Oldalképek
PDF
ePub

az illyes mesterséghez, rábeszélli Szellhofot, hogy a' leánynak házasságot igérjen." -,,Rábeszélli ?" kiálta Lajos: rábeszélli? óh Istenem!

[ocr errors]

[ocr errors]

Kedves Úr, az atyja csak az en kérésemre egyezett - meg Szellhofnak ezen eggybeköttetésében, 's eggyszersmind fel is óldozá őtet adott szavától, mihelyt a' leányt megszűnne szeretni." -,,Jó! tehát megszűnt szeretni; mit akar hát az Úr eggyebet?" ,,Az a kérdés, vallyon erkölcsi cselekedetnek tartja-e az Úr, eggy szerencsétlen leányt kétségbe esésbe taszítani, 's azt gyermekével eggyütt gyalázat' tárgyává tenni! Az Istenért, Hadi Tanácsnok Úr, gondolja-meg, eggy anyát gyermekével!"-,,Hm! hiszen hallja az Úr, hogy abban kételkedem." ,,Meg fogom azt mutatni !" „A`Szellhof' nevére kereszteltetett-e a gyermek? a gyermek' atyjának vallotta-e magát törvényesen Szellhof? No's? feleljen, Úrfi!“ „Az nem

--

történt; de"

Nem történt?

No hát, Uram, menjen pokolba, és kénszerítse a' leánynak elvételére azt, akinek nevére a' gyermek kereszteltetett. Ugyan Uram! ki a'manót tettek hát a' gyermek' atyjának?"

[ocr errors]
[ocr errors]

وو

[ocr errors]

,,Egyedül engem."- ,,Az Urat? De Uram, a terengettét! az Urat? miért nem nyitotta hát fel akkor a száját ?" ,,Én önként vallottam magamat a gyermek' atyjának; de“ Az Ur önként? no tehát menjen haza az Ur, Isten' nevében, és lásson utánna, honnan szerezzen férjet azon nemes szívű leánynak. Most értem, kedves Ur, miért intereszszálja magát ollyan igen azon leány eránt." Ezzel hangos nevetésre fakadt, és az egész társáság vele eggyütt.

,,Látják tehát Uraim," elkezdé ismét az öreg,,,miképen van a dolognak egész eggybefüggése! a' szegény, jámbor Szellhof elámittatván a' leánytól, annak atyjától, és ezen

Urtól la, megigéri, hogy a' más búniért lakoljon! Szerencse, hogy

azt nekem maga Szellhof megmondMicsoda? azt az Úruak ma

ta.“

[ocr errors]

ga Szellhof mondta ?" ,,Igen is, Uracskám, ő maga!" ,,Oh leirhatatlan alacsony lelkű ember! nagy Isten! Mári! millyen hír! oh útálatos ördög! oh megfoghatatlan, pokolbéli útálatosság! Ember, ezért lakolni fogsz!" Azzal kiröpült az ajtón.

Egész délután ennek a fiatal embernek idétlenségéről folyt a'beszélgetés. Henriettének az a' triumfusa vólt, hogy még azok a leányok is, a' kik Szellhof miatt ő reá irigykedtek, kéntelenek vóltak megvallani, hogy Szellhof ártatlan.- Mert micsoda bizonyság kivántatott egyéb, mint az, hogy Burkárd maga őnként adta-ki magát atyának? Henriette még eggy más triumfust is aratott, midón elbeszéllé, hogy ez az ifjú ember őtet mingyárt az első tekin

[ocr errors]

tetre megszerette, és hogy ez a szerelem az ő bohóságainak az oka. Gúnyolkodtak Lajoson, és szintúgy bántak Márival. Henriette egészen kételkedett a' dolgon. Még azon a' napon leüle, és íra Szellhofnak, és magyarázatot kére tőle azon gyermek eránt, a' kinek a' beszéd szerént ő az atyja, és a' kit Burkard a' maga gyermeke gyanánt adott-ki.

Vissza menet ismét meghűlt Burkárdnak Szellhof ellen való dühössége. Mind a' mellett is jobban szerette őtet, hogy sem mint szerencsétlenné tegye, 's feltevé magában, hogy Berghórn előtt az egész dolgot elhalgassa. Mi több: nem foghatámeg, miképpen lehetne Mári bóldog eggy illy alávaló emberrel. Sajnálta Márinak szerencsétlenségét; de még is szerencsének tartotta, hogy ő e nyomorúltnak felesége nem lessz. Százszor akart Ellbergre menni, és Márinak a hirt megvinni, 's mind annyiszor remegett a' gondolatra.

[ocr errors]

Végre megérkezék Berghórnhoz, és Szellhofot ő nála találta. Berghórnnak karjai közzé repűlt, Szellhofra pedig a' legkimondhatatlanabb megvetéssel tellyes tekintetet veté. A' mint ketten magokra maradtak, monda Szellhof szorongva: „Magdeburgban voltál?",,Igen is, és ott úgy ismertelek-meg, mint legalábbvaló embert a világon.",,És szerencsétlenné fogsz engem tenni, Lajos?" kérdé Szellhof olly szózattal, melly Lajosnak csakugyan szívébe hatott. ,,Téged szerencsétlenné ? lehet-e téged szerencsétlenebbé tenni, mint a' millyen vagy? Szellhof, én a' te bőrödben semmivé lennék, alacsonyságom' érzete mellett!" ,Lajos, el fogod-e azt halgatni Berghórn Úr előtt? Istenem, ma eggy beszélgetésem vólt vele; oda leszek, ha azt a' dolgot mégtudja." ——,,Nyomorúlt ember, a' kinek a' maga tulajdon gyalázatja eránt semmi érzése sincs, és eggy zsíros hívatalban

« ElőzőTovább »