ad (essen): hellen 8-o latin ed-it, német ess-en, szláv jesz-t, magyar esz-ik, ét, ét-el; ag v. ads, (bewegen): hell. ayo, lat. ag-o, m. haj! haj-t, haj-ít, haj-igál; agh (schaden): hell. aréo, axos, nèm. ach, ächzen, magy. agg, aggódik ; av (wünschen): hell. oio, lat. aveo, m. óh, oh-ajt, ah, ah-ajt; arv (brechen,) spalten: hell. άgów, lat. aro, magy. arat, ort, irt; szvan (tönen, schallen): lat. sonus, orosz zweniu, magy. szó, szól, zen-g; szvad (kosten, schmecken): hell. ¿8vo. m. éd, édes; vesd öszve: ad, eszik, ét; szvid (ausdünsten, scmelzen): lat. sudo, hell. idiw, ném. schwitzen, schweiss, m. izz-ad; szagh (schneiden): lat. seco, secula, szl. szekat, m. szeg, szak, szakad, szakaszt, szakócza, szekercze; 10. szvap (schlafen): lat. sopor, sopio, sommus, m. szuny, szunydikál, szendereg; szi, sziv (verbinden): lat. suo, sepio, sepes, szl. schijem, m. sző, szövet, söv, sövény, szőnyeg, fordítva: ösz, öszve; szri v. szar (gehen): magy. szar-ándok, szar-ahora; ní, naj (lenken, richten): hell. véw, lat. nuo, ném. neigen, nicken, magy. fordítva: int, intéz, inog, ingat, indul, indít; nis (fliessen, netzen) : hell. viço, ném. nass, netzen, lat. madeo, magy. ned. nedv; hell. vórios, magy. nedves; nam (grüssen, ausprechen): hell. óvoμa, lat. nomen, ném. Nahme, m. név, nevez; dú v. dús (schaden, verderben): hell. 8vάo, m. dúl, dúló, dú-s; dar v. dár (schneiden, brechen) : hell. zɛiow, lat. tero, m. tör, törés, tördel, dörgöl; dal (spalten): lat. dolo, ném. Dolch, m. gyalu, gyalk, gyilk; 20. dhá (stellen, bewirken): hell. éw, déois, ném. thun, That, m. tesz, tét; dhúp (rauchen, ausdünsten): h. vvów, zipo, ném. duft, m. duvad (a füst, midőn a kéményen kinyomul), doh; dhar (befestigen, halten) : hell. zɛgέw, oάw, lat. duro, n. dauern, szl. trwá, m. tart; tusz (ertönen, erschallen): lat. tussio, hell. Oovooo, m. tüszög, tüszköl, tücsök ; tvacs (bedecken, einschlissen) : hell. tayo, 1. tego, ném. decken, m. tak, takar, tok, tokmány, tek, tekenö, teg, tegez (nyíltok); fogó anyag; 30. tap (brennen, heizen): lat. tepeo, tepor, szl. teplo, m. tapló, mint gyulékony, tüz tup (klopfen, schlagen) : hell. zúzzo, m. tap, top, tapod, toppant, dob, dobál; tal (vollenden, gründen): hell. zɛλew, szanszkrit talat, talitasz, m. teli, teljes, tölt, talap; sztri v. sztar (ausdehnen, verbreiten): hell. ovogέw, lat. sterno, stratum, m. tér, terít, terül, terjed, tereget; id (feiern, singen) : hell. άɛido, wdŋ, m. idv, idvezel, idnep, innep, (feiertag); it (gehen) hell. ivvo, lat. ito, szl. idem, m. idő, út, jut; : ikh (gehen, bewegen): hell. ixo, eixo, m. üg-et, üz; ír (schleudern): lat. erro, m. ir, iram, iramlik, iront, er, ered; írs, irsi (neiden, hassen) : hell. "q15, lat. ira, magy. irigy, harag; 40. il (eilen): hell. ¿λάw, ìáλλw, ném. eilen, m. ill, illan, illeg, előtéttel: bill, billeg, vill, villog, villám, pill, pillog; já (gehen): hell. ieux, m. jö, já-r ; há (mangeln): lat. hio, hiatus, m. hi, hiu, hiány; çus (troknen, brennen): lat. sicco, szl. susím, m. süt, szikk-ad; çár (durchdringen, durchbohren): lat. sarrio, sarculum, ném. scharren, scharf, m. sar, sarol, sarabol, sarló, sarj; gár (wiederhallen, schreien) : lat. garrio, ném. girren, m. garatyol, karatyol; gardh (wünschen, begehren): lat. quaero, ném. (be-)gehren, m. kér, kérd, kérelem; garh (einschlissen): lat. gyro, ném. Garten, Gürte, m. kar, kor, ker, kert, kör, karing, kerit, köröz, korong, garád; AKAD, NAGY szótár. 4 ghar (brennen): orosz gori, cseh. hori, lat. cremo, m. gör, görjed, görhön, ford. rög, rögvel, rögtön, rökkenő; kasz (hauen): tótul kosza, koszit, m. kasza, kaszab, kaszabol, kés; 50. kan (ertönen, erschallen) : lat. cano, cantus, magy. kon, kong, kondul, hang; kamp, (krümmen), honnan kampitasz (biegsam): hell. xaμzrós, lat. camus, camurus, m. kamp, kampó, kampós; kup (entbrennen, heftig werden): lat. cupio, m. kiv, kiván; szanszkrit kaupasz m. kivánás, szenvedély; kup v. kub (bedecken): lat. cupula, francz. cupe, m. kup, kupak, kop, koporsó; kur (ertönen, erschallen): hell. xqov∞, fr. crier, szl. kricsi, m. kur-jant kurjogat, hur kars v. kart v. karç (hauen, spalten): lat. curtus, hell. xɛgo, m. karcz, karczol, kárt hurit, hurogat; kártol; kal (ertönen, erschallen) : lat. calo, clamo, m. kaj, kajált, kiált; csár, csiri (hauen, spalten): hell. xsigo, lat. sarrio, sarculum, ném. scheren, m. sar sarol, sarabol, sarló, csitri rövidre vágott haju; = cshad (bedecken): ném. Schatten, m. setét; szkad (hüpfen): lat. scando, szl. szkokan, szkákám, szkocsím, m. szök, szökdös, szökcső; u (erschallen, schrein): hell. avo, lat. ovo, m. uh-og, ujj-u, ujj-ong; ud, und (flissen, benetzen) : lat. undo, unda, m. ont, omlik, ondó, öt-vös, önt; ur (ausdehnen): lat. orior, ortus, magy. er-ed, eredet; vá (blasen) : lat. ventus, ném. wehen, szl. weter, m. vi, vihar, viheder, fú; vasz (bedecken): lat. vestio, vestis, fr. vêtir, m. mez, meztelen, mező, ved, vedlik, (mint hám hámlik); vut (schlagen): szl. uderim, m. üt, ütés; 70. vai (umfassen, umgeben): lat. vieo, vimen, vinculum, vincio, szl. venyem, venyecz, finn wö, m. ford. öv, övez; farol, ferde; farkas (?); vah (bewegen, tragen): lat. veho, szl. vezem, m. visz, vitel; váç (ertönen, schreien) és vacs (reden): lat. vagio, vox m. vak-og, vahákol, vacsog, fecseg; viç (einnehmen), vaiçasz (Wohnung), vaiçman (Haus): h. oixoo, m. viskó, hiskó, vityilló; vap (bewirken), vip (treiben) : lat. opus, operor, ném. üben, m. ip-, ipar, iparkodik; vart (wenden): lat. verto, versus, szl. wratim, m. for, ford, fordít, forog, far, fartat, vark (ergreifen, einschlucken), varkasz, (wolf): lat. voro, n. würgen, Würger, m. mar, val (bedecken): lat. velo, velum, m. bul, bula, bulál, pól, póla, pólál; mas (hauen, brechen): lat. meto, mutilo, hell. ford. réuvo, ném. metzeln, Metzger, m. met, metsz, metél, meddő; man v. mán (unterrichten, benachrichtigen) hell. unvio, lat. moneo, mando, ném. mahnen, m. mond, mondat; mid (schmelzen) : hell. μadá∞, lat. madeo, m. med, medv, medves, meder, ned, nedves, vid, vider, veder (= viz, vizer); kál, mér-eg; mid, mad (anpassen) : ném. mittel, m. id, idom, idomít, idomtalan; math (bewegen, treiben): hell. paw, lat. moveo, motus, m. moz, mozog, mozdúl; maj (gehen, bewegen): lat. meo, moveo, m. megy, men; mah (wachsen): hell. péyao, lat. magnus, m. mag, magas, máglya, nagy; maç (erschallen): hell. μiw, lat. musso, m. musz, muszog; mar (schneiden, brechen): lat. mordeo, ném. morden, m. mar, marczangol, maris mur (hemmen): lat. moror, mora, m. marad, maraszt; 90. mard (brechen, nagen): 1. mar; brúgatyu; mards (erschallen): lat. murmur, ném. murmeln, m. mór, morog, mord, morcz; ban (erschallen, schreien) : hell. Boάo, lat. boo, m. bög, búg, bég, bon-g; badh (schlagen): lat. batuo, fr. battre, hell. azé∞, m. bot, botol, botlik, botoz, pat-él; bandh (binden): lat. pedio, ném. binde, band, m. bongy, bongyol, bengy bengyele; barh, brú (ertönen, erschallen) lat. barrio, fr. bruis, m. bar, barbora, ber, berreg, brúg, bah (wachsen, dick werden): hell. nazio, szanszkrit bahusz magy. pohos, szl. bachor, bachrati, ném. Bauch; bhas (reden): hell. qάw, szl. beszeda, m. beszél, beszéd, 100. bhí (zittern, fürchten): lat. paveo, szl. bojim, fé-l, szanszkrit bhílusz, = magy. félős, megijedt. bhud (verbergen, verhohlen): m. bujik, bujdoklik; bhards (heizen, brennen): hell. zvgów, lat. ferveo, ném. bräuen, brennen, magy. par, parázs, pör, pörköl, pörzsöl, pörnye, pír, pirít; roncs, rosz; bharv (zerbrechen): lat. foro, ném. bohren, m. fúr, fúró; pasz (binden): szl. pasz (öv), m. pászma; pad (gehen, treten): hell. zaréo, lat. spatior, m. pat, pata; pat (fliegen), pataga, patat (Vogel): hell. zérouai, m. mad, madár; pi (trinken): hell. zivo, lat. bibo, szl. pijem, m. piti, pitizál, pityók: pids, picscs (schlagen, verwunden): lat. pungo, fr. piquer, szl. pichnem, m. bök, bökdös; púj (stinken, faulen): lat. puteo, pedo, foeteo, m. büd, büz, piha! pöcz, pőcze; 110. prus (brennen): hell. zvoów, m. parázs, porgol, pörzsöl; plu (fliessen): lat. pluo, fluo, ném. fliessen, m. foly, folyó; phval (athmen): lat. flo, ném. blähen, szl. fúkám, m. fúj, fúl (dúlfúl); ar, ár (gehen, erreichen): magy. ara (=? meny, férjhez menő), ér, elér; ris (hauen, schneiden): lat. rodo, rado, ném. reissen, ritz, m. rés, riszál, reszel; rad (brechen, spalten): lat. rodo, m. rág; rud (erschallen): lat. rudo, rugio, m. átvetve : ordít, virdít; ri (fliessen): hell. gáo, lat. rivus, ném. rinnen, m. ér, ered, ir (ungventum); riç, l. ris; ráds (hervorleuchten, glänzen): m. ragy, ragya, ragyog, ragyiva; 120. ruds (brechen, schaden): lat. ruo, ruino, rumpo, m. rom, ront, rongál, rongy, raph, riph (stören, brechen): lat. rapio, ném. rauben, m. rab, rabol, rif, rifol, rib, ribál, ribancz, rap, rapancz; lí (auflösen, schmelzen) : hell. 2ú∞, lat. luo, szl. lejem, m. lé, leves, licslocs, ford. ol, olv, olvad; lábh (schleudern): lat. libro, m. lób, lóbál, lob, lobog, lód, lódit, lobda, labda; szu v. szú (werfen, schieszen, hervorstossen): honnan szúsz (Schwung), szúnasz, szú nusz (Sohn): hell. osvo, osio, m. su, suh, suhan, suhít, sugár, suhancz; szam v. szám (zusammenthun), szamasz (derselbe): hell. óμós, oμotos, m. öszv; dau, dvis (hauen, trennen): hell. dato, m. has-it, has-ad; div (glänzen): m. dív-ik; pat (schalten, herschen) : lat. potior, possum; m. hat; 130. till (aufsteigen): hell. 78220, vɛλéw, m. száll; tul (aufheben, stützen): hell. zaλάw, tollo, m. tol; çákh (durchdringen, erreichen), çáchá (Zweig): lat. cacumen, m. csák; dsi (siegen): m. győz; kri v. kar (machen, schaffen), kartar (schöpfer): lat. creo, creator, m. gyár-t; csap (brechen, zerbrechen): hell. xónτw, m. csap; karv v. karp (brechen, verringern): lat. carpo, m. csorba; khjá (reden, aussprechen): hell. xoάo, kajá-lt v. kiá-lt, kia-bál; ubh v. umbh (aufhäufen, vereinigen): m. bö, buja; aun v. ún (wegnehmen): hell. άvéw, ivéo, ävev, m. in-cs (régies), in-ség; var, vars (begiessen), vár, vári (Wasser): hell. "gos, m. ár; vail, vaill (bewegen, wenden): hell. ¿λάw, siλéw, m. ill-an, vill-an, bill-eg, ball-ag; bukk (schreien), bukkasz, bukká (Bock, Ziege): hell. ẞúšw, ßavžw, lat. buccino, magy. bög, bak-og, vak-og; bhár (brennen): hell. zvgów, lat, ferveo, m. pír, pir-ít, per-g-el, par-ázs; blász (glänzen, brennen): hell. qâléyw, ployéw, lat. fulgeo, m. világ; ap (Wasser): lat. aqua, m. hab; pab, pamb (gehen): m. bábó (= láb, gyermek nyelven); agnisz (Feuer): lat. ignis, m. ég; jam (halten): m. gyám, gyámol; 150. szmi (lächeln): m. mosoly, mosolyog, mosolyodik stb. stb. Íme példákul azon 550 gyök közöl, melyeket Eichhoff feljegyzett, több mint egy negyedrész rokonítható a magyarral. Az elszámlált szanszkrit igéken kivül még több mások találtatnak a nevek, névmások, számnevek, névhatározók, tagadók, kötszók stb. között, melyek a magyarral mind alaphangra mind érteményre rokonok. Ennyi hasonlóságot nem lehet csupa vak találkozásnak, véletlen esetnek venni, sőt észszerüleg gyaníthatni, hogy részint egy ősibb, elödibb közös nyelv maradványai, részint az emberi szellem közös természetében alapszanak. IX. Szakasz. A magyar szók öszhasonlítása az altáji, nevezetesen a finn családdal. Hogy a dologról tisztább fogalmunk legyen, azon szókat, melyek e nyelvekben közösek, több categoriára osztjuk. 1) Melyek mint természet- vagy kedélyhangutánzók más családbeliekkel is egyeznek, mint : finn : harakka, m. szarka, szl. sztrąka, härkä, rehotan, iha, riekun, ökör, wog. okuz. ném. ochs, röhögök, szl. rihotat, lat. rideo, rikítok, szl. krikám, fr. crier, sano, - szó, lat. sonus, särvän, szörbölök, lat. sorbeo, varpalainen, m. veréb, szl. wrabecz stb. Ezek és ilyenek nem faji sajátságok, hanem szélesebb nyelvnemű közös szók. 2) Melyeket mi is, amazok is más családtól kölcsönöztünk, mint pispa, püspök, wiszkup, Bischof, episcopus; provasti, prépost, Probst, praepositus; messu, mise, Messe, omsa, missa; palavüna, pálinka, pálené wino (égett bor); pakana, pogány, paganus, pohan. Ezek sem nyelvfajhatározók. Ellenben másmás közlekedési, szükségi stb. viszonyokra mutatnak, melyeket a) csak azok kölcsönöztek pl. a finnek a svédektől, oroszoktól, vagy a törökök az araboktól, perzsáktól; b) vagy csak mi kölcsönöztünk a velünk közelebb viszonyban levő népektől. nak, mint : 3) Melyek mind gyökre, mind származékaikra nézve egy ősibb köz eredetre mutat finn huonet, m. hon, n. heim, Heimat, kiiva, m. kiván, lat. cupio, koho, m. koh, szl. kujem (koholok), kota, m. kutyolló (házikó), szl. kútya, n. Hütte, kyynärä, m. könyök, hell. yóvv, n. Knie, käsi, m. kéz, hell. χειρ, käyn, m. kelek, ném. gehen, lannun, m. lankadok, lat. langueo, lapio, m. lapát, szl. lopat, lat. pala, lennen, (röpülök) légy, szl. letyim (röpülök), n. fliegen, liemi, m. leves, szl. po-levka, me, mö, myö, m. mi, mü, szl. mi (nos), meden, mehi, m. méz, szl. med. mjed, menen, m. menek, lat. meo, muoto, m. mód, lat. modus, myrkky, m. méreg, lat. virus, määrci, m. mérték, hell. μézoov, szl. mericza, nain, naida, m. nő (femina), szerb neva, nevjeszta, neidytän, m. nedvesítek, ném. netzen, niemi, m. név, lat. nomen, ném. Nahme, pehu, m. pelyva, lat. palea, szl. pljewa, puu, m. fa, n. baum, poikas, m. fiu, hell. nais, lat. puer, n. Bube, püökki, m. bük, ném. Buch, szl. buk, lat. fag-us, rappaan, m. rablok, lat. rapio, ném. rauben, raukean, m. rogyok, lat. ruo, corruo, ruis, m. rozs, szl. rezs, n. Roggen, rukki, m. rokka, n. Rokken, ruostet, m. rozsda, n. Rost, lat. rubigo, saipio, m. szappan, lat. sapo, n. Seife, revin, m. repesztek, lat. rumpo, rupi, tót zdrapim, romu, m. rom, lat. ruina, n. Trümmer, sorran, m. szorítok, héber czur szoros, sata, m. száz, orosz sot, sat, sotnia század, syöksin, m. szököm, szl. szkocsim, szkákám, suo, m. tó, n. Teich, See, suolo, m. só, szl. szol, lat. sal, syön, m. eszem, ném. essen stb. säkki, m. zsák, lat. saccus, ném. Sack, sääri, m. szár (lábszár), lat. sura, sireppi, m. sarló, saraboló, szerb szrp, 1. sarculum. |