Oldalképek
PDF

tossággal 's birodalommal viseltetel hozzá. - A'te testiséged, a' te fan- i. táziád szivednek minden hatalmasin ösztöneivel Rózára van fordítva. Sőt meglehet, hogy nagyobb becsüléssel is vagy Mári erant, mint Róza erant, és még is forróbban szereted Rózát, mint Márit....... :

: „Alkalmaztasd már mind ezt Márira. O Szellhofot a' csupa testi- *.

rette, Szellhof ótet éppen úgy. A" . szerelem elenyészett, még pedig annál hamarabb elenyészett, minthogy mind. Mári, mind Szellhof újabb tárgyakat találtak, mellyek az ő szíveiket felgerjesztették." ... . „Edes Atyám!“ monda Lajos búslakodva : ,,igy tehát Szellhof szintolly ártatlan volna, mint Mári? En azt nem hihetem. Még mindég felmarad valami, a' mi nekem azt diktálja, hogy nem úgy van a', ; dolog."

- „Szerelmének elmúlásában éppen

olly ártatlan, mint Mári"; mert az, Fijam, nem ő tőle függött. Igy kellett a' mi szivünknek formáltatni, hogy el ne csüggedjen minden fáj. dalom alatt, ha az örökké tartana, és örökre hozzá ne tapadjon minden apró: örömhöz az okosságnak kárára. Ennek igy kellett lenni.. A' virtus, édes Fijam', koránt sem abban áll, hogy az ember ne érezzen, hanem abban, hogy ha az igas.. ság kivánja, a'maga érzéseinek Ura legyen, 's, áldozatot tegyen! Mert külömben az élő få virtusosabb vól.. na , mint az ember. Hogy Szellhof, ha őtet: senki meg nem intette, a" maga mátkájával bizodalmas társalkodást kezdett, 's hogy ez a társalkodás, végtére szerelmet szült, ez természetes dolog. mind Márinál, mind Szellhofnál. S megkérdhetnők őtet, vallyon az ő hivtelenségének első felfedezése nem elég harczába került-e neki? Én úgy hiszem; mert: teljességgel semmi érzésének sem

kellene lenni, ha hidegen maradt volna azon gondolatra, hogy Márit boldogtalanná teszi. Én úgy hiszem, hogy elég könnyébe került az neki, szintúgy mint neked, Mári! úgy-e?"

Mári fájdalmasan a szívére tevé kezét, és zokogva mondá : ,,Istenem! még most is 16.--.Addig te. hát, igy folytatá beszédét az öreg, „mind a' vétek, mind az ártatlanság '

mind két részről egyenlő. A környülállásoktól függött az egész dolog. De itt már eltérnek egymástól az ő szíveik. Ugyan is az ő érZéseik hem valának nékiek hatalmokban; de hatalmokban volt az, ha vallyon kövessék-e érzéseiket, vagy sem. Ugyan Mári, mondd-meg egyenes szívvel, reáhagytad volna-e te valaha magadat beszéltetni, hogy a' Szellhof' akaratja ellen Müllernek nyújtsad kezedet? Elhagytad volna-e. valaha Szellhofot ?" Atyám, soha, soha sem! hiszen úgy néztem magamat, mint az ő feleségét. Hogy tud

tam volna azt még csak gondolni is? Már az az érzés is, hogy őtet nem szeretem többé olly forrón, gyakran a' bánatnak legforróbb könnyeit sajtolta belőlem. Igaz, hogy Müllerhez mind a' mellett soha sem mentem vólna, és megmondtam Kegyednek, hogy miért. De valamig Szellhóf én erántam hű maradt volna, oda adtam volna néki kezemet, ha az a' szempillantat Balálom lett volna is.“ i És én jót állok neked, Lajos, a' felől, hogy a' mi több, Mári ismét Urává lett volna a'maga szivé. nek. Most már kérdezd-meg Szell: hofot, vallyon adhat-e neked éppen illyen feleletet? Mert a' mint it nekem beszélled , - ő semmit sem iud a' Mári' hidegségéről. Szellhof szereti Henriettét, hiúságból, testi. ségből, vagy becsülésből és barátság. ból; mindeggy! és hogy ezt a' szerelinet kielégíthesse, a' legnagyobb inségnek teszi-ki Márit és az ő fiját. Mári ellenben harczol a' maga szerelmével! 's feláldozza azt a' maga talám mértéken is túl úzött kényes érzésének; még könnyebben feláldozná azt a maga hiységének és kötelességének.“

„Azt sem hiszem, Atyám, hogy Mári a' maga gyermekét valaha el. · hagyná. Én azt hiszem, hogy ő kezet adna Szellhofnak, ha bár ő a' legalábbvaló ember vólna is, ha ez volna annak eszköze, hogy a maga gyermekéhez juthasson, Ugy-e Mári?“ – „Oh Istenem! mondá Mári, „gyermekemet követņém eggy ördögnek, 's gyilkosomnak karjai közzé is ! — ,,Csak ne feledjétek,“ mondá az öreg, hogy Szellhof a' maga fiját soha sem látta, következésképen arról semmi képzete, 's, az eránt semmi érzése sincs, és igy hát nem lehet tőle igasságtalanság nélkül kivánni, hogy a gyermekhez olly érzéssel legyen, mint Mári, ámbár az gaz tett tőle, hogy fiját most igy hagyja a vak történetre.

« ElőzőTovább »