! ahon az a gonosz Berghórn találta - fel az egész dolgot. Azokat az aktákat, mellyek az Urat megcsalták, mi koholtuk; a levelek mind az én jelenlétemben irattak ! Megbocsásson , hogy óhajtottam a makulátlan virtusnak olly ritka nézőjátékát egyszer szemlélni! A Kegyed jutalma pedig, kedves, nemes szívű Férfiú, a Kegyed Feleségének szeretete." Ekkor a Lajos karjai közzé vezeté Rózát. Most a Gróf Lajoshoz ment, és kezét nyújtá néki: „Nemes szívű Férfiú! melly bóldog az a Fejedelem,

[merged small][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]

vevének a bóldog udvartól, és a' Berghórn jószágába kocsiztak. Innen irt Lajos az Atyjának, megkűldé néki az Ellberg megvételéről szólló kontraktust, és jelenté néki, hogy ez 's ez nap, az öreg Berghórnnak a másik jószágába menvén, onnan azonnal Ellbergre fog útazni a maga második Atyjával. Most már megbékélt Lajos Szellhoffal: „Szellhof!" igy szólla néki: „igazán mondom, nem tehettem azt fel felőled, és köszönöm néked, hogy hitemben meg nem csaltál. De úgy megyen az: ha az ember eggy ostoba tettet csinál, száz más következik utánma, és az ember szerencsétlen, minekelőtte maga gondolná." Szellhof sóhajtozott, és a Lajos mejjére borúlt. - Most már a Berghórn másik jószága felé folyt az útazás. Szellhofnak kisérni kellett őket, hogy Lajost, a jobbágyoknak, mint Berghorn örökösét törvényesen bemu

« ElőzőTovább »