Oldalképek
PDF
ePub

'S ezt sem cselekedte vólna Mári, ha soha gyermekét nem ismerte vólna is. Látjátok gyermekim, ez a' külömbség Mári és Szelfhof között, és ezek az én gondolatim a'szerelemről. S éppen ezen okoknál fogva igen szomorú dolognak tartom, hogy most a két nembéli ifjaknak olly határtalan bizodalmas társalkodás engedtetik egymás közt. Most az ifjonczok és leányok azokban az években ismerkednek-meg egymással, a' midőn az érzékiség és fantázia olly rettentő eleven. A' nemi ösztön egymáshoz vonja őket, 's a' fantázia olly tökéletességeket kölcsönöz nékiek, a' mellyekkel nem birnak. Szeretnek ők idő-koroknak egész hév kivánságával és zabolátlan indúlatjával. Majd elválasztatnak egymástól, 's elfelejtik egymást. A leány, a maga tndva lévő szerelmes állapotjánál fogva minden egyéb szövetségről lemondván, hiszen a Szeretőjének, 's utóljára si

2

ránkozik, a legkisebb ürügy miatt, vagy minden ürügy nélkül elhagyattatván. Keserű érzés, gyűlölség és bizodalmatlanság ver gyökeret szívében a férjfiúi nem eránt; 's ha még azután új szövetségre lép, tehát ugyan az a' leány, a ki eggy férjfiúnak öröme lehetett vólna 's tartozott vólna lenni, poklává válik annak, 's igy vesz-el ezer meg ezer háznépnek minden boldogsága."

,,Úgyde, Atyám, hiszen igy soha sem lehetek én bizonyos a' legvirtusosabb asszonynak szeretete feJól is; még akkor sem, midőn az velem házassági szövetségre lépett?"

,,Általjában bizonyos valósággal nem. Allhatnak-elő olly környülmények, hogy a' Férjfi a' feleségét, vagy a feleség az ő Férjét elfelejtheti, és eggy idegent inkább szerethet. Meg is esik ez gyakran a' világban, és a házassági, tiszta, szent hűségnek annál ritkábbá kell válni, -mennél inkább megszűnnek az em

berek háziak lenni, hogy boldogságokat az ó házok' népének karjai között keresnék. A háziság a' házassági hűségnek alapja, a házassági hűség pedig a' Familiai virtusoknak és a háznépi boldogságnak alapja. Ha valamelly férjfi a' maga feleségével háziképen él, soha, vagy ritkan fog idegen asszonnyal olly bizakodásban élni, 's olly gyakorta együtt lenni, hogy abból szerelem származhatnék. Szokás, egyszerű háznépi örömek, gyermekek, foglalatosságok, 's eggy forma interessze, úgy egybe olvasztják végezetre két házastársnak szivét, hogy valamelly idegen eránt vonszó szivesebb szerelem szinte lehetetlenné válik. Tartsd-meg, Fijam, hogy a főbb rangúak közt, kik olly ritkán élnek háziképen, közönségesbb a hívtelenségnek ez a' neme, mint a' közép állapotú emberekben; de tartsdmeg azt is, hogy a főbb rangúak közt ritkán találhatsz olly ház né

[ocr errors]

pet, mellyben a gyermekek szüléjiket szeretnék, és a' mellyben a' szeretetet többnek tartanák a' testiségnek legdurvább éldeleténél. Mennél több bálok és közönséges öszvejövetelek vannak valamelly városban, annál többek a' hideg házasságok, és az ő szüléjiket nem ó szerető gyermekek. Mennél nagyobb elvonatkozásban élnek némelly Familiák, annál több azoknak tagjaik közt a szerelem, és annál több a szí vek' energiája. Minden nagy virtusú, 's enthusiasmussal teljes szívű embereket a háznépi magány nevelt; ártatlanság, erkölcsök' tisztasága, szívnek teljessége, gyanútlan bizakodás, mind e' legnemesbb virtusaik az embereknek csak a' Familiai egyesség' kebeléből és magányosságból származnak ; és ez,

ez a' mennyei Familiai egyesség az, gyermekim, a' mi engemet még most is olly boldoggá teszen! Még most is, Mári, szerelmes leány on! még

most is, midőn szegény vagyok. midőn Ellberget el kell hagynom! még most is, örömmel, reménnyel eltelve omiom karjaitok közzé, és magasztalom az Istent, hogy olly bóldoggá tett engemet!"

"

Mári hirtelen feltekinte könnyezései közzül ; könnyei megálltak. Micsoda, kedves Atyám? micsoda? Megfogá mind két kezeivel Burkárdnak egyik kezét. „Az Istenért! az Úr elhagyja Ellberget? az Úr szegény? Oh az Istenért! mi dolog történt? ugyan mi?"

,,Semmi sem, gyermekem. Gazdag vóltam, szegény lettem: ennyi mindöszve. Megmarad nekem Lajos, 's te Mári, a feleségem, az anyám, és Ellbergnek emlékezete." Ragyogó szemekkel néze köröskörúl. -,,Ne szóllj még semmit, Mári! senkinek! 's te magad is légy nyugott! Lesz kenyerem magamnak is, 's neked is, leányom! De arról majd továdabb!"

« ElőzőTovább »