A magyar nyelv szótára, 1. kötetEmich Gusztáv, 1862 |
Részletek a könyvből
1 - 5 találat összesen 100 találatból.
. oldal
... nyelvben használható . V. szakasz . A szószármaztatásról . A szószármaztatás könnyen tévedésre s képtelenségekre visz , sz . Ágoston szerint : a szók eredetét kiki , mint az álmokat , jó szánta szerint magyarázván . A kimondás által a ...
... nyelvben használható . V. szakasz . A szószármaztatásról . A szószármaztatás könnyen tévedésre s képtelenségekre visz , sz . Ágoston szerint : a szók eredetét kiki , mint az álmokat , jó szánta szerint magyarázván . A kimondás által a ...
. oldal
... nyelv hibájából , a szók végé- hez ragasztatik : máj - a , zúz - a , tors - a , máj , zúz , tors helyett . Ilyenkor , minthogy ... nyelvben több szók , sőt egész AKAD . NAGY SZÓTÁR . 2 mondás is , jöhetnek közbe : A jó fiú atyjának 9.
... nyelv hibájából , a szók végé- hez ragasztatik : máj - a , zúz - a , tors - a , máj , zúz , tors helyett . Ilyenkor , minthogy ... nyelvben több szók , sőt egész AKAD . NAGY SZÓTÁR . 2 mondás is , jöhetnek közbe : A jó fiú atyjának 9.
. oldal
... vonatkozó szók tulajdon értelme minden nyelvben egyezik , tehát ér- telmezésök is ugyanazon körülirás által eszközölhető , vagyis amely meghatározás illik rájok az egyik nyelvben , ugyanaz illik a másikban is . Ilyenekre 13.
... vonatkozó szók tulajdon értelme minden nyelvben egyezik , tehát ér- telmezésök is ugyanazon körülirás által eszközölhető , vagyis amely meghatározás illik rájok az egyik nyelvben , ugyanaz illik a másikban is . Ilyenekre 13.
. oldal
... nyelvben oly sajátnemű szók , kivált származékok , melyeknek más nyelvben ugyanannyit mondó másuk nincsen , hanem vagy szélesebb vagy szükebb jelentésű , vagy egészen másnemű szóval adhatók csak vissza . Ilyenek : a ) azon szók , melyek ...
... nyelvben oly sajátnemű szók , kivált származékok , melyeknek más nyelvben ugyanannyit mondó másuk nincsen , hanem vagy szélesebb vagy szükebb jelentésű , vagy egészen másnemű szóval adhatók csak vissza . Ilyenek : a ) azon szók , melyek ...
. oldal
... nyelvben . Ezen belső hajlítás alatt különösen azt értjük , midőn legki- sebb hangbővülés nélkül , sokszor pedig e mellett is a gyökben vagy törzsben leginkább csak az önhangzó módosulata ( mélyebbre vagy magasbra változása ) által ...
... nyelvben . Ezen belső hajlítás alatt különösen azt értjük , midőn legki- sebb hangbővülés nélkül , sokszor pedig e mellett is a gyökben vagy törzsben leginkább csak az önhangzó módosulata ( mélyebbre vagy magasbra változása ) által ...
Más kiadások - Összes megtekintése
Gyakori szavak és kifejezések
alá Alapérteménye állapot Általán apol áth Átv azaz Birsalma bizo bizonyos ból ből Cselekvés Egyébiránt Egyezik vele előtéttel elvont gyök Erdélyben ért értelemben falu férfi kn fogva föl gyak gyakorlatos gyök gyöke hang hangut hangutánzó hasonló használtatik ház hell hellen helyett helyr helyragokkal helység neve holmi honnan hosszu igék igékből igekötő illető illetőleg inkább jelent képez képző különböztetésül különösen latin levő magát mány máskép megyében melyből melyek melylyel mennyiben mezőváros midőn valaki mintegy Mondjuk ném neme nemében némely nézve nyelv nyelvben nyilt önh ösz öszve öszvetett ragokkal régi régies régiesen Rokona ról ről szanszkrit személy szerént szik szláv szó szók szókban szokott szónak SZÓTÁR tájejtéssel tájszó tál tartozó tasz test tesz törökben törökül tulsó vagyis vala valahová valamely valaminek valamit változattal vármegyében vastaghangu vékonyhangon