Oldalképek
PDF
ePub

ad (essen): hellen 88-w latin ed-it, német ess-en, szláv jesz-t, magyar esz-ik, ét, ét-el ; ag v. ads, (bewegen) : hell

. dyw, lat. ag-o, m. haj ! haj-t, haj-ít, haj-igál; agh (schaden): hell. dzéw, öxos, nèm. ach, ächzen, magy, agg, aggódik; av (wünschen): hell. oio, lat. aveo, m. Óh, oh-ajt, ah, ah-ajt; arv (brechen,) spalten : hell. régów, lat. aro, magy. arat, ort, irt; szvan (tönen, schallen): lat. sonus, orosz zweniu, magy. szó, szól, zen-g; szvad (kosten, schmecken): hell. vdúo. m. éd, édes ; vesd öszve : ad, eszik, ét; szvid (ausdünsten, semelzen): lat. sudo, hell. idio, ném. schwitzen, schweiss, m. izz-ad;

szagh (schneiden): lat. seco, secula, szl. szekat, m. szeg, szak, szakad, szakaszt, szakócza, szekercze;

10. szvap (schlafen) : lat. sopor, sopio, sommus, m. szuny, szunydikál, szendereg;

szi, sziv (verbinden): lat. suo, sepio, sepes, szl. schijem, m. sző, szövet, söv, sövény, szőnyeg, fordítva : ösz, öszve;

szri v. szar (gehen): magy. szar-ándok, szar-ahora;

ni, naj (lenken, richten): hell. réw, lat. nuo, ném. neigen, nicken, magy. fordítva : int, intéz, inog, ingat, indul, indít;

nis (fliessen, netzen) : hell. viša, ném. nass, netzen, lat. madeo, magy. ned. nedv; hell. rórios, magy, nedves ;

nam (grüssen, ausprechen) : hell. šroue, lat. nomen, ném. Nahme, m. név, nevez;
(geben, darbieten) : lat. do, szl. dám, m. ad;
v. dús (schaden, verderben): hell. 8vcw, m. dúl, dúló, -s;
dar v. dár (schneiden, brechen): hell. trigo, lat. tero, m. tör, törés, tördel, dörgöl;
dal (spalten) : lat. dolo, ném. Dolch, m. gyalu, gyalk, gyilk ;
20. dhá (stellen, bewirken): hell. Téw, Jéois, ném. thun, That, m. tesz, tét ;

dhúp (rauchen, ausdünsten): h. Ivów, rúgw, ném. duft, m. duvad (a füst, midőn a kéményen kinyomul), doh ;

dhar (befestigen, halten) : hell. tepéw, Iodo, lat. duro, n. dauern, szl. trwá, m. tart;
dhars (wagen, trotzen): ném. trotz, m. durcz, durczás, durmunyás, derczés, dérdúr;
tasz (stossen), szl. szteszkati, m. tasz, taszít, toszít, tuszkol;
tusz (ertönen, erschallen): lat. tussio, hell. I ovdom, m. tüszög, tiiszköl, tiicsök ;
tan (verlängern, dehnen): hell. raivo, lat. tendo, ném. dehnen, m. teny, tenyész, tenger;
tan (ertönen, erschallen) : hell. ttivo, torów, lat. tono, tinnio, m. dong, cseng, zeng ;
tud (schlagen): lat. tudo, tundo, szl. uderiti, m. üt ;

tvacs (bedecken, einschlissen) : hell. rayo, 1. tego, ném. decken, m. tak, takar, tok, tokmány, tek, tekenő, teg, tegez (nyíltok);

30. tap (brennen, heizen) : lat. tepeo, tepor, szl. teplo, m. tapló, mint gyulékony, tűz-
tup (klopfen, schlagen) : hell. túrta, m. tap, top, tapod, toppant, dob, dobál ;
tar (brechen): lásd fölebb: dar, m. tör;
tal (vollenden, gründen): hell. tɛdéo, szanszkrit talat, talitasz, m. teli, teljes, tölt, talap;

sztri v. sztar (ausdehnen, verbreiten) : hell. otopéw, lat. sterno, stratum, m. tér, terít, teriil, terjed, tereget ;

id (feiern, singen) : hell. deido, w8n, m. idv, idvezel, idnep, innep, (feiertag);
it (gehen): hell. idúo, lat. ito, szl. idem, m. idő, út, jut;
ikh (gehen, bewegen) : hell. ixo, éixw, m. ig-et, üz;
ír (schleudern) : lat. erro, m. ir, iram, iramlik, iront, er, ered;
írs, irsi (neiden, hassen) : hell. fois, lat. ira, magy. irigy, harag;

40. il (eilen): hell. élcco, idaho, ném. eilen, m. ill , illan, illeg, előtéttel : bill, billeg, vill, villog, villám, pill, pillog;

(gehen): hell. lepat, m. , -r;
(mangeln): lat. hio, hiatus, m. hi, hiu, hiány;
çus (troknen, brennen): lat. sicco, szl. susim, m. siit, szikk-ad;

çár (durchdringen, durchbohren): lat. sarrio, sarculum, ném. scharren, scharf, m. sar, sarol, sarabol, sarló, sarj;

gár (wiederhallen, schreien) : lat. garrio, ném. girren, m. garatyol, karatyol;
gardh (wünschen, begehren) : lat. quaero, ném. (be-)gehren, m. kér, kérd, kérelem;

garh (einschlissen): lat. gyro, ném. Garten, Gürte, m. kar, kor, ker, kert, kör, karing, kerít, köröz, korong, garád; AKAD, NAGY SZÓTÁR,

4

fogó anyag;

ghar (brennen): orosz gori, cseh. hori, lat. cremo, m. gör, görjed, görhön, ford. rög, rögvel, rögtön, rökkenő;

kasz (hauen) : tótul kosza, koszit, m. kasza, kaszab, kaszabol, kés;
50. kan (ertönen, erschallen): lat. cano, cantus, magy. kon, kong, kondul, hang;
kut, kud (bedecken), honnan kúta (Haus): lat. casa, ném. Hütte, m. kutyolló, kunyhó;
kaç (spalten) : vö. kasz, és magy. has, hasáb, hasít, hasogat, kasul (keresztül);
kakh (schreien, lachen): lat. cachinnor, ném. kichern, m. kacz, kaczag;

kamp, (krümmen), honnan kampitasz (biegsam): hell. xaparós, lat. camus, camurus, m. kamp, kampó, kampós ;

kup (entbrennen, heftig werden): lat. cupio, m. kiv, kiván; szanszkrit kaupasz m. kivánás, szenvedély;

kup v. kub (bedecken) : lat. cupula, francz. cupe, m. kup, kupak, kop, koporsó;

kur (ertönen, erschallen) : hell. xpoúw, fr. crier, szl. kricsi, m. kur-jant kurjogat, hur hurit, hurogat;

kars v. kart v. karç (hauen, spalten): lat. curtus, hell. Xalqm, m. karcz, karczol, kárt kártol;

kal (ertönen, erschallen): lat. calo, clamo, m. kaj, kajált, kiált;
60. kul (anhäufen): lat. collis, magy. hal-om;

csár, csiri (hauen, spalten): hell. xelow, lat. sarrio, sarculum, ném. scheren, m. sar sarol, sarabol, sarló, csitri = rövidre vágott haju;

cshad (bedecken): ném. Schatten, m. setét ;
szkad (hüpfen): lat. scando, szl. szkokan, szkákám, szkocsím, m. szök, szökdös, szökcső;
u (erschallen, schrein) : hell. aúo, lat. ovo, m. uh-og, ujj-u, ujj-ong;
ud, und (flissen, benetzen) : lat. undo, unda, m. ont, omlik, ondó, öt-vös, önt;
ur (ausdehnen): lat. orior, ortus, magy. er-ed, eredet;
vá (blasen): lat. ventus, ném. wehen, szl. weter, m. vi, vihar, viheder, ;

vasz (bedecken): lat. vestio, vestis, fr. vêtir, m. mez, meztelen, mező, ved, vedlik, (mint hám himlik);

vut (schlagen): szl. uderim, m. it, ütés;

70. vai (umfassen, umgeben): lat. vieo, vimen, vinculum, vincio, szl. venyem, venyecz, finn wö, m. ford. öv, övez;

vah (bewegen, tragen) : lat. veho, szl. vezem, m. visz, vitel;
vág (ertönen, schreien) és vacs (reden): lat. vagio, vox m. vak-og, vahákol, vacsog, fecseg ;
vig (einnehmen), vaiçasz (Wohnung), vaiçman (Haus): h. oíxoo, m. viskó, hiskó, vityilló;
vap (bewirken), vip (treiben): lat. opus, operor, ném. üben, m. ip., ipar, iparkodik;

vart (wenden): lat. verto, versus, szł. wratim, m. for, ford, fordít, forog, far, fartat, farol, ferde ;

vark (ergreifen, einschlucken), varkasz, (wolf) : lat. voro, n. würgen, Würger, m. mar, farkas (?);

val (bedecken) : lat. velo, velum, m. bul, bula, bulál, pól, póla, pólál ;
val (wählen) hell. 20, lat. volo, m. vál, válik, választ, ném. wählen, wollen;
vil (theilen) : lat. vello, m. val, valag, valaska, vel veleszta, fél felez;
80. má, masz (messen): lat. metior, ném. messen, m. mér, mérték;

mas (hauen, brechen): lat. meto, mutilo, hell. ford. réuvo, ném. metzeln, Metzger, m. met, metsz, metél, meddő;

man v. mán (unterrichten, benachrichtigen) hell. unvúc, lat. moneo, mando, ném. mahnen, m. mond, mondat;

mid (schmelzen) : hell. uaduw, lat. madeo, m. med, medv, medves, meder, ned, nedves, vid, vider, veder (viz, vizer);

mid, mad (anpassen): ném. mittel, m. id, idom, idomít, idomtalan;
muth (bewegen, treiben): hell. uaw, lat. moveo, motus, m. moz, mozog, mozdúl ;
maj (gehen, bewegen) : lat. meo, moveo, m. megy, men;
mah (wachsen): hell. péyao, lat. magnus, m. mag, magas, máglya, nagy;
maç (erschallen) : hell. pićw, lat. musso, m. musz, muszog;

mar (schneiden, brechen): lat. mordeo, ném. morden, m. mar, marczangol, mariskál, mér-eg;

mur (hemmen): lat. moror, mora, m. marad, maraszt;
90. mard (brechen, nagen): 1. mar;

mards (erschallen): lat. murmur, ném. murmeln, m. mor, morog, mord, morcz;
maszds (netzen): ném. waschen, szl. mocsim, m. mos, mosd-ik;
ban (erschallen, schreien): hell. Boco, lat. boo, m. bög, búg, bég, bon-g;
badh (schlagen) : lat. batuo, fr. battre, hell. naté, m. bot, botol, botlik, botoz, pat-él;
bandh (binden) : lat. pedio, ném. binde, band, m. bongy, bongyol, bengy bengyele;

barh, brú (ertönen, erschallen) lat. barrio, fr. bruis, m. bar, barbora, ber, berreg, brúg, brúgatyu;

bah (wachsen, dick werden): hell. nacúo, szanszkrit bahusz = magy. pohos, szl. bachor, bachrati, ném. Bauch ;

bhas (reden) : hell. pátw, szl. beszeda, m. beszél, beszéd,
bhid (schneiden, brechen) : lat. findo, fissus, m. fejt, feslik;

100. bhí (zittern, fürchten): lat. paveo, szl. bojim, fé-l, szanszkrit bhílusz, = magy. félös, megijedt.

bhud (verbergen, verhohlen): m. bujik, bujdoklik;

bhards (heizen, brennen): hell. avgów, lat. ferveo, ném. bräuen, brennen, magy. par, parázs, pör, pörköl, pörzsöl, pörnye, pír, pirít;

bharv (zerbrechen): lat. foro, ném. bohren, m. fúr, fúró;
pasz (binden): szl. pasz (ov), m. pászma;
pad (gehen, treten): hell. ratéw, lat. spatior, m. pat, pata;
pat (Aliegen), pataga, patat (Vogel): hell. Tétouai, m. mad, madár;
pi (trinken): hell. nivo, lat. bibo, szl. pijem, m. piti, pitizál, pityók:
pids, picscs (schlagen, verwunden): lat. pungo, fr. piquer, szl. pichnem, m. bök, bökdös;
púj (stinken, faulen): lat. puteo, pedo, foeteo, m. büd, büz, piha! pöcz, pöcze;
110. prus (brennen): hell. rvgów, m. parázs, porgol, pörzsöl ;
plu (Aiessen): lat. pluo, fluo, ném. fliessen, m. foly, folyó;
phval (athmen): lat. flo, ném. blähen, szl. fúkám, m. fúj, fúl (dúlfúl);
ar, ár (gehen, erreichen): magy. ara (=? meny, férjhez menő), ér, elér;
ris (hauen, schneiden): lat. rodo, rado, ném. reissen, ritz, m. rés, riszál, reszel ;
rad (brechen, spalten): lat. rodo, m. rág;.
rud (erschallen): lat. rudo, rugio, m. átvetve : ordít, virdít;
wi (fliessen): hell. péco, lat. rivus, ném. rinnen, m. ér, ered, ir (ungventum);
ris, 1. ris ;
ráds (hervorleuchten, glänzen): m. ragy, ragya, ragyog, ragyiva;

120. ruds (brechen, schaden): lat. ruo, ruino, rumpo, m. rom, ront, rongál, rongy, roncs, rosz;

raph, riph (stören, brechen): lat. rapio, ném. rauben, m. rab, rabol, rif, rifol, rib, ribál, ribancz, rap, rapancz;

lí (auflösen, schmelzen) : hell. aúo, lat. luo, szl. lejem, m. lé, leves, licslocs, ford. ol, olv, olvad;

lábh (schleudern) : lat. libro, m. lób, lóbál, lob, lobog, lód, lódit, lobda, labda;
laip (laufen): m. láb, lép, lább, lábbad, ném. Lauf.

szu V. szú (werfen, schieszen, hervorstossen): honnan szúsz (Schwung), szúnase, szú. nusz (Sohn): hell. osów, osim, m. su, suh, suhan, suhit, sugár, suhancz;

szam V. szám (zusammenthun), szamasz (derselbe): hell. óuós, uolos, m. öszv;
dau, dose (hauen, trennen): hell. ởato, m. has-ít, has-ad;
div (glänzen): m. dív-ik;
pat (schalten, herschen): lat. potior, possum; m. hat;
130. till (aufsteigen): hell. t200, rééco, m. száll ;
tul (aufheben, stützen): hell. tahéo, tollo, m. tol;
cákh (durchdringen, erreichen), cáchá (Zweig): lat. cacumen, m. csák ;
dsi (siegen): m. gyöz ;
kri v. kar (machen, schaffen), kartar (schöpfer): lat. creo, creator, m. gyár-t;
csap (brechen, zerbrechen): hell. xónta, m. csap;
karv v. karp (brechen, verringern): lat. carpo, m. csorba ;
khjá (reden, aussprechen): hell

. xodo, kajá-lt v. kiá-lt, kia-bál ;
ubh y. umbh (aufhäufen, vereinigen): m. , buja ;
aun v. ún (wegnehmen): hell. avéw, ivéw, ävev, m. in-cs (régies), in-ség;
140. vaç v. vacsh (wünschen): hell. évxouxı, &uxń, m. vágy;

var, vars (begiessen), vár, vári (Wasser): hell. őgos, m. ár ;
vail, vaill (bewegen, wenden): hell. chéo, cikéw, m. ill-an, vill-an, bill-eg, ball-ag;

bukk (schreien), bukkasz, bukká (Bock, Ziege): hell. Búšo, Barto, lat. buccino, magy. bög, bak-og, vak-og;

bhár (brennen): hell. avgów, lat. ferveo, m. pír, pir-ít, per-g-el, par-ázs ;
blász (glänzen, brennen): hell. qdéyw, głoyéw, lat. fulgeo, m. világ;
ap (Wasser): lat. aqua, m. hab;
pab, pamb (gehen): m. bábó (= láb, gyermek nyelven);
agnisz (Feuer): lat. ignis, m. ég;
jam (halten): m. gyám, gyámol;
150. szmi (lächeln): m. mosoly, mosolyog, mosolyodik stb. stb.

Ime példákul azon 550 gyök közől, melyeket Eichhoff feljegyzett, több mint egy negyedrész rokonítható a magyarral.

Az elszámlált szanszkrit igéken kivül még több mások találtatnak a nevek, névmások, számnevek, névhatározók, tagadók, kötszók stb. között, melyek a magyarral mind alaphangra mind érteményre rokonok. Ennyi hasonlóságot nem lehet csupa vak találkozásnak, véletlen esetnek venni, sőt észszerüleg gyaníthatni, hogy részint egy ősibb, elődibb közös nyelv maradványai, részint az emberi szellem közös természetében alapszanak.

IX. Szakasz. A magyar szók öszhasonlítása az altáji, nevezetesen a finn

családdal.

Hogy a dologról tisztább fogalmunk legyen, azon szókat, melyek e nyelvekben közösek, több categoriára osztjuk.

1) Melyek mint természet- vagy kedélyhangutánzók más családbeliekkel is egyeznek, mint :

finn : harakka, m. szarka, szl. sztraka,

härkä, ökör, wog. okuz, ném. ochs,
kukko, kakas, szl. kokot,
rehotan, röhögök, szl. rihotat, lat. rideo,
iha, ihog. lat. io ! jubilum,
riekun, rikítok, szl. krikám, fr. crier,
sano,

szó, lat. sonus,
särvän, szörbölök, lat. sorbeo,

varpalainen, m. veréb, szl. wrabecz stb.
Ezek és ilyenek nem faji sajátságok, hanem szélesebb nyelvnemű közös szók.

2) Melyeket mi is, amazok is más családtól kölcsönöztünk, mint : pispa, püspök, wiszkup, Bischof, episcopus; provasti, prépost, Probst, praepositus ; messu, mise, Messe, omsa, missa; palavüna, pálinka, pálené wino (égett bor); pakana, pogány, paganus, pohan.

Ezek sem nyelvfajhatározók. Ellenben másmás közlekedési, szükségi stb. viszonyokra mutatnak, melyeket a) csak azok kölcsönöztek pl. a finnek a svédektől, oroszoktól, vagy a törökök az araboktól, perzsáktól; b) vagy csak mi kölcsönöztünk a velünk közelebb viszonyban levő népektől.

3) Melyek mind gyökre, mind származékaikra nézve egy ősibb köz eredetre mutatnak, mint :

finn : ajan, magyar hajtok, szláv hányim,

akkuna, m. akna, szl. okno,
annan, m. adok, lat. do, szl. dám,
aprakka, m. abrak, szl. obrok,
arvo, m. ár, áru, ném. Waare,
arvaan, m. érdemesítek, n. ehren,
elo, m. élet, lat. alo, n. leben,
emä, m. eme, ene, n. amme,
havi, m. haj, n. haar,
hiinan, m. hibázom, lat. hiatus, bio, hilum,
heinä, m. széna, szl. szeno, n. Heu,

finn : huonet, m. hon, n. heim, Heimat,

kaappan, m. kapok, lat. capio, accipio,
kaari, m. karaj, szl. kraj, kroj, koroj,
kampela, m. kampó, hell. xauntós,
kasa, m. gazdag, perzs. gaza (kincs),
keri, m. kör, hell. quoóo, lat. circus,
kerjääen, m. kérek, lat. quaero,
kielo, m. kila, szerb kila,
kivi, m. kő, szl. kamen,
kiiva, m. kiván, lat. cupio,
koho, m. koh, szl. kujem (koholok),
kota, m. kutyolló (házikó), szl. kútya, n. Hütte,
kyynärä, m. könyök, hell. yovv, n. Knie,
käsi, m. kéz, hell. xalq,
käyn, m. kelek, ném. gehen,
lannun, m. lankadok, lat. langueo,
lapio, m. lapát, szl. lopat, lat. pala,
lennen, (röpülök) légy, szl. letyim (röpülök), n. fliegen,
liemi, m. leves, szl. po-levka,
me, mö, myö, m. mi, mü, szl. mi (nos),
meden, mehi, m. méz, szl. med. mjed,
menen, m. menek, lat. meo,
muoto, m. mód, lat. modus,
myrkky, m. méreg, lat. virus,
määrci

, m. mérték, hell. uétoov, szl. mericza,
nain, naida, m. nö (femina), szerb neva, nevjeszta,
neidytän, m. nedvesítek, ném. netzen,
niemi, m. név, lat. nomen, ném. Nahme,
niska, m. nyak, n. nacken, olasz nuca,
olen, m. voltam, szl. bol, bil,
pehu, m. pelyva, lat. palea, szl

. pljewa,
pikku, m. piczi, olasz piccolo,
pyörä, m. pörgető, lat. verticillum,
pahoan, m. pukkadok, szl. puknem,
papu, m. bab, lat. faba, ném. Bohne,
peso, m. mosás, ném. waschen,
pukki, m. bak, n. Bock (caper),
puoli, m. fél, szl. puol, pól,
puu, m. fa, n. baum,
poikas, m. fiu, hell. acīs, lat. puer, n. Bube,
püökki, m. bük, ném. Buch, szl. buk, lat. fag-us,
rappaan, m. rablok, lat. rapio, ném. rauben,
raukean, m. rogyok, lat. ruo, corruo,
ruis, m. rozs, szl. rezs, n. Roggen,
rukki, m. rokka, n. Rokken,
ruostet, m. rozsda, n. Rost, lat. rubigo,
saipio, m. szappan, lat. sapo, n. Seife,
revin, m. repesztek, lat. rumpo, rupi, tót zdrapim,
romu, m. rom, lat. ruina, n. Trümmer,
sorran, m. szorítok, héber czur = szoros,
sata, m. száz, orosz sot, sat, sotnia = század,
syöksin, m. szököm, szl. szkocsim, szkákám,
suo, m. tó, n. Teich, See,
suolo, m. só, szl. szol, lat. sal,
syön, m. eszem, ném. essen stb.
säkki, m. zsák, lat. saccus, ném. Sack,
sääri, m. szár (lábszár), lat. sura,
sireppi, m. sarló, saraboló, szerb szrp, 1. sarculum.

« ElőzőTovább »