A magyar nyelv szótára, 1. kötetEmich Gusztáv, 1862 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
. oldal
... szintén irattak z kiséretében is azhol , azvagy , mégis nem levén nevek , senki sem tekinti azon a vagy az elemet névelőnek artikulusnak . S azoknak egy szóba összevonása és irása már csak azért is czélszerűnek mutat- kozik , hogy ...
... szintén irattak z kiséretében is azhol , azvagy , mégis nem levén nevek , senki sem tekinti azon a vagy az elemet névelőnek artikulusnak . S azoknak egy szóba összevonása és irása már csak azért is czélszerűnek mutat- kozik , hogy ...
. oldal
... szintén bujálkodásig gazdag , és pazar . = c ) a hasonnemüek ( synonymák ) , melyeket a hanyagabb nyelvszokás egymással fölcse- rélve használ , holott gyökeikre nézve árnyalatilag különböznek pl . ballag kényelmesen , lassú léptekkel ...
... szintén bujálkodásig gazdag , és pazar . = c ) a hasonnemüek ( synonymák ) , melyeket a hanyagabb nyelvszokás egymással fölcse- rélve használ , holott gyökeikre nézve árnyalatilag különböznek pl . ballag kényelmesen , lassú léptekkel ...
. oldal
... szintén eresztenek családi ra- jokat , magyaros képzők által , pl . czégér ( zeiger ) , czégéres , czégértelen , czégérü , czégérez , czégé- rezés ; iskola , iskolai , iskolás , iskoláztat , iskolátlan ; patak , pataki , patakú ...
... szintén eresztenek családi ra- jokat , magyaros képzők által , pl . czégér ( zeiger ) , czégéres , czégértelen , czégérü , czégérez , czégé- rezés ; iskola , iskolai , iskolás , iskoláztat , iskolátlan ; patak , pataki , patakú ...
. oldal
... szintén öszvetett ) , a gyök vagy törzs jelenti az egyedi fajt , mely által az minden más szótól különbözik , a képző pedig a nemet , mely alá az illető gyök vagy törzs tartozik , különböztetésül más nemekből , pl . hegy - ség , hegy ...
... szintén öszvetett ) , a gyök vagy törzs jelenti az egyedi fajt , mely által az minden más szótól különbözik , a képző pedig a nemet , mely alá az illető gyök vagy törzs tartozik , különböztetésül más nemekből , pl . hegy - ség , hegy ...
. oldal
... szintén rövid , de élesebb kiejtésü e , mely a rövid i - hez áll legközelebb , minthogy ezzel mind a régi nyelvhagyományok , mind az élő szokás szerint váltakozni szokott , melyet amazoktól megkülönböztetés végett ezen értekezésben két ...
... szintén rövid , de élesebb kiejtésü e , mely a rövid i - hez áll legközelebb , minthogy ezzel mind a régi nyelvhagyományok , mind az élő szokás szerint váltakozni szokott , melyet amazoktól megkülönböztetés végett ezen értekezésben két ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alá Alapérteménye állapot Általán apol áth Átv azaz Birsalma bizo bizonyos ból ből Cselekvés Egyébiránt Egyezik vele előtéttel elvont gyök Erdélyben ért értelemben falu férfi kn fogva föl gyak gyakorlatos gyök gyöke hang hangut hangutánzó hasonló használtatik ház hell hellen helyett helyr helyragokkal helység neve holmi honnan hosszu igék igékből igekötő illető illetőleg inkább jelent képez képző különböztetésül különösen latin levő magát mány máskép megyében melyből melyek melylyel mennyiben mezőváros midőn valaki mintegy Mondjuk ném neme nemében némely nézve nyelv nyelvben nyilt önh ösz öszve öszvetett ragokkal régi régies régiesen Rokona ról ről szanszkrit személy szerént szik szláv szó szók szókban szokott szónak SZÓTÁR tájejtéssel tájszó tál tartozó tasz test tesz törökben törökül tulsó vagyis vala valahová valamely valaminek valamit változattal vármegyében vastaghangu vékonyhangon