Oldalképek
PDF
ePub

bé.

'S Kegyed, Mami nem kevésb

Elmondhatom, hogy mi négyen jó emberek vagyunk. No de, Mami, mi által vagyunk mi jó emberek? miért beszélhetünk most olly vidámon a'mi halálunkról? Én gazdag vóltam, és nem dobzódtam. Felesleg valónkat a szegényeknek és szerencsétleneknek osztogattuk, mivel azért adta azt nekünk az Isten. 'S ha arra kerülne a' dolog, Mami, hogy még mértékletesebben kellene élnünk, mint most; ha meg kellene lenni, hogy a szegények miatt, vagy a jámborság kedvéért el kel lene adnunk kocsinkat, lovainkat, be kellene egy szolgálóval érnünk, és ismét abban a'kis házikóban kellene laknunk, a' hol én Kegyedet és a' Feleségemet találtam; úgy-e, Mami, hogy mi ott szintolly vidámak lennénk, mint itt e' szépen kitapeczírozott nagy szobákban ?"— ,,Istemiért ne ha " meg kellene len

nem, ni? En is azt mondom. Ahon

[ocr errors]

Mami, nekem vólt Hamburgban eggy jó barátom, ez meghólt, és a' maga Fijának szép jószágot hagyott, azonban eggy nehány esztendők múlva akadt eggy szegény árva leány, a kinek az én meghólt barátom eggy nagy summa pénzzel adóssa maradt. Az adósság bizonyos vólt. Az atyja még halálos ágyában is meginté a fiját, hogy ha az árva előkerülne, fizesse-ki azt. A' szegény árva leánynak nem volt irása az adósságról. Immost egyszerre által kell vala a' Fiúnak a jószágot engedni, és magát szegényűl tengetni. Ez neki keservesen esett, és nagy kedve vólt, az adósságot eltagadni.

[ocr errors]

Nekem

magamnak is nehezen esett szegénynek a sorsa. Azonban volt még neki eggy öreg anyja, ez azt mondta neki: Fijam, légy igasságos, mi pedig legyünk szegények, ha meg kell lenni! fizess-meg! Erre könnyak léptek a fiúnak szemeibe, és megfizetett, és Hamburgban minden

[ocr errors]

becsületes ember becsülte őtet. Némellyek ugyan azt is mondták: BoFond! hiszen eltagadhatta volna a dolgot, és megtarthatta vólna a' jószágát. Ugyan mondja-meg már nekem, Mami! ha ez én rajtam történne, azt fogná-e—“,,Én azt nondanám Fijam Uramnak, hogy adja eda Ellberget, ha szinte fonással tartanámi is fel aggott napjaimat!

[ocr errors]

,,Annyira nem megy a' dolog: Anyám! Hála Istennek, szükséget nem fog iásai Kegyed" elkezdé Eurkárd megille:ődött gyengédséggel : hanem, Anyám, az az ember én vagyok. Eggy adósságom van, mellyet Ellberggel kell fizetnem. Nem vagyok ugyan többé gazdag; de szegény sem vagyok, és a Kegyed' Keresztyéni bátorsága nekem is bátorságot nyújt Ellbergnek elhagyására. Lajosnak is azt mondtam, és a' Mami' példájára útasítottam őtet, midőn ő is békételenkedett rajta, hogy Ellberget el kelletik hagynunk. Nagy

anyád már öreg asszony, mondám neki, de majd meg ládd, minó bátorsággal és örömmel fog ő lemondani minden gazdagságról, csakhogy a' szegény árva kifizetődjék !"

Nem kevéssé megijedt ugyan Nagyanyó, hallván, hogy olly szorosan szaván akarják kapni, és igen félelmes tónussal tudakozódék ezen változásnak közelébbi környülményei felől. Kedve lett vólna siraloménekhez fogni; de a' Burkárd' dicsérete olly hízelkedő vólt reá nézve, 's Lajosnak az ő példájára való útasítása által annyira megtisztelve érzé magát, hogy bátrabbnak mutatta magát, mint vólt, 's a' mint rendesen szokott lenni, utóbb valósággal bátrabb is lett. És igy az az óra, mellytől Burkárd olly igen félt, szerencsésen elmúlt. Burkárd nagyobbra tevé tehetségét, mint vólt valósággal, és igy, úgy vélekedett Nagyanyó, hogy nem tűnik olly igen. szembe, hogy az Ellberg' eladása

[ocr errors]

szegénységből történt. Csupán azon bosszankodott, hogy a Burkárd' házában minden szerencse és szerencsétlenség mindenkor olly hirtelen érkezik, hogy az ember eggy szót sem tudhat róla előre.,,Valóban Fijam Uramnái eggy pillantatig sem lehet bátorságban az ember, hogy valamikor meg ne esketnék, vagy meg ne keresztelnék, a' nélkűl hogy azt maga is tudná!" De már itt meg vólt Burkárdnak az a' mentsége, hogy azt ő maga is csak tegnap estve tudta-meg, és igy hát ez egyszer a' a nagy hirtelenség nem rontotta-le a Nagyanyó vidámságát. Hozzájárúlt az is, hogy a' Zéburgné elutazásától fogva elesett Nagyanyó eggy nagy forrásától a' maga mulattatásának. Soha sem ment ugyan-el a' dolog koczódás nélkül, mikor Zéburgné és Nagyanyó együtt vóltak; de ezek a'koczódások talám legjobb részét tevék a' múlattatásnak. › A' Lajos' anyja olly szelid asszony vólt,

« ElőzőTovább »