Oldalképek
PDF

munka érdemes is arra, a lipcsei E. A. Seemann-féle könyvkiadó vállalatnál több előkelő japán tollából megjelent Unser Vaterland Japan czímű művet. A 800 octavra terjedő szokatlanul terjedelmes mű felöleli a szigetország ismeretéhez szükséges összes tudnivalókat. Ebben az érdekes és értékes könyvben talál magának minden olvasó érdekes fejezetet. Benne van feldolgozva Japán alkotmánya, annak multja és jelene, vallásuk és világfölfogásuk, erkölcseik, jellemök, törekvéseik és vágyuk, történetök és jelenök, gazdasági és művelődési eredményeik; mindez azzal a szeretettel és lelkesedéssel, a mire csak képes egy japáni elme és szív. Chauvinismusuk itt-ott némi túlzásba viszi őket; de tény az, hogy nagyságukat el kell ismernünk, s mikor ezt a könyvet végig lapoztuk, azzal a gondolattal teszszük félre, megismertünk egy hatalmas nemzetet. A mi főbecse a műnek, az, hogy Japán fiai írták; s az utazóktól eddig irt adatok egész halmazát döntik meg eredeti magyarázataikkal és ismertetéseikkel. A könyv hitelét csak emeli az, hogy a legelőkelőbb japánok írtak bele fejezeteket. Ito márki, Yamagata, Oyama tábornokok, Saito admirális, Okuma gróf, Katsura gróf, Nagao Ariga, Sawayanagi, Inazo Nitobe tanárok és más előkelőségek neveit olvassuk a fejezetek alatt. A tárgyalt fejezetek közül az épen most folyó nagy háború szempontjából érdekesek: Das Wachstum Japans (Marquis Hirobumi Ito). Die Armee, Geschichte : Die Arme von heute (Feldmarschall Marquis Yamagata ; Feldmarschall Marquis Oyama). Marine (Kontre-Admiral Saito). Diplomatie (Professor Nagao Ariga). Auswärtige Politik (Graf Okuma). Handel und Industrie (Baron Eiichi Shibusawa). Posten, Telegraphen und Telephone (Generalpostdirektor). A fenti művet csak pár hóval előzte meg megjelenésével, de a maga nemében európai szerzőktől a legjobb összefoglaló mű Japánról, mely Munzinger Károlytól: Japan und die Japaner czím alatt Stuttgartban a Gundert czég kiadásában jelent meg. A szerző, mint missionarius évekig élt Japánban, s ez idő alatt közvetlen érintkezésben tanulta megismerni Nippon fiait. Eredeti és pontos megfigyeléseit élvezetes formában adja elő. A mű a művelt közönségnek van ugyan szánva, de vannak a könyvben oly fejezetek is, a melyek a tudós igényeit is kielégítik. Különösen becsesek eredetiségöknél és találó voltuknál fogva azok a fejezetek, a hol a japán nép jellemét, vágyukat, törekvésöket, jövendő terveiket fejtegeti.

A szerző, a kiről most megemlékezünk, Európaszerte jeles mívelője a japáni irodalomnak: Florenz Károly, a német származású tokyoi egyetemi tanár. Ez év folyamán nagyarányú munkásságának eredményeiként több művet adott ki. Megirta a japáni irodalom történetét, a mely a lipcsei Amelangféle kiadásban fog megjelenni, s a melyből már két füzet meg is jelent. Aston angolnyelvű irodalomtörténete mellett, mely eddig első volt. a Tomitsu Okasakitól irott emlithető német nyelven, bár ez utóbbi nagyon kezdetleges mű. Valamint Grube kinai irodalomtörténetében a kinai irodalom történetének ismertetése mellett a jelesebb termékekből részleteket is közöl, hogy az olvasó jobban megismerje a több ezeréves kinai irodalom történetét, s a legnevezetesebb irodalmi műveket, úgy Florenz is arra törekszik, hogy végigvezetve az olvasót Japán csaknem másfélezer éves irodalmán, bemutatja a japáni szellem legjobb alkotásait. Történetének irásában eredeti kutatásainak eredményei és a művekről közölt jellemrajzai becsesek és találóak, műfordításai pedig gyakran mesteriek. Ugyancsak az Amelangféle kiadásban adta ki a Dichtergrüsse aus dem Osten czímű költeményfordításokat. A fordításban nem mindig törekszik ugyan hűségre, mindazonáltal élvezetes nyelven és formában ismerteti meg velünk a japáni költészet jelesb termékeit. Ugyancsak ő fordította és adta ki a Weissaster czímű romantikus eposzt, s Tezakoya és Asagao czímű drámákat. Ez utóbbi romantikus színmű, melynek tárgya Asagaónak, egy szép leánynak szerelmi viszontagságai. A darab itt-ott vontatott ugyan, de ezt ellensúlyozzák a fordulatosabb és víg részletek. A fordítás kellemes és vonzó.

Nakamurának Nozomi no hoshi (A remény csillaga) czimű elbeszélése is most jelent meg Wendt fordításában Halléban a Schwetscke testvérek kiadásában. Az európai szokásokat rohamos gyorsasággal magáévá tette a japán, s értékesítette azokat saját nemzete javára. Ez a regény vagy inkább novella a régi divatú Japánnak újjá alakulását tárgyalja. A szerző neves novellaés regényirója a mai Japánnak s alig 30 éves; e regényét Wendt inkább a német nyelv rovására s a japáni előnyére hűen fordította, hogy lehetőleg megközelítse, vagy éreztesse a japán nyelv geniusát.

Még egy könyvről teszünk említést, melynek szerzője azért is érdekel bennünket, mert a nyáron nálunk látogatást tett. Jelenleg a berlini keleti seminarium tanára: Tsuji Takahira, a ki

Kaibara Ekkennek egy Kunshi kun czímű állambölcseleti művét fordította le s bevezetéssel ellátva kiadta a seminarium évkönyvében, s annak külön lenyomataként. Ein japanischer Fürsten spiegel a munka czíme, melyben elveket olvasunk a jó fejedelem kötelességeiről. A kinai példákra hivatkozó mű német for-dítója ezuttal bebizonyította, hogy ügyes fordító, a ki anyanyelvén kívül jól ismeri a német nyelv finomabb árnyalatait s ezeket fordításában érvényesítette is. A fordított szöveg előtt rövid bevezetés van a hasonló irányú irodalomról, s jellemzése Kaibara Ekken művének. Kaibara Ekken különben hazájának neves paedagogusa és philosophusa; sajátságos nála az, hogy az angol John Locke-kal egyezik. A fordított mű eredetiben tele van kinaias kifejezésekkel; a fordítás lehetőleg hű; az idézett szerzők neveinél könnyebb megértés végett a kinai jelekev is közli a fordító, a mire annál is inkább szükség van, mert bizonyos helyeket e nélkül érteni sem lehetne.

Ágner Lajos.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

Králik Lajos. Demosthenes. Dráma. Budapest, 1905. Franklin-t. (8 r. 99 1.) 1 K.

Lengyel Vilmos. A községi háztartás és számvitel. (Gyakorlati közigazgatási könyvtár és döntvénytár. II. sz.) Budapest, 1905. Toldi. (8-r. 240 l.) 3 K.

Lukács Adolf dr. A vádaláhelyezés, a közvetlen idézés és a főtárgyalás. Harmadik teljesen átdolgozott és bővített kiadás. Kolozsvár, 1905. Lepage L. (8-r. II, 148 l.) 5 K.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

Yartin József: Ötödik evangelium. Budapest, 1905. Singer és Wolfner. (8-r. 118 l.) 2 K.

[ocr errors]

A KESZTHELYI HELIKON.

A keszthelyi helikoni ünnepélyekről irodalomtörténetíróink mindeddig sok tekintetben hamis képet rajzoltak. Úgy tüntették föl, mintha irodalmunk fejlődésére érezhető hatással lettek s nemzetiségünk erősbülését nagyobb mértékben előmozdították volna. Gróf Festetics György áldozó készsége, a mely költőink szives vendéglátásában, kitűntetésében s anyagi segélyezésében is nyilvánúlt, dicséretre, sőt magasztalásra ragadta a korabeli költőket, s ez a dicséret és magasztalás nemes hagyományúl szállott a későbbi nemzedékre is, a mely a XIX. század második tizedében uralkodó közszellem fontos tényezőjét látta a helikoni ünnepélyekben. Pedig ez ünnepélyek önmagokban véve csak lidérczfényei voltak az irodalmi életnek. Kétségtelenűl annyiban jótékonyan hatottak, hogy íróink hírneve egy előkelő főúrtól is elismerve, kissé kiemelkedett abból a szűk körből, melyet az akkori szellemi élet alkotott; hogy a magyar nemzetiség kifejtésére irányuló törekvések, a régi magyar alkotmányos felfogás értelmében, a király fölkent személye iránti hódolattal kapcsolódtak össze. Másfelől azonban mint a nyelvújító harcznak nevezetes epizódjai hozzájárúltak a küzdő felek kibékítéséhez, a józan középút, az egyetértés felé haladáshoz.

E szempontból még kevés figyelmet fordítottak irodalomtörténetíróink ez ünnepélyekre, a melyek épen a harcz leghevesebb izgalmaiban kezdték mintegy önkéntelenűl egyengetni az orthologusok és neologusok közötti kibékülés útját, az idegen és régi magyar műveltség között mind jobban kiélesedett ellentétek elsimítását. Voltaképen a helikoni ünnepélyek csak ebből a szempontból követelhetnek helyet irodalmunk történetében s ily felfogással illeszthetők bele a nemzeti szellem fejlődésének keretébe. Az alábbi sorokban e

Budapesti Szemle. CXXIII. kötet. 1905. 21

« ElőzőTovább »