Oldalképek
PDF
[ocr errors]

kéré őtet, hogy a leányok tanita-
sát egészen vegye-által. Mári szeli-
den megtagadá azt; de Müller mind
addig sürgette, 's utóbb Burkárdot,
is bizgatta, hogy végre kéntelen volt
felvállalni, mindazáltal csak azon

feltét alatt, hogy Müller az elsőbb :', ': órákon némelly intésekkel segélyére légyen nékie.

Ezt megtevé Müller. Ez által Müller és Mári természetesen bizako. '. dóbbak levének eggymás eránt. MülJer volt a Mári' Tanitója; mi csuda, ha az ő bájos tanitványa , az ó lelkével, mellyet oktatásaiban véle közlött, szivét is elragadta? Tudta , Ő Márinak történetét, és meg nem állhatá, hogy ollykor ollykor ne. óhajtsa, hogy bár a' Szellhof' szive változékonyabb volna, mint a' milly nek azt Mári hitte, kivált mikor Mári: mellette ült, vele olvasott, ő pedig; nézte, a' nélkül hogy többé eggy szót is hallana, Mári pedig ezt észe, 5 revévén, elpirúlt , 's értelem és gon

[ocr errors][ocr errors]

inellyel Kegyedet az Isten megkimélie. - Az öreg Gellner sokszor woudta Müllernek, midőn a' Mári' és Müller' tanitásán eggy két órát mulatott: „Kedyes Köllega Uram! (Müllert mindég Kollegájának hivta) semmit se kérek Istentől, csak hogy. Kegyed Márit házastársúl Dyerje; mert ha gyermekeik lennének, azok született Mesterek lennének a' Szokrateszi tanitásmódban.“ Müller hal. gatott erre és sohajtott. A' Rektor kijelenté e' gondolatot Búrkárdnak is; de Burkárd homlokát dörgölé és mondá: „Valóban, Rektor Úr! ha e' párt igy látom, és meggondolom, hogy Márinak talám nem sokára el kell innen mennie, szinte könyör:' genék érte, hogy azt az Isten úgy rendelje. De megtanultam, hogy más emberek szivei közzé ne üssem többé orromat. Az értelem mindenkor olly úton jár, mellyet szükségből. előre meg lehet határozni; de a' sziv különös portéka. Az nem gondol az".

[ocr errors]

's elbeszéllé a' Rektornak a' Lajos' Kasszeli történeteit, mellyek szint, úgy a’ Lajos' fajtalanságára mutatni látszottak, holott pedig az ő nemes lelkűségének tanúji válának, – „Úgy tartom én is,“ mondá a' Rektor, a ki nem értette jól az eggybefüggést, mivel Müller és Mári 's a' Charisztiák. forogták fejében; „igen is, úgy tartom! az asszonyok nem jól hallanak, mindent a' szin után itélnek,

azután meg véget nem érnek a' be• szédben, 's® úgy jár a' nyelvök, mint

a' pitlea' malomban, De ad vocem malom ! sokat adaék érte, ha Müller és Mári eggy párrá lennének; mert, gondolja-még csak édes Barátom! ha Mári' innen elmenne, ol. lyan lenne az ezen helyre nézve, mintha a' tudós világból a' Latán 's Görög nyelv kiveszne, csak fele len- . ne-meg annak, a' minek lenni kell... Mert mondhatom az Urnak, hogy Mári a sexus sequior' oktatásában mulhatlanúl szükséges az Ur

« ElőzőTovább »