Oldalképek
PDF
ePub

A felvidéki kivándorlás okait nyomoztuk; sok bajt találtunk ott az uzsoráskodástól a gazdálkodási módszer eltorzításáig. Végül ezt kellett akkor (1899) hozzá tennünk: «Mindezekhez járulnak az áldatlan birtok-viszonyok; mert ha Németországon Pomerania, Posen, Nyugot- és Keletporoszország azért járnak elől a kivándorlók sokaságaival, mert a száz hektárnál nagyobb birtokok területöknek 54:42-55-57-47 és 38-60%-át foglalják el: lehet-e csodálkoznunk, hogy a mi hazánkban is így duzzasztja meg a kötött föld azoknak tömegét, kik eloldódnak a földről? Nem természetes-e, hogy a mint a szétszórt falvakban, mint a (most említett) hibákra találtunk példát, úgy találtunk a nagy uradalmak káros hatására is? De ha ez természetes, nem szükségszerű-e a nagy kivándorlás akkor, midőn - Trencsén és Zemplén kivételével Szepes 42-78, Ung 43-78. Beregmegye 52.86, Máramaros 51.73 és Liptóvármegye 58.92 százalékot adnak területükből a kötött birtoknak. »*) Ez volt első eredményünk, a felsőmagyarországi megyékben. Midőn három év mulva (1902) bemutathattuk a romániai székely kibujdosás képét: a tapasztalatok újabb halmazából, még erősebben kezdett ugyanaz a bizonyosság kibontakozni. Itt már a kivándorlás adatainak és következtetéseinek összeségéből emelkedett ki az a tanulság, melyet így fejezhettünk ki: «Mind a Székelyföldön, mind a Felvidék legtöbb megyéjében a kivándorlásnak egyik legfőbb forrását az szolgáltatja, hogy még jogi lehetősége sincs meg annak, hogy a paraszt ott földet szerezhessen. Ezért a kivándorlás fészkeiben fokozatosan és tervszerüen meg kellene adni jogi lehetőségét (nem kényszert értek) annak, hogy az erre való kötött birtokok fölszabaduljanak. »**) Még egy lépéssel tovább vitt az országrészek szerint tartott kivándorlási congressusok anyaga. Végső eredményünk akkor (1904) igy hangzott: «A kivándorlás legmélyebb kútfejét csak a földéhség jogos kielégítésével szüntethetjük meg. A parasztot csak úgy tarthatjuk fönn, ha ott, a hol a kivándorlás szükségessé teszi, megadjuk jogi lehetőségét annak, hogy a kötött birtok s elsősorban a hitbizomány fölbontassék olyan módozatok mellett, melyek paraszt-birtokok alkotását teszik

*) A magyarok kivándorlása Amerikába. 76. 1.
**) A székelyek kivándorlása Romániába. 104. 1.

lehetővé.»*) Így lett sejtésünkből évek során parancsoló meggyőződés.

Ennek a lassan termett, nem könyvből szedett megismerésemnek teljes megvilágítását kellett látnom a dunántúli népmozgalomban. Sőt többet ennél. A túladunai megyék a kibujdosás okai között új meg új alakban mutatták meg a földszerzés vágyát, akadályait, sőt haza-vonzó erejét. A szlavoniai letelepülés ritka sociologiai példát nyujtott arra, hogy maga a mi népünk ebben keresi megujhodását. De még ennél is tovább haladhatunk. Épen a dunántúli magyarok kivándorlása az, mely jövőnk szempontjából vetít fényt a nagy problemára s egyúttal elénkbe szabja, hogy mit tegyünk. E következtetésnek és követelésnek rövid rajzával végezzük tehát dolgozatunkat.

[ocr errors]

A Dunántúl ember-apadása - láttuk**) azért oly életbevágó veszedelem, mert a kivándorlás megszüntetésének egyetlen módját veszélyezteti, megsemmisíti. Amerikát oly közel hozta népünk lelkéhez a kivándorlás gondolata (melynek kialakulását nyomon követtük), hogy bizonyos tekintetben versenyre kellene kelnünk vele. Vagyis: sietnünk az intensiv gazdálkodás felé; kiszabadulni a «tűrhetetlen» társadalmakból mint Whelpley nevez minket. Indulni akarunk. A legfejlettebb országrész kész a munkára. Már modern fejlődésünk biztatói: az első gyárkémények füstölögnek. A mezőgazdaság intensivebb ágakkal próbálkozik. És vajon boldogulunk-e? Nem. Gyáros és gazda egymáson keresik a munkás-kezeket; nem egy helyütt egymást keserűn vádolják. Ha kisérlet nyomába menten új kisérlet jő is, nem követhetik oly gyorsan egymást, mint a mily sebesen ragad el új meg új rétegeket a kivándorlás. Hisz (az egész országról szólóan) tudjuk, hogy 1904 deczemberében 24,000, 1905 január havában 22.000 kivándorlót tudtak összeszámlálni, azelőtt soha ennyit. 1905 márcziusában már nagyobb volt a kivándorlás, mint a tiszta nép-szaporulat. A Dunántúlt újabb erővel támadja meg. Ezért se gyáriparunknak, e mi főmenedékünknek természetes föltételeit nem teremtjük meg, se a földmívelés intensitását nem biztosítjuk. Csak népünk sóvárog

*) A kivándorlási congressusok eredménye. 54. 1.

**) L. II. fejezetet.

Budapesti Szemle. CXXIII. kötet, 1905.

13

mindjobban azon «változás» után, melyet idehaza nem tud megtalálni.

Valahol be van kötve jövőnk. Ezt a hurkot ketté kell vágnunk mert sokkal több van koczkán, mint gondolni mernők. S mindaz, mit a Felvidék kivándorlása sejtet velünk, a mit a székely kibujdosás igazolt, mit Dunántúl és Szlavonia napvilágra hoztak, mindez: egyet jelent. Azt mondja, azt kényszeríti reánk, hogy csak a földbirtok földarabolásával tudunk új alapot vetni jövendőnknek ; a paraszti rögnek kell idekötni ezernyi családot, hogy a kisbirtokos és családtagjainak munkaerejét az intensiv gazdaságok s a megteremtendő gyárak fölhasználhassák. Ez a mi kivándorlásunk tanulsága, de nemcsak a mienk. Általános igazság, melyet nálunk is, másutt is külön kellett megtalálni.

=

Amerika jól ismeri ezt az igazságot. Mert földbirtokosaink óriási többsége a 20-175 acres (acre 7/10 katasztralis hold, tehát körülbelül egy magyar hold) farmtulajdonosokból áll; 5.737,372 farm közül 4.045,796 tartozik ebbe az osztályba s 1000 acreon fölül mindössze 47,160 farm található.*) Részleteiben a megoszlás a következő:

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small]

Holott nálunk a gazdaságoknak épen azon osztályára (10=100 holdig), mely a legegészségesebb képletet nyújtja, s mely Amerikában a gazdaságok 52.8%-át teszik, Magyarországon erre az osztályra csak a fele szám, 26-24% jutott.

Ha csak egy pillantást vetünk is most már arra, hogy azok az európai államok, amelyek le tudták kötni otthon lakosságukat az intensiv gazdasági fejlődés számára s melyek

*) Abstract of the twelfth Census of the United States 1900. (1902). 27. 1. és 224. 1.

(első sorban Németországról van szó) meg tudták akadályozni a kivándorlást, hogy ezek minő birtokmegoszlást teremtettek előbb akkor a mi betegségünk egyszerre nyilvánvalóvá lesz. A mint az alábbi táblázat hirdeti, Magyarországon a földterületnek 32.29%-át, a Dunántúl pedig éppen 43.56%-át foglalták le az 1000 holdon felüli birtokok.) Az összes egy holdon aluli birtokokra azonban a területnek csak 0.63%, (Dunántúl 0.72%), a kisbirtokra 46.50% jut az országban s 41.17% a Duna jobb partján. Poroszországban 2) ellenben a földnek csak 10%-a az uradalmaké, ellenben 21.9%-al szerepel az az erős paraszt birtok, a mely kategoriára a magyar Dunántúlon 3.94% jut csak; tehát hétszer kevesebb nálunk ennek az aránya, mint a poroszoknál, de épen ellenkezőleg az 1000 holdon fölüli gazdaságok területe a mi országrészünkön négyszer (az egész hazában pedig háromszor) nagyobb, mint Poroszországban.

A kisebb német államok képviselője, Hessen teljesen megfordítja azt az egészségtelen alapot, melyet mi raktunk le a magyar föld elosztásában. Ott a területből nem több, mint 4.9%-a jut a 100 hektárnál gazdagabb gazdaságokra.3) S Francziaország,*) hol a parasztbirtokok a franczia földnek 10-53% és 15-26%-át tartják, a mi 5.89 s 9 százalékunkkal szemben ugyanazt a dalt ismétli.

:

Látnivaló, hogy mennyire kiszorult (s épen legjobban a Dunántúlról) a földből a földre vágyó nép. Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy nem intensiv gazdasági fellendülésünknek építettünk alapot, hanem a kivándorlásnak.

Bismarckot senki sem vádolta még azzal, hogy nem lett volna eléggé conservativ. Mégis világosan megmondta 1873-ban, hogy Poroszország keleti tartományaiban azért van tömeges kivándorlás, mert az ottani munkásosztályoknak egészen lehetetlenné van téve az, hogy viszonyainak

1) A magyar korona országainak mezőgazdasági statistikája. IV. kötet. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. (1900.) 2) A porosz adatok a Statistisches Jahrbuch für das Deutsche Reich 1903. 29. lapjáról vétettek.

3) Statistisches Handbuch für das Grossherzogtum Hessen. 1903, 52. lap.

*) Wirminghans: Statistik des Grundbesitzes. Conrad-Lexis Handwörterbuch der Staatswissenschaften. IV. kötetében.

[blocks in formation]

*) A magyar terület katasztrális holdakban, a külföldi hektárokban vétetett; miután egy katasztrális hold = 0.575 hektár, ennél fogva a 10 holdas birtokokat az 5 hektárossal stb. lehetett párhuzamba tenni. A többféle sta. tisztika eltérő összeállítási módja mellett oly, könnyen ellenőrizhető eltérések mutatkoznak, a mint például az 5 holdon aluli birtok a 2 hektáron alulival s a 10=50 holdas az 5=20 hektárossal kerül párhuzamba.

« ElőzőTovább »