neveztetett. Ámbár a család-leágazást az első szerző Miklóstól nehány izen, mint alább következik, tudjuk is; de a másik máig leszármazó ágazat táblázatát emezzel összekötni nem birjuk. Az emlitett első rendbeli leágazás 1) imez:

Miklós

1456.

Az e táblázaton álló II. Miklós 1597-ben született. Meghalt

1630-ki october havában a bohaniczi kuriában; eltemettetett a kozecsi templomban.

Három nejétől gyermekei egy fiu György maradt, azon

ban ennek utó

dairól mit sem

tudunk.

A XVI. szá

zad közepén 4 testvér élt Jáno S, András, Benedek és Miklós, a két első korán elhalván, Ben e

dek és Mik

lós 1578-ban

19%

1) Geneal. auth. tom. I.

osztozott meg. Miklósnak ágazata idővel, — mint alább látandjuk Felső-Magyarországra és a tiszántúli vidékre származott át, azonban még mintegy 1730-ig Trencsin megyében is élt e család másik ágazata 1). Leszármazásuk táblázata imez:

1) Geneal. auth. tom. I. L. Vay Német hivség 425 - 454.

*) Ezeknek nővéreik még: Francziska előbb Marsinszky András Bihar megyei fő adószedő, utóbb Helbinger Koszta debreczeni hadi-biztos neje. 2. Éva, Szatmár megyében Dósa Imre hadi-biztos neje. 3. Julianna sipeki Balás István Arad s Temes megyei kamarai ügyész neje. 4. A n na, szerepi Kelemen István Bihar megyei volt fő adószedő és főszolgabiró hitvese. 5. Czecz ilia, vásáros-náményi Eötvös Imre Tiszán túli ker. táblai ülnök felesége.

Az I. táblán álló Benedeknek fia János 1596-ban esett el a tö rök elleni háborúban az Unna vidéken 1).

') Istvánffy 1685-ki kiadás 445. lap.

Benedek utódai, mint emlitők - Trencsin megyében éltek. Miklósnak egyik fia András 1655-ben az országgyülés által az ország határainak, és a lengyel által okozott károknak megvizsgálására biztosul küldetett ki 1). Ugyan ő az erdélyi fejedelemmel kötött békeszerződésre is egyik biztosúl volt megbizva 2). Ez András telepedék meg Zemplin megyében Zetényben, hol egy kis részt birtokolt; innen ivadéka megkülönböztetőleg az István ágától Zetényi előnevet használt, míg a másik csak klobusiczi előnévvel élhetett.

Andrásnak fia György 1681-ben Zemplin megye aljegyzője 3). Pál 1683-ban Tökölyi pártja által Zemplin vármegye alispánjául választatott, 1685-ben lemondott az alispánságról, melyet nyilat kozata szerint akarata ellen kellett viselnie *).

Ferencz testvéreivel 1680-ban kapja Agh-Csernyő helységet. 1682-ben Zemplin megye alispánjává lett 5). 1683-ban a zemplini nemességet Bécs védelmére vezérlé; ugyan ez évben Tököly ellen harczol Tarczalnál. Ez időben egyszersmind a kir. tábla ülnöke is volt 1686-ban megerősített az alispánságban, és a vérengző Caraffa megszeliditésére a zempliniek irányában ennek a megye részéről Eperjesre négyszáz vert aranyat és 24 átalag aszu szőlő bort ajándékozott ). Ugyanez 1686. évben sept. 24-én a zettényi kastélyra és curiára, a bési és abarai birtokra, mely utóbbit 1684-ben Zrinyi Ilonától zálogul szerzé, I. Leopoldtól királyi adományt nyert 7). 1688-ban lemondva az alispánságról, minthogy I. Leopold király által Rákóczy gyermekei jószágainak gondnokává rendeltetett 8). 1695-ben báróságra emeltetett, majd kir. személynök, és Arad megye főispánjává neveztetett 9). 1697-ben Tököly elől Eperjesre fut 1o). 1700-ban mint királyi biztos irta alá a Kollonichféle papi végrendelkezésről szóló szerződést 11). 1702-ben Sáros vármegyei főispáni helyettessé nevez

1) 1655-ki 82. törv. cz.

2) Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 463.
) Szirmay C. Zemplin not. hist. 329.

*) Ugyanott 255. 257. 265.

5) Szirmay C. Zemplin not. hist. 253.

") Ugyanott 255. — Szirmay Szatmár várm. II. 220.

7) Ugyanott not. top. 372. not. hist. 264. 266.

*) Szirmay C. Zemplin. not. hist. 271.

9) Ugyanott 274. Szatmár várm. II. 221.

10) Ugyanott not. top. 234.

") Ugyanott not. hist. 253.

Szatmár várm. II. 221.

tetett. De 1705-ben már mint Rákóczy hive, és ennél az oeconomicum consilium elnöke, vett részt a szécsényi országgyülésen 1). Neje sóvári Sóos Krisztina után birta Nagy-Kövesdet is Zemplin megyében 2). Gyermekei közül gróf Ferencz 1732 erdélyi püspök, 1751–1760. kalocsai érsek, valóságos b. tit. tanácsos, és hétszemélyes táblai ülnök. Antal 1747-1756-ig Zemplin megyei főispán, 1756-ban testvérével együtt grófságra emeltetett 3). Nejétől Szapáry Erzsébettől fia Vincze 1808-ban cs, kir, kamarás.

Ez ágazatnak Zemplin megyében birtokai igy számitatnak elé: Mád, Barancs, Hrabova-Rasztoka, Nechval-Polyánka; továbbá a grófiágé: Mád, Barancs, Czéke, Agh-Csernyő, Bolly, Szopkócz, Alsó-Ladiszkócz, Pálfölde, Nagy-Kövesd, Abara stb.

A másik ágazat, mely a II. táblán látható, Istvánnál szakadt külön. Ez István 1612-ben II. Mátyás királytól nemességére megerősitést nyert, 1622-ben pedig az Alsó-Klobusiczon fekvő blankai két curiára adományt kap, a Csallóközben mutatott vitézségeért *). Két fia volt: I. Zsigmond és Dániel. - Amaz országbirói titoknok F.Klobusiczon fekvő curiára, ugy Halacz, Kis-Chleven, Velcsics, Almócz és Kis-Birócz helységekben; azonban magnélkül halt el. Testvére

Dániel Galgóczon harminczados volt, és az általa szerzett szakolczai birtokon kivül magnélkül elhalt testvérének Zsigmondnak birtokaival is szaporodott vagyona. Nejétől Hanaky Zsuzsannától három fia Gáspár, II. Zsigmond és György, és két leánya Éva Tarnóczy Imrené, Anna-Maria Baltazár Istvánné maradt.

II. Zsigmond na k csak két leánya maradván, férfi ágon kihalt. György 1693-ban Szatmár és Bereg megye jegyzője, és 1698. 1701-1702. és 1706-1709-ben Szatmár megyének alispánja 5), az után a királyi sóhivatalnak administratora, s végre 1723-ban egész haláláig a debreczeni kerületi tábla ülnöke volt. Kihalt magnélkül

I. Gáspár munkácsi harminczados, utóbb a munkácsi, szentmiklósi és ungvári kincstári uradalmak praefectusa, végre a szepesi kamarai kerület fő számadás vizsgáló mestere. Testvérével Györgygyel és fiaival együtt 1736-ban a Trencsin megyei nemesi vizsgáló

1) Csécsi János Diariuma.

2) Szirmay C. Zemplin. not. top. 293.

3) Szirmay Szatmár várm. II. 221. — Ugyanannál not. hist. C. Zemplin p. 319. 1753-ban mondatik gró f-nak.

*) B. Vay L. Német hivség 427.

5) Szirmay Szatmár várm. I. 130. 136.