Oldalképek
PDF
ePub
[merged small][ocr errors]

taré, tarkó.

tor, (2), torok, torkol, torkolat, torkos, torkosság.

tor, (3), torol, torolatlan, torének, disznótor.

tor, (4), emelkedés, magasodás: torlik, toromba, torony, torz, torzonborz. V. ö. tar,

tor, (5) = metszési, vonalazási or: tordacsordacs, ordas.

tor, (6), torzs, torzsa, torma. V. ö. tör, törzs.

tosz, toszít, toszigál, toszkol. V. ö. tasz, taszít.
toty, hangut. totya, totyog, totytyan.

tö v. tov: tös, töves, tösgyökeres, tőke.

tök, tökös, tökösség, töksi, töketlen.

tögy, tögyes, tögyellik. Alapérteménye: dudoruság. V. ö. tüd, tűgy, csöcs.

töl, 1) tölgyfa, tölgyes, 2) tölt, töltés. V. ö. tel, telik.

töm, tömör, tömöszöl, tömpe, tömött. V. ö. zöm, zömök.

töp, töpik, töpörödik, töpörtő, töpped, töppeszt. V. ö. csöp, csöpörödik.

tör, (1), tördel, töredék, törek, törköly, törpe. Átv. töredelem, törődik, töprenkedik (törpenkedik, töri magát). Rokon dar, darab.

len τύρος.

tör, (2), surlási hang: töröl, törölget, törleszt, törzsöl. V. ö. dör, dörzsöl. Latin tero. tör, (3), törzs, törzsök, törzsökös. V. ö. tor, torzsa.

tör, (4), történik, történet, történetes. V. ö. töl, tölt.

tör, (5), törlejt, régiesen am. szerez, csinál; törvény (szervény), törvényes, törvénytelen. tör, török, törös. Csupasz gyöke a hegyeset jelentő tő v. tű.

trécs, hangut. trécsel, trécselés. V. ö. ter, tereturál.

trücs, borjuhajtó szó: trücs be! trücs ki!.

trüsz, hangut. trüszög, trüszszen, trüszszent. Máskép : prüsz, prüszszen.

tu, hangut. tutu, tutul, tutulás.

tud, tudakozik, tudás, tudatlan, tudákos, tudalom, tudomás, tudós, tudósít.

tuh, dagadás, torlódás : tuhad, tuhaszt, tuhúl. V. 8. duv, duvad.

tuk, tukma, tukmál. V. ö. dug.

tul, tulajdon, tulajdonít, tulajdonság.

tuny, tunya, tunyálkodik, tunyaság. V. ö. suny, sunya.

tur, (1), hangut. turu (turtur), turbik, turbikol.

=

tur, (2) magasodási tor: turzos, turczos

torzas, borzas.

tur, (3), turba v. tulba = börönd vagy tömlő, melyet fel lehet fúni. V. ö. dúl = fúj. túr, (1), ige: túrás, turkál, turdogál. V. ö. szúr.

túr, (2), fn. a) torongy, tarjag, fekély: túros hátu ló; b) túró, túródzik, túrós. Hel

tus, (1) ducz: tnsak, tuskó, duczkó.

tus, (2) tosz, tasz: tusa, tusakodiktoszakodik, taszigálodik, tusakol tuszkol. tus, (3), tust inni. V. ö. dus, duska, duskál.

tusz, tuszkál, tuszkol. V. ö. tasz, taszigál.

túsz, kezességűl lefoglalt személy, mintha dú (praeda) gyanánt lefoglaltat jelentene,

s annyi volna mint: dúsz.

tut v. tuty, hangut. tutog, tutyog, tutma, tutyma = orron beszélő.

tü, fn. hegyes eszköz vagy test: tüvis, tüz, tüzdel.

tücs, hangut. tücsök, tücskérez.

tüd, tüdő, tüdős; tügy (pofa), tütt tüttös, vastag gömböczféle hurka. A dudorodás, felfuvódás alapérteményével. V. ö. död, dödölle, dud, dudorú.

tün, tünik, tünet, tündér, tündöklik, tünemény, tüntet.

tür v. tür, (1) gyűr: türemlik, gyüremlik, türödzik, gyürödzik, türet, gyüret.
tür v. tür, (2), türelem, türhető, tűrhetetlen; türtőzik, türtőzködik, türtőztet.
tütt, 1. tüd.

tűz, ékvesztő fn. tüzel, tüzes, tüzeskedik, tüztön, tüztént (tüstént, hevenyében), mint : füst, füstént, ugyanaz.

natkoznak.

V.

va, elvont gyöke váj, vág, vál, vás, önálló szóknak, melyek nyilásra, szakadásra vovacz, (1), hangut. vaczog (a fog), vaczogtat.

vacz, (2), vaczok, vaczkalódik. V. ö. fész, fészek, fészkelődik.

vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadúl, vadság.

vád, vádol, vádolás, vádoló, vádos, vádoskodik. Hasonló a szláv : vadím, perlek. vág, vagdal, vagdos, vagdalkozik, vágány, vágó, l. va.

vagy, (1). ksz. vagy.... vagy. Alapérteménye ketté választás. V. ö. va.

vagy, (2)= van, val: vagyon, vagyonos, kinek valamie van, vagyontalan, kinek

semmie sincs.

vaj! vajha!.

vágy, kedélyszó és fn. vágyik, vágyakodik, vágyás, vágyódik. Hasonló az ohajtási

vah, hangut. vahákol, vahákolás, vahorász.

vaj, (1), fn. vajas, vajatlan, vajaz.

=

vaj, (2) baj vajudik, vajlódik = bajlódik.

vaj, (3), isz. vajha, vajki, vajmi, vajon v. vajjon.

váj, ige: vájás, vájkál. V. ö. áj, ás, igék.

vak, (1), hangut. vakog, vakogás, vakkan, vakkant.

vak, (2), vakar, vakarás, vakargat, vakares,, vakaródzik.

vak, (3), mn. vaksi, vakandok, vaklandos. Átv. ért. vakol, vakolat, vakisa, vakota.

val, (1), valag, valaska. V. ö. vál, válik, bal, balta.

val, (2), való, valóság, valótlan, valál, vall. V. ö. vagy. (2).

vál, válik, válasz, választ, válogat, vált, váltogat, válu.

vám, vámol, vámos, vámolatlan.

ván, vánszorog, vánszorodik. V. ö. von, ige.
vány, ványad, ványol, ványoló.

van, 1. vagy. (2).

var, (1), varas, varacsk, varacskos, varangy, varancs.

var, (2), hangut. varju, vartyog, varczog.

vár, (1), várás, várakozik, várakozás, várat, váratlan.

vár, (2), város, várad, váracs, várda.

varr, varrás, varratlan, varrogat, varga.

vas, (1), vasal, vasas, vaskó.

vas, (2), vaskos, vastag, vastagodik.

vás, vásik, vásás, vásott, vástol. Alapérteménye: kopás.

vász, vászon, vásznas. Fordítva v. ö. szöv, szövéte, szováta.

vat, vatalé = viztartó edény. V. ö. ved, veder.

váz, vázol, vázolat. V. ö. véz, vézna.

vė, vėsz, vėhet, vétet, vét, vétel, vévő.

věd, vid, vöd, vat, vod, víz: vedel, veder, vider, vödör, vatalé, vodér.

ved, nyilt e-vel: vedlik, vedlés. V. ö. mez.

véd, védelem, védelmez, védtelen, védencz. V. ö. fed.

vég, véges, végetlen, végez, végződik, véghetetlen. V. ö. vág.

vegy, vegyes, vegyít, vegyül, vegyülék. V. ö. egy.

vék, vékony, vékonyít, vékonyodik. V. ö. véz, vézna.

vel = fél, vál: velem, veled, vella, veleszta.

vél, vélekedik, vélemény, véletlen, vélte.

vem, vemh, vemhes. Hasonló a lat. venter, ném. Wamme.

ven, vendég, vendégel, vendéglés, vendéglő, vendégeskedik.

vén, vénhedik, vénít, vénül, vénség.

ver, (1), sütés, melegség: verőfény, verőmalacz. V. ö. per, pergyó.

ver, (2), ige: verés, verekedik, vergődik, verdes, vereget, vereség. Lat. verberat.

vër, vör : vėrės, vörös, vérheny, vörheny. V. ö. pèr, pergel, pir, pirít.

ver, verseny, versenyez, versenyg. Rokona : vir, virrog

vér, véres, vérez, vérzik. V. ö. vér, vérés.

vés, véső, vésű. V. ö. vás, vásik.

perel.

vesz, nyilt e-vel, v. vész, veszély, veszélyes, veszélyez, veszendő, veszt. Különbözik

tőle a vé gyökből származott vész (emit, accipit).

vet, vetés, vetemény, vetemedik, vetekedik, vetél, vetyeng.

vét, vétek, vétkel, vétkes, vétkezik. V. ö. tév, téved.

vez, vezér, vezérel, vezény, vezényel, vezet.

iz, izeg.

ví v. viv: viadal, vita, vítat, vitatkozik, vitatás, vivás.

vics, vicsorít, vicsorog, vicsorgás. V. ö. vigy, vigyorog.

vicz, viczk, viczkand, viczkandozik, viczkos. V. 8. ficz, ficzkandozik.
vid, vidám, vidámít, vidámúl, vidámság, vidor. V. ö. víg, vigad.

víg, vígság, vígad, vigaszt, vigasztal, vigalom.

vigy, (1), hangut. kedélyszó: vigyor, vigyori, vigyorog, vigygyan.
vigy, (2), vigyáz, vigyázat, vigyázatlan. V. ö. figy, figyel.

vih, vidám kedélyhang : vihog, vihogás, viháczol.

vikvih vikog, vikogás. vikogtat.

vil, világ, világos, világlik, világít, világtalan; vill, villám, villó, villany.
vin, vidám kedélyhang: vincz, vínczároz, vinczog, vinczos. V. ö. fin, finczároz.
vir, (1), élénk forgásu mozgás: virgoncz. V. ö. fir, fireg, firgencz.

vir, (2), virág, virúl, virít. V. ö. pir, pirúl.

vir, (3), virics. V. ö. nedvet jelentő ir, iró, nyir, nyirk.
virr, virrad, virraszt, virradó. V. ö. pir, pirúl.

vis, (1), visel, viselés, viselet. V. ö. visz.

vis, (2), hangut. visít, visítás. V. ö. siv, sivít.

visz, (1), vihet, vitet, vitel. Puszta gyöke az elvont vi.

visz, (2), viszony, viszonyos, viszonylik; viszál, viszálás, vissza, visszás, viszálkodik. visz, (3), viszket, viszketés, viszketeg, viszkettet. Előtét nélkül = mozgást jelentő

vit, vita, vitat, vitatkozik, vitáz. Puszta gyöke: ví, vivás.

víz, ékvesztő fn. vizes, vizel, vizelés, vizelet, vizenyős. Hasonlók a ném. Wasser,

szláv woda stb.

vizs, vizsol, vizsla, vizslat, vizsga, vizsgál, vizsgálódik.

vol = val: volna = valna, mint holt = halt.

von, vonás, vonatkozik, vonakodik, vonogó, vontat, vonszol, vonz.

vony, vonyár csipős, savanyú. V. ö. fany, fanyar.

vor, hangut. vorcz, vorczog. V. ö. porcz, porczog.

vő, vőfél, vőlegény. Eredetileg =vě-ő, vévő.

völ, völgy, völgyel, völgyelés. V. ö. vál, válik, választ, lat. vallis.

Z.

zab, (1), zabol, zabló, zabos. Hasonlók a lat. av-ena, ném. Haf-er, szláv ow-esz.

zab, (2), zabál, zabálás. V. ö. hab, habsol, mohón habatolva eszik.

záb záp: zábé = kapufa, kapu zápja.

zagy, zagyva, zagyvál, zagyválás, zagyvalék.

zaj, hangut. zajong, zajdúl, zajgat, zajos, zajlik.

zak, (1), hangut. zakat, zakatol, zakatolás.

zak, (2), zaklat, zaklatás, zakutál. V. ö. sza, (1), szág, száguld.

zák, zákány, zákla, záklás. V ö. nyálkát jelentő : hák.

zal, zalánbol, zalánbolás. V. ö. zar, zarándok.

zam = szaglási, izlési szam : zamat, szamat.

záp, a) csap, kerék zápja = csapja, zápfog;
b) = áp, romlott: záptojás, áporodott;

[blocks in formation]

zar, zarándok, zarándokol, zarándokság. V. ö. zal, zalánbol, szár, szarahora.
zár, ige és fn. zárol, záros, zárkozik, záratlan és zártalan.

zav, zavar, zavarodik, zavarg, zavargás. V. ö. hab, habar, kav, kavar.

zeg, hangut. zegernye, zegernyés. V. ö. ziv, zivatar.

zell szül: zellettség, a székelyeknél am. atyafiság, szülöttség.

zén, hangut. zeng, zengés, zendít, zendül, zenebona, zenezuna. V. ö. zon, zong.

zer, zerge, zernya, am. szürke macska. V. ö. zür, zürlik.

zih, hangut. zihál am. nehezen liheg; zihar am. zivar, zivatar.

zim szin: zimforus, a székelyeknél am. képmutató, színforgató.

ziv, szélhang, zúgás: zivar, zivatar, zivataros.

zok, hangut. zokog, zokogás, zokon; zokkan, zokkant.
zom v. zöm, zomok, zömök. V. ö. döm, dömsödi.

zon, hangut. zong, zongora, zongoráz. V. ö. zen, zeng.

zor, borzalmi kedélyhang: zord, zordon, zordonkodik.

zök, zökög, zökken, zökkent, zöcsköl (zökcsöl). V. ö. szök, szökken.

zöl, zöld, zöldellik, zöldít, zöldül, zöldség.

zöm, aránylag kis terimébe szorított, tömött, nyomott sokaság; zömök. V. ö. dömöcz

kös, döme, dömsödi.

zön, hangut. zöng, zönge, zöngés. V. ö. zèn, zeng.

zöp, csukló sírás hangja: zöpög, zöpögés.

zör, hangut. zörög, zördít, zördül, zörgés, zörren.

zöty, szekérrázás : zötyög, zötytyen, zötyögtet.

zu, tompa hang: zúg, zúgás, zúdít, zudúl, zuhog, zuhaj, zuhan, zuhé, zuhint.
zup, hangut. zupog, zupál, zuppan.

zug, zugoly, szögzug. V. ö. szug, szugoly.

zur v. zür: zurbol, zurbolófa, zűrzavar.

zúz, ige és fn. zúzás, zuzorka.

zür, zürlik = vénül, szürkül a haja; és szürlik. V. ö. szür, szürke.

ZS.

[blocks in formation]

zsám, zsámbok v. zsámbék. V. ö. zsom, zsombék.

zsar,

(1), zsarol, zsarolás, zsarnok, zsarnokság. V. ö. tekerést, csavarást jelentő

zsar, (2), zsarát, zsarátnag. Hangut. mint : zsizsi, zsizser.
zseb, zsebel, zsebelő, zsebmetsző. Törökül : dseb, dsib.

zséb, zsébre, zsébrék (aphta). Rokona : seb.

zsém, zsémb, zsémbel, zsémbelődik, zsémbes. Változattal : zsim, zsimb, hangut.

zsén, zsön : zsénge, zsönge, zsengés, zsöngés, zséndül. V. ö. gyén, gyėnge.

zsér, zsör, hangut. zsértel, zsörtöl, zsértélődik, zsörtölődik.

zsib, (1), hangut. zsiba, zsibaj, zsibog, zsibong, zsivaj.

zsib, (2), zsibvásár, zsibáru, zsibárus. V. ö. díb-dáb.

zsib, (3), zsibbad, zsibbaszt. V. ö. sín, sinlik, seny, senyved.

zsig, (1), zsiger, zsigeres, tájejtéssel és törökül: dsiger.

zsig, (2), zsigora, az ebek zsugorító nyavalyája, zsikora, am. töpörtő, öszvezsugorodott

szalonna. V. ö. zsug, zsugor.

zsil, hangut. zsilip. Máskép: sel, seleb.

zsi = di: zsiók, am. vízi dió, mogyoró: diók.

zsin, zsinár, zsinárkodik. V. ö. zsiv, zsivány.

zsír, zsiradék, zsíros, zsíroz. V. ö. ir, irics, virics.

zsizs, hangut. zsizsi, zsizsereg; zsizsik.

zsiv, zsivány, zsiványkodik, zsiványság.

zsom dom : zsomb, domb, zsombék, dombék, zsomboly.

zsöm = zöm : zsömök, zömök. V. ö. döm, dömbicz.

zsugfordított gúzs zsugorodik, guzsorodik, zsugori, zsugorgat, zsngorog.

zsum, hangut. zsummog, zsummogás.

[blocks in formation]

zsup, ütési hangut. zsupszalma = zsuppolva kivert szalma. Máskép : zsuf, honnan zsufa am. szalmaszinű sárga.

III. szakasz. A szóképzés.

A képző fogalma, és különbözése a ragtól.

Mint föntebb a gyököket tárgyaló czikkben kimutattuk, vannak nem csak önálló, hanem elvont vagy elavult gyökök is, melyek önállóan nem divatoznak, s érteményeiket csak származékaikból, hasonlék (analogia) nyomán fejthetjük ki. Söt vannak származékszók is, melyek elavultak, vagy további képzés alapjául szolgálnak, s csak ivadékaikban élnek, de nyelvünk nagy nyereségére föléleszthetők, pl. a háborodik, guzsorodik, hentėrėdik, töpörödik törzsei: hábor, guzsor, hentér, töpör, vagy ezek és hasonlók: iszam, sikam, élem, türem, mint ugyanannyi igetörzsek.

Minden gyök, legyen az elvont, kiavult, avagy önálló, egy vagy több belőle képezhető szónak mintegy csiráját, magvát rejti magában. Azon bötüt vagy szótagot, illetőleg szócskát, mely akárminő gyökhöz vagy törzshöz járulván, azzal szorosan egybeforr, s belőle új szót alkot, képzőnek; azon szócskát pedig, mely már csak önálló szóhoz vagyis beszédrészhez úgy függesz tetik, hogy az az egész mondatban annak valamely viszonyát határozza meg, ragnak nevezzük.

Különbözéseik :

A képző mindig valamely új fogalmat vagy fogalomárnyalatot olt a gyökbe, illetőleg a törzsbe, s mint új szónak alkotója a nyelv birodalmát terjeszti a rag pedig a már készszé fejlett szót bizonyos viszonyok szerint módosítja, s a mondatba alkalmazza, tehát amannak szóalkotási, emennek szókötési műköre van. Ennélfogva oly hangok vagy szótagok, melyek az alapszóba se új eszmét nem oltanak, se annak mondatbeli viszonyát nem határozzák meg, se nem képzők, se nem ragok, hanem vagy fölösleges czafrangok, toldományok, vagy legfölebb némi nyomatékul szolgáló kihangzások, pl. a mája, méhe, szarva szókban az a, e, vagy az araszt, választ (válasz fn.) szókban a t, vagy ezekben: aztánnig, ezténnig a nig.

A képző elvont vagy elavult gyökök- és törzsekhez is, a rag csak önálló szókhoz járul. A képző a szónak belszervezetére vonatkozik, s közvetlenül vagy közvetőleg a gyökre hat vissza: a rag pedig azon kapocs, vagy közeg, mely egyik szót a másikkal viszonyítja.

Ugyanazon gyökhöz több képző járulhat, vagyis a képzett szót bizonyos határig tovább képezni, s végül (némi kivétellel) ragozni lehet: a ragozott szó pedig, nyelvünk rendes szokása szerint, új ragot vagy képzőt nem veszen föl. Azonban kivételes példák vannak, pl. istenhozzád-ot, dicsértéssék-et mondani; istenhoztá-val idvezelni; tüled-re, hozzád-ra menni; adtá-zni, teremtetté-zni; éljen-ezni, ujrá-zni'; eszem-iszom-mal tölteni az időt; apjuk-om, anyjuk-om; a fogdmeg-ek meglepték őt a lebuj-ban; gondolom-ra, jó hiszem-ben tenni valamit; ehetnék-je, ihatnék-ja van; „és királynak haraguvék-ja megnyugovék" Bécsi cod. Hester 7. fej., mit Káldi így fordít : és a király haragja megszünék. A birtokragos neveket pedig már nem kivételesen, hanem általán ragozzuk, pl. kez-em-be, kez-em-hez, kez-em-től. Tehát az élő nyelvbeli gyakorlat megczáfolja azon elméletet, mely szerint viszonyító raggal ellátott szóhoz képzőt vagy viszonyragot függeszteni nem lehet. Még az előttünk ismeretesb árjaféle német és szláv nyelvekben is találunk rá példát, hogy az igéket, midőn nevekül használtatnak, ragozzák. De különben is minden nyelvnek vannak sajátságai, melyektől azt megfosztanunk nem lehet, mert más nyelvek nélkülözik. A nyelvek nem előre felállított elmélet, hanem bizonyos észjárás és nyelvérzék szerint képződtek és fejlödtek tovább tovább, s a nyelvészet feladata a szokás által behozott s megállapított gyakorlati szabályokat elvonni, s a netalán szükséges nyelvújításban alkalmazni. A nyelv birodalma csak úgy terjed, ha hasonlék nyomán műértőleg és ízléssel párosítva újabb és újabb alakokat fejt ki, mire a magyar nyelv véghetetlen képességgel, s kivált a képzőknek oly gazdagságával bir, melyhez hasonlót egy ismeretes nyelv sem mutathat fel.

A képzők, keveset kivéve, önállólag nem ragozhatók: a ragok közöl pedig a névviszonyítók nagy része fölveszi a személyragot: nek-em, vel-em, től-em, ról-am, nál-am stb.

A képzők lehetnek elő-, közbe- és utótétesek: a ragok, mint olyanok, csak utótétesek, különösen a névmódosítók rendesen a latin praepositiók-nak felelnek meg, s némelyek, mint szoros értelemben olyanok, a viszonyított szóhoz ragadnak, mint ház-ba, in domum, ház-ban, in domo, ház-ról, de domo; mások, mint tulajdonkép névutók, elválasztva iratnak : ház mellett, penes domum, ház felé, versus domum, v. domum versus.

« ElőzőTovább »