Oldalképek
PDF
ePub

, ő

kéré őtet, hogy a' leányok tanitasát egészen vegye-által. Mári szeliden megtagadá azt; de Müller mind addig sürgette, 's utóbb Burkárdot is bizgatta , hogy végre kéntelen volt. felvállalni, mindazáltal csak azon feltét alatt, hogy Müller az elsőbb órákon némelly intésekkel segélyére légyen nékie.

Ezt megtevé Müller. Ez által MülJer és Mári természetesen bizakodóbbak levének eggymás eránt. MülTer volt a Mári' Tanitója; mi csuda, ha az ó bájos tanitványa, az ó lelkével, mellyet oktatásaiban véle közlött, szivét is elragadta? Tudta ő Márinak történetét, és meg nem -állhatá, hogy ollykor ollykor ne óhajtsa, hogy bár a Szellhof" szive változékonyabb volna, mint a' milly-nek azt Mári hitte, kivált mikor Mári nézte, a' nélkül hogy többé eggy szót is hallana, Mári pedig ezt észrevévén, elpirúlt, 's értelem és gon

[ocr errors]

dolkozás nélkül rebegé-elő a' könyv szavait. Az öreg Burkárd sokszor nevetve mondá, mikor őket igy eggy. más mellett ülve, vagy menve találá : „Bár csak minden iskolai Kollegák illy eggyesek volnának, mint ti ketten!“ Müller zavarodásba jött, Mári elpirúlt, 's ollyankor mindég megszünt a megbízottság, huszonnégy óráig. De e' szerelemnek semmi rossz befolyása nem vala a' gyermekek' tanitására. Örömest egész nap iskolát tartottak volna ók; mert legalább az órák között látták eggymást, Burkárdéknál pedig nem lá. togathatá olly igen gyakran Márit. Igy köte-öszve apránként két szívet a szerelem, a' szokás, és eggyforma foglalatosság. Az öreg Rektor Gellner, a' ki Burkárdot időről időre meglátogatá, hogy, a' mint ő mondá, magát a' Szokratesz' idejébe viszszategye, a' kihez Kegyed, kedves Barátom Uram , eggy hajszálig hasonlit, kivévén az ő Xantippéjét,

, a' '

inellyel Kegyedet az Isten megki

Az öreg Gellner sokszor és Müller' tanitásán eggy két órát mulatott: ,,Kedves Kollega Uram! (Müllert mindég Kollegájának hivta) semmit se kérek Istentől, csak hogy Kegyed Márit házastársúl nyerje; mert ha gyermekeik lennének, azok született Mesterek lennének a Szokrateszi tanitásmódban." Müller halgatott erre és sohajtott. A' Rektor kijelenté e' gondolatot Burkárdnak is ; de Burkárd homlokát dörgölé és mondá: „Valóban ; Rektor Úr! ha e' párt igy látom, és meggondolom, hogy Márinak talám nem sokára el kell innen mennie, szinte könyörgenék érte, hogy azt az Isten úgy rendelje. De megtanultam, hogy más emberek szivei közzé ne üssem többé orromat. Az értelem mindenkor olly úton jár, mellyet szükségból előre meg lehet határozni; de a' sziv különös portéka. Az nem gondol az

ésszel és okokkal. Ahon példa reá ( az én Lajosom.“ — „Ó, a' mint Kegyed nékem beszélte, 's magam is itt az innepein láttam, valóban nagy lélek, nemes szivú ember. Titusz az emberi nemzet' öröme, ifjúságában még ostobább tetteket mivelt. Şok világosság, sok árnyék, Burkárd Úr, 's a' hogy Plátó mondja: Nagy rények nagy szenvedelmekkel járnak. Hagyja abba azt az Úr, magában elmúlik az, higyje-el. Elhiszem ugyan hogy Ő csudálatos csinokat tesz; de az asszonyok nagyitják a dolgot: Mossa-meg a fejét jól, s azzal vége! Két Metreszt (Maitresse) tartani, a' mint nekem Zéburgné beszélte, az valóban igen rossz dolog; de az ő Charisztiáji ismét sokat jóvá' tesznek."

Burkárd itt egészen új dolgot hallott. -- Két Metresszt? kérdezősködött, 's hallotta a'mit a' Napájának nem akart hinni, hogy Lajost csakugyan azzal vádolták. Védte Lajost,

/

is elbeszéllé a' Rektornak a' Lajos Kasszeli történeteit, mellyek szintúgy a’ Lajos' fajtalanságára mutatni látszottak, holott pedig az ő nemes lelkűségének tanúji válának. – „Úgy tartom én is," mondá a' Rektor, a ki nem értette jól az eggybefüggést, mivel Müller és Mári 's a' Charisztiák. forogták fejében; „igen is, úgy tartom! az asszonyok nem jól hallanak, mindent a szin után itélnek, azután meg véget nem érnek a' beszédben, 's® úgy jár a'nyelvök, mint a' pitle a' malomban. De ad vocem malom ! sokat adaék érte, ha Müller és Mári eggy párrá lennének; mert, gondolja-meg csak édes Barátom! ha Mári' innen elmenne,

ollyan lenne az ezen helyre nézve, mintha a' tudós világból a' Latán 's Görög nyelv kiveszne, csak fele lenne-meg annak, a' minek lenni kell. Mert mondhatom az Urnak, hogy Mári a sexus sequior' oktatásában mulhatlanul szükséges az Ur

« ElőzőTovább »