Oldalképek
PDF

/7 magyar könyvek.

Ágoston Péter dr. A magyar zálogjog története. Budapest, 1905. Grill. (8-r. 66 l.) 2 K.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors]

Csatáry Lajos dr. A vasúti egészségügy kézikönyve. Budapest, 1905. Pfeifer. (8-r. 246 l.) 3 K.

Dézsi Lajos dr. Balassa és Rimay istenes énekeinek bibliographiája. Budapest, 1905. Ráth M. (8-r. 104 l.) 4 K.

Dolgozatok, ünnepi –, a társadalom-tudományok köréből. Földes Béla kir. magy. tudomány-egyetemi ny. r. tanárnak a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem nemzetgazdasági és statistikai seminariumának 25 éves fennállása emlékére tisztelettel és hálával ajánlják a seminarium egykori tagjai: Fellner Frigyes, Hegedüs Loránt, Kenéz Béla, Márki Hugó, Navratil Akos, Somogyi Manó. Budapest, 1905. Politzer. (4-r. VI. 249 l.) 6 K.

[ocr errors][ocr errors]

Euklides. Az elemek első hat könyve. A Haiberg-féle szöveg kiadás felhasználásával fordította Baumgartner Alajos. Budapest, 1905. Franklin-t. (8-r. XII, 184 l.) 4 K.

[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]
[ocr errors]

Pecz Vilmos. A classica philologia jövője, tekintettel hazai viszonyainkra. Székfoglaló. (Ertekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XIX. köt. 5. sz.) Budapest, 1905. Akadémia. (8-r. 31 l.) 60 f.

Pikler Gyula. Az emberi egyesületek és különösen az állam keletkezése és fejlődése – egyetemi előadásai. Első folytatás a Jog keletkezéséről és fejlődéséről czímű könyvhöz. Otödik javított és bővített kiadás. Budapest, 1905. Politzer. (8-r. 100 l.) 5 K.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

Scheiber Endre. Magyar közgazdasági politikai közös vámterület. Onálló vámterület. Magyar vámterület. Budapest, 1905. Kilián Fr. utóda. (8-r. 160 l.) 2 K.

[ocr errors]

Szepesvármegye művészeti emlékei. A műemlékek országos bizottsága támogatásával kiadja a Szepes vármegyei történelmi társulat. Szerkeszti dr. Vajdovszky János. I. rész. Divald Kornél. Epítészeti emlékek. Budapest, 1905. Szent-István-Társ. (4-r. 87. l.) 8 K.

Szerb vámtarifa, Az új –. Kiadja az országos magyar kereskedelmi egyesülés. Budapest, 1905. Grill. (4-r. 106 l.) 2 K 50 f.

[ocr errors][ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

Tetétleni Ármin dr. A választási bíráskodás elmélete és gyakorlata. I. kötet. Jogelvi rész. Tényálladéktan első fele. Budapest, 1905. Politzer Zs. (8-r. VIII, 240 l.) 10 K.

[ocr errors]

Tudnivalók, Fontos – a közbiztonság és rendészet köréből. Magyarázó példákkal a csendőrségi zsebkönyv 1887–1904. évfolyamaiból. Jegyzők, körjegyzők, községi előljárók, szolgabirók, rendőrhatóságok számára. I. kötet. Budapest, 1905. Franklin-t. (8-r. 268 l.) 2 K.

Varasdy Lajos. Magyarország közkormányzati rendszerének ujjászervezése a keresztyén demokratia elvei szerint. Szekszárd, 1905. Báter J. (Budapest, Nagel O.) (8-r. 232 l.) 5 K.

[ocr errors]

Zachar Gyula dr. Magánjogi tanulmányok az igényper keretében különös tekintettel a legújabb birói gyakorlatra. Budapest, 1905. Grill. (8-r. VII, 279 l.) 6 K.

Zsebkönyv, magyar nemzetiségi –. Második rész: Nemes családok. I. kötet. Kiadja a Magyar heraldikai és genealogiai társaság. Budapest, 1905. Franklin-t. (8-r. VIII, 664 l.) 12 K.

Zichy Jenő gróf. Harmadik ázsiai utazása. VI. köt. Zichy Jenő gróf. Keleti kutatások a magyarság eredetének földerítése érdekében. Történelmi áttekintés és észleleteim, tapasztalataim különös tekintettel expeditióm eredményeire. Budapest, 1905 Hornyánszky V. (4-r. 304 l.) 24 K.

A NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN.*)

1883-ban Budapesten járt Lister József, már akkor a hirnév dicsfényétől övezve, mint a sebészetnek reformatora. Fiatalabb is voltam, lelkesebb is voltam és mi tűrés-tagadás, szerettem is azt a szép skót öreg urat, a ki, a hányszor csak meglátogattam, mindannyiszor az emberiség jótevőiből kisugárzó melegséggel fogadott; a fiatal lelkesedéstől sarkalt hála tollat adott kezembe s mert az orvost az untalan panasz hallása, a sok szenvedés látása a költészet iránt fogékonynyá teszi, egy alkalmi ódát írtam Lister tiszteletére, melyet a Vasárnapi Ujság ki is adott. Innen olvasta azt Gyulai Pál. – A hogy velem találkozott, élesen oda pattogtatta lesujtó kritikáját: – «No hisz ezt az ódát akármelyik mosónéról megírhatta volna!) – Hát kérem, én nem is helyeztem nagy súlyt arra az ódára, de jól esett mégis, hogy a kritikus a szeg fejére ütött, mert jobban megdicsérni nem is lehetett versecskémet, jól lehet az 1883-iki időszak a sebészetben még csak kismosás volt a mai nagymosáshoz képest.

Nagyot fordult a fölfogás egészségi kérdések elbirálása tekintetében az utolsó 20–30 év alatt. A régi sebész még azzal a megnyugtató hittel lépett a gyakorlat terére, hogy a sebet kisérő fájdalom, gyuladás, láz és a lázzal járó étvágytalanság és gyengeség a szervezetnek erőlködéséből származik, hogy leküzdje az úgynevezett seblázat. Sebláz nélkül csak kivételesen gyógyultak a betegek.

Ma már nem kell magyarázni, hogy a régiek e jóformán elmaradhatatlan sebláza a sebterményeknek bomlása követ

*) Fölolvastatott Hódmezővásárhelyt 1905 május 20-ikán megtartott vörös kereszt fiókegyleti 25 éves jubilaris díszűlésen.

Budapesti Szemle. CXXIII. kötet. 1905. 11

« ElőzőTovább »