Oldalképek
PDF
ePub

megtörténni, nem pedig a' magányosságban? Maga el akar engemet hagyni; 's virtusai örökké fognak engemet magára emlékeztetni. Még az én foglalatosságaim is, a' mellyek Maga nélkül csak félig lennének megtéve, soha sem hagynák a' Maga emlékezetét, és az én Maga eránt való szerelmemet elenyészni. Mári! én Magát soha se fogom elfelejteni, soha se fogom szeretni megszünni. De halgassunk erről; nem akarom Magát dicsérni. Miért nem akar Maga Feleségem lenni?" - ,,Mert, mert Müller! mert nem akarnám azt a Férfiút meggyalázni, a' kit szeretek."

Müller visszapattant.,,Mári!" monda :,,ha nem ismerném Magát, ő azt mondanám, hogy hiú, és a'Drágalátost játsza. Kérem, magyarázzaki magát! meggyalázni? maga? eggy Férfit? a maga szívével, lelkével sőt kecsekkel teljes testével is? Mári, az Istenért! én magát nem ér

tem. Hogy anya, oh Mári, hogy ember vólt, érző szívvel birt, hogy az ifjúság, háládatosság, tapasztalatlanság eggy szeretett ifjúnak csábításai eránt gyarlóvá tette? mi híjja lett vólna ennek az egybeköttetésnek, ha azt a Pap megáldotta vólna? Kérem Mári, vessen csak eggy tekintetet az egész dologra, azt csak nem tagadhatja, hogy, ha szinte magát gyarlónak akarja is nevezni, de csak vólt gyarló, most pedig - Mári, hiszen én magát akarom, ezt a' mostani virtussal tölt keblű, tiszta, ártatlan lelkű Márit; amaz első Mári Angyallá vált, ezt az Angyalt kivánom én, hogy birjam a' mennyet itt a földön. Kérem Mári, bizony maga is mosolyogni fog magán."

,,Nem, Müller, érzem, hogy az Úrra méltó vagyok, és szintúgy nem kételkedem az Úr felől sem. De, kedves Müller Ur, úgy gondolkozik-e a' világ, mint mi?" ,,Nem; az soha sem fogja magának megbocsá

tani, hogy esketés nélkűl' anyává lett; az

,,Úgyde terengettét!" közbeszólla itt Lajos, és kilépe a bokrok közzül, ahonnan a' beszélgetésnek utólsó részét hallotta vala:,,úgyde terengettét, Mári, hiszen hadd beszélje a világ, a' mit tetszik. Hát a' szegény Müller fördje-e ki a' világ' pletykáját? mit gondolsz te többé a világgal, kedves Márim, ha fejér karoddal a' Müller' nyakát áltöleled? Osztán azt tartom, hogy ha a Müller' felesége leszel, tehát külömben is nem sokat fogsz többé a világ felől hallani. Ne vedd rosz néven, édes Márim, az csak puszta csevegés, mellyet te eggy egyűgyű órában koholtál-ki. Czifrálkodásnak nem akarom mondani. Te bizonnyal nem czifrázod magadat Mári, mint ez előtt, a' hogy gondolom eggy bizonyos Róza cselekedett. Esküvéssel nem állithatom. Te anya vagy; Müller igy akar tégedet; te szivesen

[ocr errors][merged small]

szereted őtet; most már fogj hozzá, és kérdezd-meg először az egész világot, vallyon megegyez-é az abban, kivált a Polgármesterné. Hé, Mári, csak példának okáért akarom azt mondani. Mikor a Szenátor ama reggelen megjelent, és én a' protokollumot aláirtam ; kérdezgetem-e én akkor sokáig, vallyon jónak vagy szépnek fogja-e azt találni a világ? Szerettelek téged, 's aláirtam. Te olly igen halvány valál, és ez szívemre hatott. Most pedig itt állsz te, és aggatódzol, és a' világot akarod először megkérdezni, vallyon jónak fogja-e az találni, hogy te bóldoggá téssz eggy embert, a' kit

szeretsz."

,,Kedves Lajos Ur, nem ért engemet. Mit mond én rólam a' világ, azt régen tudom; de hát megossza-e velem Müller gyalázatomat?"

[ocr errors]

Micsoda gyalázatot, Mári ? már, megint nem értelek. Hiszen olly - világosan megmutatta, hogy neked

nem gyalázat, hogy anya vagy; hogy te most más Mári vagy, mint akkor; hogy te most Angyal vagy és én is azt állitom Müllerrel együtt. Ugyan hol van hát rajtad az a' gyalázat, mellyet neki erőnek erejével meg kell veled osztania?"

[ocr errors]

.

,,Ej,

Nem fog-e a világ" menj-el a világoddal! De mit tartozik ő rá a világ' gyalázatja? Vagy a' mit a' világ rólatok fecseg? Édes Istenem, Mári! hiszen úgy hát én soha meg nem házasodhatnám; mert hiszen én rólam még többet tud beszélni a város, mint te rólad! de ő meg igy akar tégedet." ,,De vallyon Lajos Ur, igy fog-e Müller mindenkor gondolkozni? Nem fogja-e valaha eggy szemré hányás, eggy szívére ható jegyzés-tétel azt a kivánságot sajtolni - ki ő belőle, hogy vajha engem ne szeretett vólna ?"

[ocr errors]

Mári monda búsúlva Müller: gondolhatta azt felőlem!"

»Ne

*

« ElőzőTovább »