Oldalképek
PDF

..

.

hogy Nagyanyónak nagy bosszúságára 'soha sem sülhetett-el, hogy veke feleselésbe jöhessen. Mingyárt a' második szóra engedett. — Igy hát Nagyanyó a' városban új inúlattatás tárgyait reménylt, azért is a' jószág' cladását nem találá olly nagy gonosznak, mint a' hogy Burkárd gondolta vala.

Másnap reggel jelentést külde Burkárd a körülbelől lévő városok újság-leveleibe, Ellberget eladni kivánó szándéka felől, és meghivá a' venni kivánókat hat liétre, hogy a" jószágot megnézzék, és a' vásárlás alku- pontjait megértsék. Micsoda Tármát csinált ez a hir-adás a' Burkárd' szülötte városában, azt csak azok képzelhetik, a' kik nem sajnálnak még a Polgármesternéről - megemlékezni. -- Miért? hogy ? mi végett? kiküldözék a szolgálókat tudakozódni: kávézó társaságok. ba mentek, és némelly gonosz gyanításokat kivévén, semmit sem tud

[ocr errors][ocr errors][merged small][merged small]

nekik, közönséges megháborodás támadt az emberek között. A' leg- i nagy lelkűebb ajánlásokat tevék nee ki Ellbergnek megmentésére ; de Burkárd könnyes szemekkel lemonda azokról. Reszketve állt a' mege illetődés miatt a' falujabeli házi atyák között. Azok kezeit szorongatták, sirtak, zokogtak. Nohányan egész tehetségeket ajánlák, ha hogy az megmenthetné őtet. Burkárd állhatatos maradt az ő ajánlásaikra, bár melly igen megilleté is őtet az

szeretetök; 's midőn végre elmentek; igy kiálta-fel: Immár diadalmat vettem, oh jó Isten!“ · Berghorn Ur mindég mélyebben

érzé a' Lajos' elvesztését. Hozzá szokott vala ez ifjonczhoz, és az ő el. vesztését Szellhof ki nem pótolta. Szellhof pontosan teljesíté paranesait, magasztalá az ő nagylelkűsé. gét, de a' nélkül hogy maga személyes részvétellel lett volna azon szei rencsétlenek eránt, a' kiken segite

nie tisztében állt. Hijával vólt oa' Lajos' szivének. Az öreg látá a' kü- . lömbséget. Az előtt lángoló szemek.. kel állt ő mellette Lajos, Eggy kéz szorítás vala az egész dicséret, mekIyet Berghorn valamelly megszabadiitatott szerencsétlenért ő tőke nyert, vagy eggy köny a szemében, - vagy pedig e' felkiáltás : „Oh szerencsés Férjfiú!“ Szellhof pedig nagy teketóriával fejtegette azon summanak nagyságát, mellyet a' szerencsétlen kapott, és igy következés képen az ő nagylelkűségének nagyságát is, a' legnemesebb szivű em-: bernek nevezte őtet, 's a' követke. ző szempillantatban a vadászatról, vagy az időjárásról beszélt. Szellhof dicsérte őtet, Lajos pedig becsülést mutatott eránta. „Az az agya(úrt! kiáltá százszor is az öreg :

pedig fogadni mernék, hogy ő amaz átkozott protokollum ellenére is ártatlan !" Kedvetlen volt, megúnta magát, és igy már egynehány nap

[ocr errors][ocr errors]
« ElőzőTovább »