Oldalképek
PDF
[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

czolá homlokát, és minden jeleit mutatá eggy heves bosszankodásnak. ' „En azt az embert szerettem," igy szólla végezetre; becsültem ótet , jobban, jobban mint önnön magamat. Most pedig éppen erről az emberről azt tartom... Istenem , igaz tehát, hogy nincs tiszta virtus a' földön! Igy tehát ismét olly elhagyattatott vagyok, mint az előtt, fiú nélkül és intézeteimnek örököse nélkül? Imé,“ monda kezét nyújt. ; ván Szellhofnak, „megigértem az Urnak, hogy halgatok, 's megteszem azt.“ Azzal széllyeltépé a' papírost. „Uram, vajha soha se láttam volna azt; szívem gazdagabb volt eggy vígasztalással.“ Most a' maga igasságtalanságának heves érzésében lá. baihoz akarta magát vetni Szellhof az öregnek, és neki mindent meg. vallani; de Berghórn igen hirtelen elhagyá ötet, Szellhof pedig hidegebb lett, 's halgatott.

Két. nappal ezen eset után az

[ocr errors]

most is szeretlek. Becsültelek téged; azt nem teszem többé. Jószágomra egész halálomig : megtartod a' fiúi just. Nem vagyok-e igasságos?" „Nem; mert az Ur mindég pénzzel akar oda jutni, ahol szeretet ki

retetét, tehát nem gondolok az Ur' pénzével, és az Urigasságtalan erán:

« ElőzőTovább »