KÉRLELÉS. Tátra-Széplak, 1905 július 25. A Kárpátok mögül setét felleg-tábor A magyar-alföldre mutatja irányát Fenyegetni jön-e, vagy megtörni minket? Vagy csak figyelmeztet, s majd azután tér meg, Állj meg a Kárpáton, felleg-tábor, állj meg! A magyar alföldön ez egyszer ne szállj meg; Lásd, nemzetem ott küzd végzetes átkával, Súlyos jelenére gyászos multja rá vall. Lásd, vihar nélkül is mily viharban állunk! És ha ránk csakugyan figyelsz a magasban LÉVAY JÓZSEF. HEINÉBÓL. I. A sárga lomb megreszket, Ah, mind a mi szép, a mi kedves, A ligetnek sudárin És mintha sírnom kéne Újonnan fölmerül. Elhagytalak, bár tudtam: Én voltam a távozó nyár, II. Mit akar ez árva könnyű? Sok csillogó testvére Nyom nélkül szétfolya. Szétfolytak szinte, mint köd, Melyek szivembe mosolygák Oh, mint hiú lehellet, LEHR ALBERT. BEKSICS ÚJ RÖPIRATA.*) Magyarország múltja, jelene és jövője: mind együtt van e sajátságos könyvben. Szerzője a múlt mélységeit kutató történetphilosoph, boldog önérzettel büszkélkedő reformer és mellékesen próféta is Isten és néhány philosophiai jelszó kegyelméből. Beksics tanúlt s tehetséges ember, ez tagadhatatlan. Érdeklődik a történet, a nemzetgazdaság, a politika s az irodalom iránt. Élénken író publiczista; lelkesedéssel tárgyalja a nemzeti fejlődés nagy problemáit s van más érdeme is, de ebben a könyvében hibái föltünőbbek, mint érdemei. Mindig valami nagyot akar mondani, valami igen jelentőset s mélyre hatót. Ez igen szép igyekezet, de nem mindig sikerül, kivált ha az igyekezet nagyon is szembetünő. Azon kívül a szerző compositiója nem a legegyszerűbb, előadása nem szabatos, sokat beszél, gyakran ismétli önmagát s logikájának gyöngesége miatt ellenmondásokba is bonyolódik. Ezt a jellemzést nem akarjuk a szerző egész munkásságára vonatkoztatni, de erről a könyvéről nem mondhatunk jobbat. Főbb gondolatai vizsgálatából eléggé ki fog tűnni, hogy nem vagyunk igazságtalanok. Nézzük először a múltra vonatkozó gondolatait. A 11. lapon olvassuk, hogy ha a török invasió elmarad, a magyar állam egészen máskép alakul. A magyar nemzet vérveszteségei megszűnnek, s faji expansitása szükségkép a Kelet és az Adria felé viszik... Magyarország a török pusztítás nélkül ma egyik legnagyobb, legerősebb állam, a magyar nemzet egyike volna a legnagyobb nemzeteknek Európában. Valószínű, hogy hatalma kiterjedne ma is a Fekete-tengerig s messze le az Adria vonalán». Igy alkotja a szerző történetphilosophiáját köz *) Mátyás király birodalma és Magyarország jövője. Irta Beksics Gusztáv. Budapest, Franklin-Társulat. 1905. Ára 4 K. |