Oldalképek
PDF
ePub

སྣ

a' Lajos Nagyanyja és Anyja, hogy kedvetlenségöket's Rózára bosszankodásokat nyilvánvalóvá tegyék.„Az a' lyány bohó," mondá Nagyanyó:,,Lajosnak a kis újja is ér annyit, mint Róza egészen."— „Tartok tőle, hogy szíve megromlott; tetszeskedő, a' ki még utóbb minden férjfit elijeszt magától," mondá a' Lajos' anyja. Zéburgné, a' ki az előtt eggy pillantattal éppen ezt állitotta, igen nehezen vevé ezt, 's hogy a' kölcsönt visszaadhassa, Lajost bolondnak mondá. „Micsoda? Lajos? bolond?" kérdé Nagyanyó, 's levevé reszkető kezekkel pápaszemét az orráról, melly egészen veres lett,,bár minden ember olly okos, olly becsületes volna, mint Lajos!" 's azzal ismét elkezde Róza ellen mocskolódni. Zéburgné szint olly hevesen kezdé Rózát mentegetni, mint a' hogy elébb kurholá azzal végezte beszédét, hogy ő éppen nem veszi rosszúl, hogy Lajos

[ocr errors]

hoz nem akart menni.-,,Nem akart? nem akart? jó, ha úgy van, úgy hálát adhat Istennek Lajos, hogy nem akart; mert... héj Istenem! jól ismerjük ám mi Rózát!" „No's? hegy ismerik hát Rózát? mit csinált hát Róza? azt kikérem! Róza semmi közét se akarta hozzá tartani a' fördőben, minthogy két kurvát tartott. Ahon már Róza; neki szintúgy van hibája mint másnak; de Róza még is sokkal jobb azoknál!“ Kurvát? ki mondja azt ? kurvát ? az hazugság, Zéburgné Asszonyom! Osztán ha ő kurvákat tartott is, ki tudja, hány szeretője lehetett Rózának?" -Ez az utólsó csapás igen kemény volt. Zéburgné felállott 's mélyen meghajtá magát. ,,Kegyetek olly rossz véleménnyel vannak testvérem' leánya felől, hogy részemről valóban legjobban teszem, ha a'Kegyetek' házát jelenlétemmel többé nem terhelem; Burkárd Urfi pedig olly tökélletes, hogy csak Angya

[ocr errors]
[ocr errors]

2

lok látogathatják ez házat.“ Ezt gúnyos mosolygással mondá. Nagyanyo is feltápészkodék, 's hasonlóűl méIyen meghajtá magát. „Valóban, Zéburgné asszonyom! az a ház nehezen lehet Kegyedhez illendő, a hol a' fiú kurvákat tart, Gellner Leányasszony pedig olly hibátlan, hogy nehezen venném, ha még eggyszer olly útat tenne, mint Kasszelbė tett, az onokámat kérdőre vonni."-Ezt hiúságból mondta; részint pedig rossz véleménnyel is vólt. „A' Kasszeli útat," mondá Zéburgné hevesen 's maga meghajtása nélkül, „a' Burkárd Úr kérésére tette Róza. De" hozzá tevé ismét meghajtván magát, „nem rossz dolog néha feledékenynek lenni; az öregséggel kimenti az ember magát."—,,Én tisztességben vénültem-meg! Csak azon legyen (meghajtván magát) hogy Róza eggykor tisztességben vénüljön igy meg." ,,Úgy fog bizonnyal; de (meghajtván magát) hogy gyermek legyen

66

دوو

vénségében, attól Isten őrizze-meg!" Azzal meghajtá magát, elhagyá a' szobát, a' házat, 's fennyen megesküvék ott le a' küszöbön, hogy soha többé nem lép azon házba. Hogy a' kezdetet eggyszeriben nyilvános hadizenéssel megtegye, azonnal bécsináltatá a két kert között lévő rést, mellyet a' Lajos és Róza' szerelmök nyitott vala. Az öreg Burkárd csóválá ugyan a' fejét, midőn ezt megbeszélték néki, de azonban keveset szólla reá, minthogy látta, hogy a pártok' hevessége miatt a szavak nem, hanem csak az idő használhat. Valahányszor a' sövény mellett elment, mosolygva nézé a' bécsinált ajtót, és a' Római Jánusz' templomához hasonlitá azt, mellynek ajtajit bézárták, mikor békeség volt, 's mindég igy kiáltott-fel: „Adja Isten, hogy nem sokára ismét megnyissuk a Jánusz' templomát!"

Igen nagy részt csakugyan nem is vett ő az asszonyoknak e' Rózán

[ocr errors][ocr errors]

való koczódásokban; részint mivel e' koczódást nem gondolá sokáig tartónak; részint mivel igen foglalatoskodott az Ellbergiekuek jobbitásokkal. Mári és Müller valának most azon emberek, a' kiknél éltének legtöbb órájit töltötte; mivel ezek az ő jóltévő plánja körül legmunkásbbak valának. Mári az öreg Burkárdnak 's Müllernek társaságában igen kipallérozódott. Apránként nevelőjévé lett minden leányoknak a' faluban, és birta is azoknak szives szeretetöket igen nagy mértékben. Midőn Müller tanitott, mindég jelen vólt, és hű tanitványa vala nékie. Eggy idő mulva némelly leányokkal tett beszélgetései közben maga is mérészlé a' Müller' tanitásait ismétleni. Müller tanúja leve történetből eggy illy beszélgetésnek, 's előlépe midőn vége lett annak. Mári elpirúlt; de Müller bizonyossá tevé Márit, hogy Burkárd illy Tanitóné mellett ellehet ő nála nélkül, és valóan

[ocr errors]
« ElőzőTovább »