Kazinczy Ferencz levelezése: A Magyar tudományos akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbizásából közzéteszi dr. Váczy János ... 1763-1831, 8. kötet

Első borító
Magyar tud. akadémia, 1898
 

Kiválasztott oldalak

Más kiadások - Összes megtekintése

Gyakori szavak és kifejezések

Népszerű szakaszok

345. oldal - ... maga Dialectusát az országnak eggyik része szint úgy jónak nézheti, mint a' másik a' magáét, ha e' rész nem felette kicsiny, 's ha öszve nem keveredett a' soloecismusokkal. De az író nyelve nem a' Dunai, nem a' Tiszai, hanem a
76. oldal - Én ötét nem vádolom, sőt azt vallom hogy ő tanult, okos és igen jó ember, 's minden hibája csak az volt, hogy engem nem ismert, és az én szilajságomat nem mérsékelni, hanem zabolázni akarta. Ebből harcz lett és örökös idegenség. Az ő háza nékem Munkács volt, inellyet csakhamar el is hagytam, és anyai jószágomon magamat meg húztam. De a' harcz az én lelkemet nem csüggesztelte, hanern emelte 's érlelte.
361. oldal - Jegeltet a' pásztor: felettem devoravi, fölöttem supra íné: feles — fölös. Szén — szín color. Szél -- szil latus. Velem mecuni. rt'Ieni opinor. Éy coelum. í</ ardet: fél. medius, fii timet: vétel,jacio, vitel' vitium. A' tiszai sok E' nem kevés kétértelmű szavakat okozott, és egyéb eránt nyelvünk hibáját nagyobbította, mert a sok E'-ket szaporította.
246. oldal - S más a' lélektelen író? Azt hozzád 's hozzám nem köti semmi kötél. Csípd, döfd, rúgd valahol kapod a
2. oldal - Európát philosophusi szellem fújja végig, s ez a szellem nem nézhetné egy anyanyelvnek, még pedig egy igen szép nyelvnek, elenyészését. Megfoghatatlan dolog előttem, hogy Herder ennek mint jövendölhetett elenyészést. A világosság még nincs elválasztva a sötétségtől, s egy némellyikünk azt tartja jó Magyarságnak, a mit a szokás sanctionált: más némellyikünk nem a szokást tartja Kánonnak, hanem azt nézi, hogy millyennek kell lenni a nyelvnek, hogy az légyen a minek...
209. oldal - Bántani mást vadság ..." - s más a lélektelen író ? Azt hozzád s hozzám nem köti semmi kötél. Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot ! az ilyet Ütni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad.
220. oldal - A TAVASZ A tavasz rózsás kebelét kitárva, Száll alá langyos levegőn mezőnkre. Balzsamos fürtjén Zephyrek repesnek, S illatot isznak. Alkotó aethert lehel a világra. Melyre a zárt föld kipihenve ébred; Számtalan létek lekötött csirái S magvai kelnek. Flóra zsengét nyújt mosolyogva néki. Nyomdokin rózsák s violák fakadnak, A vidám Tréfák, örömek, Szerelmek Lejtnek utána.
116. oldal - s Voltaire philosophiája uralkodjék ismét, azt én nem hiszem, 's ne is engedje az Igazság lelke! De adjunk hálát hogy az valaha uralkodott •s a' setétség kárpitjait összetépdelte."4 Kis Jánosnak küldte e levelet 1810-ben, egyik legbensőbb hívének, aki előtt nem kellett alakoskodnia, akinek bátran mutathatta meg legigazibb énjét. Vajon megtagadja-e az 1780-as évek végének, majd az Orpheus első füzetének radikális világnézetét?
315. oldal - Múzsának nevében előtte leborulok. Ez az én legszentebb ódám. Tekintsd meg azt, kérlek, még egyszer ezen szempontból, s látni fogod, hogy az nem hízelkedés, hanem igen finom s alattomos szemrehányás; látni fogod, mondom, hogy én már gyermekkoromban méltó voltam a Te szeretetedre. Az én legjobb ódáimnak becsét azoknak céljaikban keresd, egyéberánt engem meg nem fogsz érteni.
511. oldal - Az író nyelve nem dunai, nem tiszai, hanem a magyar Schriftsprache." Igen. De mi a Schriftsprache? - Kétségkívül nem egyéb, mint a grammaticai igazsagnak, célos okosságnak és ízlésnek Serpenyőjében felolvasztott, elválasztott és destillált magyar nyelv. Ennek hazája tehát a tanulószoba, provinciái pedig a Duna, Tisza, Erdély stb.

Bibliográfiai információk