Oldalképek
PDF
[ocr errors][merged small][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][graphic]
[ocr errors][ocr errors][merged small]

A háládatosságnak szívható örömei és a nagy lelkűségnek 's rénynek szép éldelete közt folya-el a nap. Estve felé Lajos és a Katonatiszt lóra ültek. Egyedül Lajos nem lele semmi rendkivűl valót mind ezen emberekben és az ő cselekedeteikben , bár melly véghetlenül örvendett is azokon. A Katonatiszt felkiálta: „Fel merem tenni az egész világot, hogy nem mutat illy szűk hézagban annyi nemes szivű embert, mint itt ma eggyütt voltak!" Odébb lovaglának, 's nehány napok mulva megérkezének a Berghorn Ur' jó. szágába. Alig volt ott Lajos nehány napokig, midőn már jól látá, hogy Berghorn igen nemes gondolkozá 3k

ember, de még teljességgel nem gyakorolja megfontolt plán szerént nemes tetteit. Éppen azt a hibát tevé, mellyet hajdan az ő atyja elkövetett. Berghorn sok pénzt forditott a szerencsétlenekre, a nélkül hogy abból azt a jutalmat vette volna, hogy valaha csak eggyet is boldoggá tett volna. Bármennyire felülmúlá is Berghorn Lajost világisméretben, szint annyira felül múlá őtet Lajos e tekintetben tapasztalással. „Előtted nemes szivü Ifjú;" mondá eggykor Berghorn az emberiségről való beszélgetés közben, „semmi titkaim nincsenek." Azzal előhoza eggy könyvet, és megmutatá néki azon summákat, melyeket két évek olta a szegényekre forditott. „Nagy summák!" mondá Lajos, „De eggy tékozló még nagyobbakat kiád; mit tesz nekem azon summák látása, mellyeket az Ur kiadott !" – „No de nézd csak fijam, a czímet : Szegények számokra." – „Ugy, hát mit ér nékem

[ocr errors]

az, hogy miért adódtak-ki! A tékozló szintúgy számot ád, ha számadásra kerűl a dolog. Semmit sem látok a pénz haszontételeiből. Hol vannak azon boldogok, kik e summa-pénzek által tétettek boldogokká? arról itt semmit sem látok." Az öreg elbámúlt. „Ugyan te különös ember, mit kivánsz tőlem ?“ Lajos kifejtegetés néki az atyja jótékonyságának okfőjit. „Az én atyám fösvénykedik minden garassal, ha nem tudja, hogy az számoló könyvének másik oldalára mit viszen be: Az Ur könyvében csak kiadások vannak, igy látni való, hogy az Úr hijjával van a legszebb jutalomnak, mellyel a jóltévőség birhat, ama bizonyosságnak, hogy boldogitott. – Ugyan mit tud az Ur? csak ezt, hogy: adtam; ez pedig olly kevés, hogy én meg nem foghatom, miképen viselhette-el az Úr olly sokáig e gyümölcstelen jótékonyságot." – „Gyümölcstelen?" mondá az öreg

« ElőzőTovább »