Oldalképek
PDF

embernek. – Nemde nem emberek vagyunk-e mi is? nemde nem épen azt kívánja-é az mi tőlünk is? Nem, én hagyom a gondviselést gondoskodni az egész emberi nemzetről, én pedig gondoskodom addig, mig azt nekem a gondviselés engedi, az-az, míg azt tehetem a nélkül, hogy megszünjek virtusos és igasságos lenni. Hiszen, Atyám, nem vagyok én mindentúdó, én csak ember vagyok; pedig nem kellene-e legalább is mindentúdónak lennem, ha arra akarnék vetemedni, hogy a' gondviselésbe avatkozzam? Nem , Atyám, nekem csak eggy régulám van, a' mellyre te magad tanitottál engemet: légy jámbor, szeresd az embert, 's légy igasságos ő eránta! ehez a régulához ragaszkodik nekem mind szívem, mind értelmem. Miképen függ - öszve mind ez, az Egésszel, az Isten tudja, a ki nékünk ezt a gyarló szívet, és ezt a gyarló értelmet adta. – Nem »

Atyám , én csak jámbor tudok lenni !" • * „Megengedem azt, Fijam! hogy a hol az esetet meg nem itélhetem, szorosan ragaszkodom a jámborsághoz; de itt, a hol az esetet következéseivel együtt elláthatom, a hol világosan látom magam előtt a jót, a' mellynek következnie kell." – – „Ugyan mit látunk mi ? a legközelebbi következéseket, Atyám, és nekem úgy látszik, hogy te a' roszat eggy átalján fogva nem veszed tekintetbe. Négy ember, négy nemes szívű ember, eggy Zsidó; oh Atyám ! tudd - meg, melly nemes szívű ez a Zsidó !" Itt elbeszéllé az atyjának az öreg Pap letételének historiáját. „Ez a négy nemes szívű ember tehát ,"" igy folytatá beszédét, „minden bizodalmatlanság nélkűl általadja nékem ezt a kötelező irást, mivel mindenik hiszen a virtusban. Ha mi őket megcsaljuk , felvetheted-e, mi*da munkálkodása lenne annak az ő szíveikre? Ki tudja, nem aludna-e ki mind a négyeknek szivekben, az emberekben, a virtusban és a jámborságban való hit? Nem beszéltél-é te nékem ezer meg ezer esetet, a hol a legtisztább virtus ennél még cse kélyebb eset által is elenyészett? Ládd, Atyám, hogy legalább is mindentúdóknak kellene lennünk, hogy életünkben egyszer jámbortalanok lehessünk. Jól tudom én, hogy a' gonosz cselekedetekből jónak kell származni; de azért a gonosz cselekedet örökké gonosz cselekedet s marad. Oh Atyám ! engedd, hadd alkalmaztassam erre az esetre ama Testamentomról való történetet, mellyet Diderót előbeszéll, és a mellyet te olly sokszor beszéltél nékem. Hátha az a négy ember, pedig könnyű olly esetet gondolni, eggy nagy summa pénznek nem léte miatt, fe"lette szerencsétlenné , sőt vétkessé lenne, és te akkor tudnád-megosz

[ocr errors][ocr errors]

Henni annyit tesz, mint arany” urának lenni; de soha sem vóltam gazdagabb, mint most, midőn a te mejjeden fekszem, Fijam ! Nagy Isten! melly gyönyörűséggé válhatik a szerencsétlenség, ha az embernek olly barátja van, mint ez itten! Fijam! Lajosom ! melly triumfussal fogom én a te kezeden e házat elhagyni, és eggy kunyhóba költözni! Jó Isten! melly megelégedett, melly bóldog vagyok én! Fijam ! Barátom! kedves Lajosom !" Az öröm megszédíté az öreget. Karjaival áltölelve húzá-be a fiját a szobába a többiekhez. Eggy palaczkkal hozatott még a legjobb Magyar borból. „Gyermekim !" úgymond: „legyetek vigan és jó kedvvel, mert én a legnemesbb atyai örömet kóstoltam , tndnillik, hogy eggy nemes szívű, virtusos fijam van." Az asszonyok együtt vígadtak velek, látván, hogy az atya és a fiú olly vidám , a' nélkűl, hogy tudták vólna tulajdonképen, hogy mi

« ElőzőTovább »