Oh de nem hisz elsimulva Csak e hang volt oly riasztó, S újra énekelhetünk. HALÁSZ. Hogy Mihónak fenyős partján S isteni szép dana zendül Haza viszem a szülémnek TÜNDÉR. Ez a köntös az enyém, Adjad vissza, oh legény! zadból való Fudóki czímű műben benn van a meséje. Jelen fordítás alapjául a nyolczvanas évek derekán megjelent hat kötetes No- és Joluli gyűjteményben megjelent szöveg szolgált. Szerzője ismeretlen, állítólag Szaburo Kitsugo és fia írták az 1394. és 1423. évek között, de később ismeretlen szerző ujra dolgozta. A Nó ilyen alakjában ma csak a Sintó-vallásnak templomi játékaiban él. Nem mulaszthatom el, hogy itt is őszinte köszönetet ne mondjak Katzura Tasabu fiatal japán tanárnak, ki a fordításnál és Kozma Andornak, ki a magyar versek átsimításánál önzetlen segítséget nyujtottak. B. B. HALÁSZ. Hogy a tiéd, nem hiszem, TÜNDÉR. De enyém e tündér holmi, HALÁSZ. Hogyan, hát te jó tündér vagy Hisz úgy ennek becse oly nagy, TÜNDÉR. Jaj, e bűvös köntös nélkül HALÁSZ. Bájos tündér visszaadnom, Kérhetsz búsan siró hangon, Nem veszed meg szivemet. Esengj százszor vagy örökké, A ruhádat soha többé TÜNDÉR. Oh, ha zord szavadnak állnál, HALÁSZ. Lám, a tündér földre kötve TÜNDÉR. Magas égből földhöz ütve, HALÁSZ. Azt az időt meg nem éred, TÜNDÉR. Oh, a gyöngéd, jó tündérnek Nem való a sár, salak. KAR. Nézd a szegény tündér-lányka TÜNDÉR. Nézek vágyva, de hiába, KAR. Kik az égi bolton éltek, TÜNDÉR. Földi bánat megöl engem. KAR. Már ez nem jut fel oda, TÜNDÉR. Égi szó már nem hat én rám. KAR. Vándor-daru vidd a hírt; TÜNDÉR. Égbül esvén, lettem árva. KAR. Csüllők zsongó seregi, S te lehellő réti szellő. Virágkelyhet fuvaló, Gyöngéd szárnyad jobb ha bágyad, Itt ma lengned nem való. Mert ha látja a szegényke TÜNDÉR. Földnek rabja lettem én! KAR. Földi árva lett szegény, Szivecskéje megszakad, Szeme két bús könny-patak. HALÁSZ. Tündér, tündér, a mint nézlek, S elfogott a szánalom. TÜNDÉR. Mily öröm!... a szép ruhát HALÁSZ. Vissz' adom és semmi károd; Egy csak a feltételem: Hires tánczodat eljárod Előbb nékem e helyen. TÜNDÉR. Elragadva a gyönyörtül S jól van, váltságképen végül |