Oldalképek
PDF
ePub
[blocks in formation]

át-hordoz) ösz. gyak. áth. Egymás után többször, is-áth. 1) Valamit egyik könyvből, vagy kéziratból mételve, folytatólag hord által. más könyvbe, illetőleg papirosra ír. Általírni az ereÁLTALHORDOZÁS, v. ÁTHORDOZÁS, ösz. deti okmányt, jegyzőkönyvet. 2) A tulsó félen lakónak, fn. Többszöri, ismételt áthordás. levőnek ír. Pestről általírni Budára. 3) Valamely birÁLTALHORDOZKODÁS vagy ÁTHORDOZ- tokot, vagyont, jogot másra átruház, s azt közhatóKODÁS, (által- vagy át-hordozkodás) ösz. fn. Cselek-ságnál, föld vagy telekkönyvbe stb. irással hitelesíti. vés, midőn holminkkal együtt valahová áthordozko- Jószágának egyrészét nagykoru fiára általirta. dunk.

ÁLTALHORDOZKODIK v. ÁTHORDOZKODIK, (által- vagy át-hordozkodik) ösz. k. Minden ingóbingójával, hozzá tartozókkal együtt máshová költözködik. A zsellérek általhordozkodnak más házba, utczába. V. ö. HORDOZKODIK.

ÁLTALIRÁS vagy ÁTIRÁS, (által- vagy átirás) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit általirunk, e szónak minden érteményében véve. Oklevelek, könyvek általirásával foglalkodni. Jószág átirása. V. ö. ÁLTALÍR.

ÁLTALIZZAD vagy ÁTIZZAD, (által- vagy ÁLTALHOZ vagy ÁTHOZ, (által- vagy át-hoz) át-izzad) ösz. önh. Nagy mértékben, egész testében, ösz. áth. Valamit a tulsó részről az innensőre, vagy ruháján keresztül izzad. A tánczban, erős kézimunkáonnan ide, távolabbról felénk közelebbre szállít. El-ban, futásban általizzadni. Ünge, paplana átizzadt. lenkező irányban: általvisz. Midőn azt mondom: hozd által a könyveket, akarom jelenteni: hozd felém, hozzám: ide; midőn pedig mondom: vidd által, jelentem, innenről túlra, közelebbről távolabbra. V. ö. HOZ,

és VISZ.

vagy

ÁLTALHOZÁS ÁTHOZÁS, (által- vagy át-hozás) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit áthozunk. ÁLTALHULL vagy ÁTHULL, (által- vagy áthull) ösz. önh. Egyenként, darabonként, részenként bizonyos téren, vagy résen keresztülesik. A gabona alja általhull a rostán. Az eső cseppek áthullanak a likacsos ponyván, esernyőn. A homok, kövecs áthull a deszkák között.

ÁLTALHURKOL vagy ÁTHURKOL, (által- v. át-hurkol) ösz. áth. Hurokkal körülfog, körülszorít valamit. Általhurkolni az eb nyakát.

ÁLTALIZZADÁS ÁTIZZADÁS, Ösz. fn.

vagy

Belső hőségi állapot, midőn valaki egész testében izzad. Gyógytanilag: a nedveknek az edények ernyedt falain átlépése, s a börlikacsokon történő bővebb el

választása.

ÁLTALJÁBAN, 1. ÁLTALÁBAN.

ÁLTALJÁR vagy ÁTJÁR, (által- vagy át-jár) ösz. önh. Bizonyos téren keresztül egyik helyről másikra gyakran jön-megy. A pestiek általjárnak Budára, s a budaiak Pestre. Átvitt értelemben és áthatólag véve am. ereje valamin keresztülhat. A hideg általjárta egész testemet. A fájdalom töre átjárta szívemet. „Kocsmárosné káposztát főz, Általjárta fejét a göz." Népdal. ÁLTALJÁRÁS vagy ÁTJÁRÁS, (által- vagy átjárás) ösz. fn. 1) Közlekedés végett többszöri ideÁLTALHÚZ vagy ÁTHÚZ, (által- vagy át-húz) oda jövésmenés, átkelés. 2) Bizonyos útvonal, rés, ösz. áth. 1) Egy helyről másra, bizonyos téren keresz-nyilás, zátony, rév stb. melyen keresztül lehet menni. A Dunán nincs mindenütt általjárás. Az átjárásnál tül húz valamit. A kompot a folyón általhúzni. 2) Szük helyen, résen, likon keresztül húz. Áthúzni a czérnát öszvetódultak a szekerek. Átjárást csinálni. Máskép : a tű fokán, a kötelet a viza kopoltyuja alatt. átjáróhely, vagy egyszerűen átjáró, járó. ÁLTALHUZÁS vagy ÁTHUZÁS, ösz. fn. Cse

ÁLTALHURKOLÁS v. ÁTHURKOLÁS, ösz. fn. Cselekvés, midőn áthurkolunk valamit.

lekvés, midőn valamit áthúznak.

ÁLTALHUZÓDIK vagy ÁTHUZÓDIK, (általvagy át-buzódik) ösz. belsz. Belső kényszerüségből, vagy legalább külsőleg nem tapasztalható erőtől hajtatik és vitetik, vagy megyen húzamosan keresztül. Általhuzódnak a fellegek. Általhuzódik a sereg. Ha nagyobb szabadsággal jár az átmenetel, akkor átvonul.

ÁLTALHÜL vagy ÁTHÜL, (által- vagy áthül) ösz. önh. A hideg megfázásig keresztül hat rajta ; átfázik, de nem oly mértékben, hogy dideregne bele. ÁLTALHÜLÉS vagy ÁTHÜLÉS, (által- vagy át-hülés) ösz. fn. Állapot, melyben az szenved, kit a hideg keresztüljárt. Általhülésből támadt betegség.

ÁLTALIGAZÍT ÁTIGAZÍT, (által- vagy

vagy

át-igazít) ösz. áth. Megmutatja a kellő igazi utat, melyen valahová keresztül lehet jutni. A járatlan utast állaligazítani az erdőn.

ÁLTALJÖ vagy ÁTJÖ, (által- vagy át-jő) ösz. önh. A tulsó félről, részről innensőre, onnan ide, amazoktól hozzánk jő, illetőleg felekezetünkhöz áll. A zajló Dunán szerencsésen általjöttünk. Jöjj által hozzánk. Ellenkező esetben általmegy. L. JŐ és MEGY.

ÁLTALJÖVETEL vagy ÁTJÖVETEL, (általvagy átjövetel) ösz. fn. A tulsó félről innensőre, onnan ide jövetel. Ellenkező irányban: általmenetel v. átmenetel.

ÁLTALJUT vagy ÁTJUT, (által- vagy át-jut) ösz. önh. Szerencse, véletlen eset, vagy sok baj, várakozás után átjő vagy átmegy valahová, ide vagy oda ér. Valahára általjutottunk a réven. V. ö. JUT. ÁLTALKALÉZOL ÁTKALÉZOL, (általvagy át-kalézol) ösz. áth. és önh. Kalézolva, azaz kódorogva, ideoda csavarogva több helyet bejár. Általkalézolni az országot. V. ö. KALÉZÓL.

vagy

303 ÁLTALKANDIKÁL – ÁLTALKIÁLTOZ

ÁLTALKANDIKÁL v. ÁTKANDIKÁL, (általvagy át-kandikál) ösz. önh. 1) A tulsó félre kiváncsi, kandi pillanatokat vetve nézdegel. Átkandikálni a tulsó ház ablakaira. Átkandikálni a kedvesre. 2) Valamely résen, nyiláson titokban, lopva keresztülnézeget. Átkandikálni a kulcslikon. „Estve van már, a kapu zárva még sem áll, Résen át úgy látszik, egy lányka kandikál.“ Népd.

ÁLTALKIGYÓZIK --- ÁLTALKODOTTSÁG 304

vagy

ÁLTALKIGYÓZIK ÁTKIGYÓZIK, (által- vagy át-kigyózik) ösz. k. Kigyóalakú tekervényes úton keresztülhat, keresztülfolydogál. A patak általkigyódzik a völgyek rétein.

ÁLTALKIVÁNKOZIK v. ÁTKIVÁNKOZIK, (által- vagy át-kivánkozik) ösz. k. Máshoz, más felekezethez vagy más állapotra, más helyre kiván általmenni. A csecsemő idegen kézből általkivánkozik anyja ÁLTALKAPASZKODIK v. ÁTKAPASZKO-ölébe. A gyalogságtól általkivánkozik a huszárokhoz.

DIK, (által- vagy át-kapaszkodik) ösz. k. Kapaszkodva onnan ide vagy innen oda áthajol, általjön vagy általmegy. A kerítésen a kapu fölött általkapaszkodni. ÁLTALKARCZOL vagy ÁTKARCZOL, (általvagy át-karczol) ösz. áth. Valamely testet karczolva keresztüllikaszt. Tollkéssel általkarczolni a papírt.

ÁLTALKAROL vagy ÁTKAROL, (által- vagy átkarol) ösz. áth. Karjával vagy karjaival körülfog, átölel valakit vagy valamit. Oly vastag, hogy alig lehet általkarolni.

ÁLTALKAROLÁS vagy ÁTKAROLÁS, Ösz. fn. Karjával vagy karjaival körülfogás, átölelés.

ÁLTALKEL vagy ÁTKEL, (által- vagy átkel) ösz. önh. Bizonyos útakadályozó téren, pl. erdőségen, hegyen, különösen vizen, folyón, tengeren általmegy, illetőleg keresztülhajóz. Gyalog, lóháton, szekérrel általkelni a hegyen. Hidon, kompon, csónakon, hajón általkelni a tulsó partra. Őseink azon helyet, hol a Dunán először átúsztattak, Kelemföldének nevezték, mert a krónikairó szerint „Kelemföldön átkelének.“ | ÁLTALKELÉS vagy ÁTKELÉS, (által- vagy átkelés) ösz. fn. Általszállás, általmenés, különösen valamely folyón, tavon, tengeren.

ÁLTALKÓBOROL vagy ÁTKÓBOROL, (általvagy át-kóborol) ösz. önh. és áth. Kóborolva keresztüljár bizonyos helyeken. Általkóborolt a félvilágon. Átkóborolta széles Magyarországot.

ÁLTALKODÁS vagy ÁTALKODÁS, (által- v. átal-kod-ás) fn. tt. általkodás-t, tb. ok. Nemakarásból; ellenszegülésből, daczból származó csökönyösség, makacskodás, gonosz föltételü megrögzöttség. Istentől elrugaszkodott általkodás, megáltalkodás. Javíthatatlan, megtörhetetlen átalkodás. V. ö. ÁLTALKODIK.

ÁLTALKODIK vagy ÁTALKODIK, (által- v. átal-kod-ik) k. m. általkod-tam, —tál, —ott, htn. |—ni. Mások akarata, tanácsa vagy a józan ész és erkölcsi szabályok ellenére nyakasan, makacsul saját akarata, indulata, szenvedélye mellett marad; gonosz föltételéből, szándékából nem enged, gonoszságában megrögzik. Jobbára meg igekötővel használtatik. A bünben megátalkodik.

Mennyiben az általkodott ember akarata a jótól, igaztól vonakodik, s azon mintegy túl teszi s általellenes állásba helyezi magát valószinű, hogy az általkodik törzse ugyanazon által, mely elemezve — el-től vagy el-túl, t. i. az általkodó valami-től el-vonÁLTALKÉNYSZERÍT v. ÁTKÉNYSZERÍT,ja vagy valamin el-túl helyezi magát, mintha volna : (által- vagy át-kényszerít) ösz. áth. Általmenésre, át-el-töl-ködik v. el-túl-kodik (mint: ellen-kedik). Ugyankelésre erőszakol. Az ellenséget általkényszeríteni a ezen alapfogalomból elemezhető az emberi kedély folyamon. más gyöngéd erkölcsi tüneményére vonatkozó általl, azaz valamit szégyenel tenni, szégyenből valamitől vonakodik, szeméremből nem akar, elemezve mintegy: el-től-el vagy el-túl-ol valamit. Miszerint mindkettőben a nemakarás alapfogalma rejlik, azon különbséggel, hogy az általkodó daczos indulatból, az általló pedig szégyenérzetből vagy szerénységből vonakodik, nem akar vagy eltol magától valamit. Egyébiránt a régieknél általkodik is inkább szégyenel értelemben fordul elő. Mert általkodnak vala (erubescebant) megje lenteni egymásnak ő kévánságokat." Bécsi cod. „És mikor ezt mondotta volna, általkodnak vala (erubescebant) mend ő ellenségi. Münch. cod.

ÁLTALKERGET vagy ÁTKERGET, ÁTKERGET, (által vagy át-kerget) ösz. áth. Innen amoda vagy amonnan emide bizonyos téren keresztül kerget, üz, hajt. A nyulakat általkergetni a szomszéd határba. A gulyát átkergetni az úton. V. ö. KERGET.

ÁLTALKERGETÉS v. ÁTKERGETÉS, ösz. fn. Cselekvés, midőn valakit vagy valamit átkergetnek. V. ö. ÁLTALKERGET.

ÁLTALKIABÁL vagy ÁTKIABÁL, (által- v. át-kiabál) ösz. önh. és áth. Tulsó részre, félre kiáltoz; bizonyos téren keresztül többször kiált valakinek. Általkiabálni a folyó tulsó partjára. Általkiabálni a tulsó táborba. Valakit átkiabálni, am. kiabálással általhini.

ÁLTALKIÁLT vagy ÁTKIÁLT, (által- vagy át-kiált) ösz. önh. és áth. Valamely téren, vonalon túllevőre kiált. V. ö. KIÁLT.

ÁLTALKIÁLTÁS vagy ÁTKIÁLTÁS, (által vagy át-kiáltás) ösz. fn. Kiáltás a tulsó oldalon levőkre.

ÁLTALKIÁLTOZ, (által-kiáltoz) 1. ÁLTAL

KIABÁL.

[ocr errors]

ÁLTALKODOTT vagy ÁTALKODOTT, (által-kod-ott) mn. tt. általkodott-at. Vétkes, gonosz föltételeiben, szándékában, cselekedetében nyakasan, makacsul megmaradó, hajthatatlan megrögzött. Megátalkodott gonosztevő bűnös.

ÁLTALKODOTTAN vagy ÁTALKODOTTAN, (által-kod-ott-an) ih. Makacsul, hajthatatlanul, általkodott módon. Gonoszságában általkodottan megmarad. ÁLTALKODOTTSÁG vagy ÁTALKODOTT SÁG, (által-kod-ott-ság) fn. tt. általkodottság-ot. Meg

305 ÁLTALKÖLTÖZÉS—ÁLTALLÁNCZOL

rögzött makacsság, nyakasság, csökönyösség, hajthatatlanság.

ÁLTALKÖLTÖZÉS vagy ÁTKÖLTÖZÉS, (által- vagy át-költözés) ösz. fn. Lakhely változtatása, midőn megtelepedés végett minden hozzánk tartozóval együtt valahová költözünk.

[blocks in formation]

ÁLTALLÁNCZOLÁS ÁTLÁNCZOLÁS, ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit általlánczolnak. ÁLTALLÁS vagy ÁTALLÁS, (által-ol-ás v. átal-ol ás) fn. tt. általlás-t, tb. ok. Szégyenből, szeméremből, gyermeteg igénytelenségből származó vonakodás, nemakarás.

ÁLTALKÖLTÖZIK vagy ÁTKÖLTÖZIK, (ál- ÁLTALLÁT vagy ÁTLÁT, (által- vagy át-lát) tal vagy átköltözik) ösz. k. Állandó lakását más ösz. áth. és önh. 1) Állapító ragu viszonynévvel, am. helyre teszi által, megtelepedés végett máshová hor- valami résen, hézagon, nyiláson vagy bizonyos távoldozkodik. Európából sokan általköltözködnek Ameri-ságon keresztül lát. Általlátni a palánkon, sövényen. kába. V. ö. KÖLTÖZIK. Általlátni a folyón. Magasabb helyről a kisebben ál

ÁLTALKÖLTÖZKÖDÉS, lásd ÁLTALKÖL- | tallátni. Átlátni a falon, szójáték = falra irt A vagy

TÖZÉS.

ÁLTALKÖLTÖZKÖDIK, 1. ÁLTALKÖLTÖ ZIK és KÖLTÖZKÖDIK.

ÁLTALKÖT vagy ÁTKÖT, (által- vagy át-köt) ösz. áth. Valamely testnek, tömegnek egész körületét bizonyos kötelékkel körülveszi, öszveszorítja. Derekát övvel, szíjjal általköti. A vemhes lovat terhelővel vagy hasalóval általkötni.

ÁLTALKÖTÉS vagy ÁTKÖTÉS, (által- vagy át-kötés) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit általkötünk. ÁLTALKÜLD vagy ÁTKÜLD, (által- vagy átküld) ösz. áth. Innen oda vagy onnan ide, általellenbe, a tulsó részre, partra stb. küld, bocsát, utasít valakit, vagy valaki által valamit. Állalküldeni a szolgát Pestről Budára. Általküldeni a levelet, portékát.

ÁLTALKÜLDÉS vagy ÁTKÜLDÉS, (által- v. átküldés) ösz. fn. Cselekvés, midőn valakit vagy valamit általküldünk.

ÁLTALL vagy ÁTALL, (által-ol vagy átal-ol) áth. m. általl-ott vagy -t, hatn. ani vagy —ni. Gyöngéd szégyenletből, szeméremből, tartózkodásból valamit tenni vonakodik. A szégyenel igének árnyalata, s a tolakodás, igénylés ellenkezője. Általl kérni, könyörögni. Általlja szegénységét megvallami. Általlom a dolgot, de nem tehettem máskép. Általlom most is szaraim, melyekkel elébe, balgatag én! szabad életemért esedezve borultam. Horvát E. Koldollomat általlom, (mendicare erubesco). Münch. cod. Régiesen félni értelemben is. „Azért ne általjátok (ne timueritis) azokat." Bécsi cod. „Embereket nem általl vala (homines non reverebatur) Münch. cod. Elemzésére nézve 1. ÁLTALKODIK.

ÁLTALLÁBOL vagy ÁTLÁBOL, (által- vagy át-lábol) ösz. áth. Vizen, mely nem oly mély, hogy az embert elborítaná, keresztülgyalogol. Általlábolni a tavat, eret, székely patakot, folyót. Az öreg Dunát nem lehet átlábolni.

vagy

ÁLTALLÁBOLÁS ÁTLÁBOLÁS, (általvagy át-lábolás) ösz. fn. Vizen gyalog keresztülmenés, általkelés.

ÁLTALLÁNCZOL vagy ÁTLÁNCZOL, (általvagy át-lánczol) ösz. áth. Bizonyos téren keresztül lánczot húz vagy lánczczal körülköt, öszveszorít valamit. Általlánczolni az utezát, hogy a szekerek ne járhassanak rajta. Általlánczolni a szekérre rakott

holmit.

AKAD. NAGY SZÓTÁR.

a bötüt látni, á-t látni. 2) Tárgyesetes viszonynévvel am. valaminek titkos, rejtélyes, szövevényes oldalát eszével úgy fölfogja, mintha szemeivel látná. Általlátni az ármánykodók terveit, czélját. Általlátom, hogy igazad van. Az emberek sziveit csak az Isten képes átlátni.

ÁLTALLÁTÁS vagy ÁTLÁTÁS, (által- vagy át-látás) ösz. fn. 1) Valamin keresztül vagy tulsó oldalra látás. 2) A dolog mibenlétének észszel fölfogása. ÁLTALLÁTHATÓ vagy ÁTLÁTHATÓ, (által vagy át-látható) ösz. mn. Amit észszel világosan föl lehet fogni; érthető, fölfogható, tudható. Könnyen általlátható dolog.

ÁLTALLÁTHATÓLAG vagy ÁTLÁTHATÓLAG, (által- vagy át-láthatólag) ösz. ih. Észszel felfoghatólag, tudhatólag.

ÁLTALLÁTSZAT vagy ÁTLÁTSZAT, (általvagy át-látszat) ösz. fn. Réses, nyilásos állapota valamely testnek, midőn a világosságot keresztülbocsátja. ÁLTALLÁTSZATOS vagy ÁTLATSZATOS, (által- vagy át-látszatos) ösz. mn. Oly állapotban levő vagy oly tulajdonságu, melynél fogva keresztül lehet rajta látni ; illetőleg ritka szövetü, likacsos, igen vékony. Általlátszatos fátyol, vászon.

ÁLTALLÁTSZIK vagy ÁTLÁTSZIK, (által- v. átlátszik) ösz. k. Valamely közbevetett test résein, hézagain, likacsain keresztül a szemekbe tünik. A reczés fátyolon átlátszik az arcz. A fák lombjai között átlátszik a hold. Továbbá bizonyos távolságon keresztül és messzeségre látszik, ellátszik. A pesti Dunasor nagy boltiratai általlátszanak Budára.

ÁLTALLÁTSZÓLAG vagy ÁTLÁTSZÓLAG, (által- vagy át-látszólag) ösz. ih. Általlátszó módon vagy állapotban.

ÁLTALLÁTSZÓSÁG vagy ÁTLÁTSZÓSÁG, (által- vagy át-látszóság) ösz. fn. Tulajdonság, melynél fogva valamin keresztül lehet látni.

ÁLTALLÉKEL vagy ÁTLÉKÉL, (által- v. átlékél) ösz. áth. A jégen úgynevezett léket, azaz likat vág. Vízmerítés vagy halászás végett átlékelni a jeget.

ÁLTALLENG vagy ÁTLENG, (által- vagy átleng) ösz. önh. Szellőtől hajtva, ingatva onnan ide vagy innen oda szállong, pl. zászló, fátyol. Mondjuk magáról a szellőről is. V. ö. LENG.

ÁLTALLÉP vagy ÁTLÉP, (által- vagy át-lép) ösz. önh. és áth. 1) Önhatólag állapító ragu viszony

20

[ocr errors]
[blocks in formation]

névvel am. bizonyos téren, testen, egy lépést tesz, s azt maga után hagyja. Általlépni a csatornán, árkon, küszöbön, határon. 2) Áthatólag tárgyesetes viszonynévvel ugyan a föntebbi értelemben. Átlépni a gerendát, kerékvágást. Átlépni a hágcsót. Oly magas, oly széles, hogy általlépni nem lehet. 3) Átv. ért. erkölcsi korlát, illedelem, törvény, fegyelem szabályain túl teszi magát; máskép: általhág,

ÁLTALLÉPÉS vagy ÁTLÉPÉS, (által- vagy át-lépés) ösz. fn. Egy lépéssel keresztülmenés. Átv. ért. erkölcsi általhágás.

[ocr errors]

ÁLTALLYUKAD-ÁLTALMENETEL 308

ÁLTALLYUKAD vagy ÁTLYUKAD, 1. ÁL TALLIKAD vagy ÁTLIKAD.

ÁLTALLYUKASZT vagy ÁTLYUKASZT, 1. ÁTALLIKASZT v. ÁTLIKASZT.

ÁLTALLYUKGAT vagy ÁTLYUKGAT, (által vagy át-lyukgat) ösz. áth. Valamely testen keresztül több lyukat csinál, vés, fúr, lő, stb. A czéltáblát általlyukgatták a golyók. Furóval átlyukgatni a deszkát.

ÁLTALMARAT vagy ÁTMARAT, (által- vagy át-marat) ösz. áth. Átv. ért. kemény, szívós testet, küÁLTALLIKAD vagy ÁTLIKAD, (által- vagy lönösen húsfélét bizonyos szer által megpuhít; általát-likad) ösz. önh. Keresztül lik támad rajta. Kopta- étet. A vadhúst, mielőtt ételül elkészítenék, eczettel áltásban átlikad térden a nadrág. Addig vakarni, kar- | talmaratják. czolni valamit, míg átlikad. ÁLTALMÁSZ ÁTMÁSZ, (által- vagy átÁLTALLIKADÁS vagy ÁTLIKADÁS, (által- mász) ösz. önh. Bizonyos téren keresztül, innen oda, vagy át-likadás) ösz. fn. Romlási állapot, midőn vala- vagy onnan ide mász. A békák egyik helyről a másikra mely testen likféle nyilás támad. általmásznak. A falon, sövényen általmászni a szomszéd kertébe.

ÁLTALLIKASZT vagy ÁTLIKASZT, (által vagy át-likaszt) ösz. áth. Valamely testen dörzsölés, karczolás, koptatás, futás stb. által likat csinál. Átlikasztani a falat, deszkát.

ÁLTALLIKASZTÁS v. ÁTLIKASZTÁS, (által- vagy át-likasztás) ösz. fn. Cselekvés, midőn által

likasztunk valamit.

ÁLTALLÓDÍT ÁTLÓDÍT, (által vagy vagy át-lódít) ösz. áth. Meglóbálva úgy eltaszit valakit vagy valamit, hogy a tulsó félre essék. V. ö. LÓDÍT. ÁLTALLÓDUL vagy ÁTLÓDUL, (által- vagy át-lódul) ösz. önh. Lódulva, azaz, mintegy maga magát neki taszítva valamin keresztül, vagy tulsó félre siet, szaporább léptekkel általmegy. V. ö. LÓDUL.

ÁLTALLOVAGOL vagy ÁTLOVAGOL, (által- vagy át-lovagol) ösz. önh. Bizonyos téren lóháton megy keresztül; innen oda vagy onnan ide lovagol. A hídon általlovagolni. A szomszéd faluba általlovagolni.

ÁLTALLOVAGOLÁS v. ÁTLOVAGOLÁS, (által- v. átlovagolás) ösz. fn. Utazás vagy sétajárás, midőn valamely helyen vagy valahová általlovagolunk. ÁLTALLÖ vagy ÁTLÖ, (által- vagy át-lő) ösz. áth. és önh. 1) Valamit keresztül lő, lövés által kilikaszt. Ötven lépésről általlőni a deszkát. 2) Tulsó félre, oldalra, partra stb. lő. Általlö a tulsó házra. Általlő az ellenség táborába. 3) Valaminek teteje fölött ellő. Általlö a bástyán, a czéltáblán, az ellenség feje fölött.

ÁLTALLÖK vagy ÁTLÖK, (által- vagy át-lök) ösz. áth. Valakit vagy valamit lökve magától tulsó félre vagy bizonyos téren keresztültaszít. V. ö. LÖK. ÁLTALLÖVEL vagy ÁTLÖVEL, (által vagy át-lövel) ösz. áth. és önh. Bizonyos résen, nyiláson vagy téren keresztül folytonosan lö. Átv. ért. mondjuk a napról, midőn sugarait sebesen messze veti. A nap átlöveli sugarait a fél földgömbön. Önhatólag véve am. sebesen keresztülröpül. A kelő nap sugarai átlövelnek a láthatáron.

ÁLTALLÖVELL, 1. ÁLTALLÖVEL.

vagy

ÁLTALMEGY vagy ÁTMEGY, (által- vagy átmegy) ösz. önh. Valahová bizonyos közön, elválasztó téren, határon keresztülmegy. Általmenni a szomszédba. Gyalog, gázolva, lóháton, kocsin általmenni a vízen. Általmenni a réteken, szőlőkön, szántóföldeken. Továbbá, bizonyos felekezet, vagy párt részére áll, szegődik. Általmenni az ellenséghez. Átv. ért. bizonyos viszontagságok, bajok, akadályok közöl kivergődik. Ö is átment az ebek harminczadján. Bizony sok bajon, szenvedésen mentünk már által.

vagy

ÁLTALMEGYEN, 1. ÁLTALMEGY. ÁLTALMELEGEDÉS ÁTMELEGEDÉS, (által- vagy át-melegédés) ösz. fn. Hévmérsékleti állapot, midőn valamely test általmelegedik. L. ezt.

ÁLTALMELEGÉDIK vagy ÁTMELEGÉDIK, (által- vagy át-melegedik) ösz. k. Valamely test leginkább külső hőségtől meleggé lesz. Belső okból szabatosabban általmelegül. A forró vízbe mártott test általmelegedik. A dologban, futásban átmelegül az ember.

:

ÁLTALMELEGÍT vagy ÁTMELEGÍT, (általvagy át-melegít) ösz. áth. Valamit egész belsején keresztül meleggé tesz. Az erős fűtés általmelegíti a kemenczét, szobát. A nyári forró napok átmelegítik a föld héját, a vizet.

ÁLTALMELEGSZIK, 1. ÁLTALMELEGEDIK.
ÁLTALMELEGÜL, ösz. önh. 1. ÁLTALME-

LEGÉDIK.

ÁLTALMENÉS vagy ÁTMENÉS, (által- vagy át-menés) ösz. fn. 1) Valamely térnek egyik oldaláról a másikra menés. 2) Más párthoz, felekezethez állás. ÁLTALMENET vagy ÁTMENET, (által- vagy át-menet) ösz. fn. 1) Általmenés, tárgyilag vagy elvont értelemben véve. Könnyü, nehéz általmenet. Jelent általtérést is egyik hitfelekezettől a másikra. 2) Azon hely, vonal, út, csapás, stb., melyen keresztül lehet menni.

ÁLTALMENETEL vagy ÁTMENETEL, (általvagy át-menetel) ösz. fn. Menetel, melyet valamely téren keresztül haladva teszünk. V. ö. MENETEL.

309 ÁLTALMENETELI- ÁLTALNÉZET

ÁLTALNYARGAL ÁLTALÖLEL 310

ÁLTALMENETELI v. ÁTMENETELI, ösz. mn. | gig vizsgált dolognak főbb pontjait tartalmazza. A polÁltalmenetelre vonatkozó. Általmeneteli hely, időszak. gári törvények átnézete.

ÁLTALMÉR vagy ÁTMÉR, (által- vagy át- ÁLTALNYARGAL vagy ÁTNYARGAL', (ál

mér) ösz. áth. 1) Valamely tért, vagy testet egyik | tal- vagy át-nyargal) ösz. önh. Nyargalva lovagol biszélétől másikig, vagy körülmér. 2) Egyenes vonal-zonyos téren keresztül, valahova. Átnyargalni a szomban egyik széltől másikig terjed. széd faluba. Átnyargalni a városon. Használtatik tárgyÁLTALMÉRÉS vagy ÁTMÉRÉS, (által- vagy ÁTMÉRÉS, (által- vagy esetes viszonynévvel is. Ezer ölet tíz percz alatt átát-mérés) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit átmérnek. | nyargalni. ÁLTALMÉRŐ vagy ÁTMÉRŐ, (által- vagy át- ÁLTALNYOM vagy ÁTNYOM, (által- vagy átmérő) ösz. fn. Mértani ért. egyenes vonal, mely vala- nyom) ösz. áth. Valamit a végre vagy úgy nyom, mely térnek vagy testnek bizonyos pontjától kiindulva hogy bizonyos téren, szorulaton, résen, likacsokon keannak középpontján keresztül a tulsó pontig húzatik, resztülhasson, menjen. Nagy tolongásban általnyomni s az illető test szélességét, vagy test vastagságát meg-valakit az utcza tulsó oldalára. A gyümölcsízt szitán, határozza. Különösen a körnek egyik oldalától a kö- | ruhán általnyomni. zépponton keresztül a másik oldalig húzott egyenes vonal, mely a kört két egyenlő részre választja el. A székely köznépnél: csetert vagy csötört, pl. egy arasz a kenyér csetertje.

ÁLTALMETSZ ÁTMETSZ, (által- vagy vagy át-metsz) ösz. áth. Bizonyos eszközzel ketté, vagy többfelé metsz, hasít, szel, választ valamit; heresztülmetsz.

ÁLTALNYOMÚL vagy ÁTNYOMÚL, (általvagy át-nyomúl) ösz. önh. Önerejével valamely téren, szorulaton nyomról nyomra, akadályok daczára, tolakodva keresztültör. Átnyomulni a sürü sokaságon.

ÁLTALNYOMULÁS v. ÁTNYOMULÁS, Ösz. fn. Keresztülmenés, melyet bizonyos akadályok között általnyomulva teszünk.

ÁLTALNYUJT vagy ÁTNYUJT, (által- vagy ÁLTALMETSZÉS, vagy ÁTMETSZÉS, (által-át-nyujt) ösz. áth. 1) Kézből általad, odaad valamit. vagy át-metszés) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit | Általnyujtani a tölt poharat. A periratokat, okleveleket általnyujtani az ügyésznek. 2) Bizonyos közön, téren keresztül általad. Általnyujtani a falon, kerítésen, árkon valamit.

általmetszenek.

ÁLTALMOZDÍT vagy ÁTMOZDÍT, (által- v. át-mozdít) ösz. áth. Valamit avégre, és oly irányban mozdít, hogy a tulsó oldalra induljon, forduljon, stb. ÁLTALNEDVESÉDIK v. ÁTNEDVESĖDIK, (által- vagy át-nedvesédik) ösz. k. A nedvesség egészen keresztül jár rajta ; általán nedvessé lesz. A vízbe mártott ruha általnedvesedik.

ÁLTALNÉZ vagy ÁTNÉZ, (által- vagy át-néz) ösz. áth. és önh. 1) Tudomás, megismerés végett holmit szemügyre vesz, egyenként részletesen megtekint. Általnézni a kiállított iparműveket. Általnézni a levéltárt. 2) Valamely hibát, rendetlenséget észrevétlenül, feddés nélkül hagy, továbbá, valamit bizonyos okoknál, tekinteteknél fogva engedékenyen vesz, s úgy tesz, mintha nem is látná. A szülék gyakran általnézik gyer- | mekeik pajkosságát. Békesség kedveért sokat át kell nézni. 3) Öuhatólag, valamely résen, hézagon, likon keresztül, vagy tulsó oldalra néz. Általnézni a rostán, kulcslikon. Általnézni a tulsó ablakba, Pestről Budára. ÁLTALNÉZDÉGÉL vagy ÁTNÉZDĖGĖL, (által- vagy át-nézdėgėl) ösz. gyak. áth. és önh. Valamit, vagy valamin gyakran, többször, ismételve keresztülnéz. Általnézdegelni a képtárt. Általnézdegelni a folyón. Továbbá, az általellenben levőre gyakran néz. Átnézdegelni a tulsó házra.

vagy

ÁLTALNYUJTÁS ÁTNYUJTÁS, (általvagy át-nyujtás) ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit általnyujtunk.

ALTALNYÚL vagy ÁTNYÚL, (által- vagy átnyúl) ösz. önh. Kiterjesztett karral, kézzel tulsó részre, vagy bizonyos közön keresztülhajol, hogy valamit adjon, vagy kapjon, elérjen stb. Általnyúlni az asztal tulsó oldalára. Általnyúlni a kapun.

ÁLTALNYULÁS vagy ATNYULÁS, ösz. fn. 1) Cselekvés, midőn valaki általnyúl. 2) Állapot, midön valami átnyúlik.

ÁLTALNYULIK vagy ÁTNYULIK, (által- v. át-nyulik) ösz. k. Mintegy önmagától meghosszabbodva, kiterjedve bizonyos messzeségre általér. A fa lombjai általnyulnak a kerítésen. V. ö. NYULIK.

ÁLTALOLVAS vagy ÁTOLVAS, (által- vagy át-olvas) ösz. áth. Irományt, nyomtatványt elejétől végig olvas, elolvas. V. ö. OLVAS.

ÁLTALOLVASÁS vagy ÁTOLVASÁS, ösz. fn. Cselekvés, midőn valamit általolvasunk.

ÁLTALOMOS vagy ÁTALOMOS, (által-om-os) mn. tt. általomos-t, vagy at, tb. -ak. Székelyesen am. általános.

ÁLTALOMOSAN vagy ÁTALOMOSAN, (általom-os-an) ih. Általánosan, egészben véve.

ÁLTALÖKLEL vagy ÅTÖKLEL, (által- vagy

ÁLTALNÉZÉGET, 1. ÁLTALNÉZDĖGĖL. ÁLTALNÉZÉS, vagy ÁTNÉZÉS, (által- vagy át-nézés) ösz. fn. 1) Részletes megtekintés, vizsgálás. 2) Innenső oldalról tulsóra nézés. 3) Valamely hi-át-öklel) ösz. áth. Szarvával keresztülszúr. Átv. ért. bának, csínynak, gyöngeségnek engedékeny észre nem vevése. V. ö. ÁLTALNÉZ.

ÁLTALNÉZET vagy ÁTNÉZET, (által- vagy át-nézet) ösz. fn. Sommás foglalat, mely valamely vé

nagyobbféle szúrófegyverrel, pl. dárdával, láncsával, szuronynyal keresztülbök. V. ö. ÖKLEL.

ÁLTALÖLEL vagy ÁTÖLEL, (által- vagy átölel) ösz. áth. Egyik, vagy mindkét karjával általfog,

« ElőzőTovább »