Oldalképek
PDF
ePub

kéré õtet, hogy a' leányok' tanitását egészen vegye-által. Mári szeliden megtagadá azt; de Müller mind addig sürgette, 's utóbb Burkárdot is bizgatta, hogy végre kéntelen vólt felvállalni, mindazáltal csak azon feltét alatt, hogy Müller az elsőbb órákon némelly intésekkel segélyére légyen nékie.

Ezt megtevé Müller. Ez által Müller és Mári természetesen bizakodóbbak levének eggymás eránt. MülIer vólt a Mári' Tanitója; mi csuda, ha az ó bájos tanitványa, az ő lelkével, mellyet oktatásaiban véle közlött, szivét is elragadta? Tudta ó Márinak történetét, és meg nem -állhatá, hogy ollykor ollykor ne óhajtsa, hogy bár a Szellhof' szive változékonyabb volna, mint a' millynek azt Mári hitte, kivált mikor Mári mellette ült, vele olvasott, ő pedig nézte, a' nélkül hogy többé eggy szót is hallana, Mári pedig ezt észrevévén, elpirúlt, 's értelem és gon

dolkozás nélkül rebegé-elő a' könyv szavait. Az öreg Burkárd sokszor nevetve mondá, mikor őket igy eggy. más mellett ülve, vagy menve találá: „Bár csak minden iskolai Kollegák illy eggyesek volnának, mint ti ketten!" Müller zavarodásba jött, Mári elpirúlt, 's ollyankor mindég megszünt a' megbízottság huszonnégy óráig. De e' szerelemnek semmi rossz béfolyása nem vala a' gyermekek' tanitására. Örömest egész nap iskolát tartottak volna ők; mert legalább az órák között látták eggymást, Burkárdéknál pedig nem látogathatá olly igen gyakran Márit. Igy köte-öszve apránként két szívet a szerelem, a' szokás, és eggyforma foglalatosság. Az öreg Rektor Gellner, a' ki Burkárdot időről időre meglátogatá, hogy, a' mint ő mondá, magát a Szokratesz' idejébe viszszategye, a' kihez Kegyed, kedves Barátom Uram, eggy hajszálig hasonlit, kivévén az ó Xantippéjét,

mellyel Kegyedet az Isten megkimélte. Az öreg Gellner sokszor moudta Müllernek, midőn a' Mári' és Müller' tanitásán eggy két órát mulatott:,,Kedves Kollega Uram! (Müllert mindég Kollegájának hivta) semmit se kérek Istentől, csak hogy Kegyed Márit házastársúl nyerje; mert ha gyermekeik lennének, azok született Mesterek lennének a Szokrateszi tanitásmódban.“ Müller halgatott erre és sohajtott. A' Rektor kijelenté e' gondolatot Burkárdnak is; de Burkárd homlokát dörgölé és mondá:,,Valóban, Rektor Úr! ha e' párt igy látom, és meggondolom, hogy Márinak talám nem sokára el kell innen mennie, szinte könyörgenék érte, hogy azt az Isten úgy rendelje. De megtanultam, hogy más emberek' szivei közzé ne üssem többé orromat. Az értelem mindenkor olly úton jár, mellyet szükségből előre meg lehet határozni; de a' sziv különös portéka. Az nem gondol az

[ocr errors]

ésszel és okokkal. Ahon példa reá az én Lajosom.“ — „Ó, a' mint Kegyed nékem beszélte, 's magam is itt az innepein láttam, valóban nagy lélek, nemes szivú ember. Titusz az emberi nemzet' öröme, ifjúságában még ostobább tetteket mivelt. Şok világosság, sok árnyék, Burkárd Úr, 's a' hogy Plátó mondja: Nagy rények nagy szenvedelmekkel járnak. Hagyja abba azt az Úr, magában elmúlik az, higyje-el. Elhiszem ugyan hogy ő csudálatos csinokat tesz; de az asszonyok nagyitják a' dolgot: Mossa-meg a fejét jól, 's azzal vége! Két Metreszt (Maitresse) tartani, a' mint nekem Zéburgné beszélte, az valóban igen rossz dolog; de az ő Charisztiáji ismét sokat jóvá tesznek."

Burkárd itt egészen új dolgot hallott.- Két Metresszt? kérdezősködött, 's hallotta a'mit a' Napájának nem akart hinni, hogy Lajost csakugyan azzal vádolták. Védte Lajost,

's elbeszéllé a' Rektornak a' Lajos' Kasszeli történeteit, mellyek szintúgy a' Lajos' fajtalanságára mutatni látszottak, holott pedig az ő nemes lelkűségének tanúji válának. „Úgy tartom én is," mondá a' Rektor, a' ki nem értette jól az eggybefüggést, mivel Müller és Mári 's a' Charisztiák forogták fejében;,,igen is, úgy tartom! az asszonyok nem jól hallanak, mindent a' szin után itélnek, azután meg véget nem érnek a' beszédben, s úgy jár a' nyelvök, mint 's a' pitle a' malomban. De ad vocem malom! sokat adnék érte, ha Müller és Mári eggy párrá lennének; mert, gondolja-meg csak édes Barátom! ha Mári innen elmennę, ollyan lenne az ezen helyre nézve. mintha a' tudós világból a' Latán's Görög nyelv kiveszne, csak fele lenne-meg annak, a' minek lenni kefl. Mert mondhatom az Urnak, hogy Mári a sexus sequior' oktatásában mulhatlanúl szükséges az Ur

« ElőzőTovább »