E nemzékrend mint látjuk, két testvértől, Mihály- és Imrétől jö le. Imre alapitá a grófi ágat, mellyről alább.

Mihály 1760-ban Bihar megye alispánja, neje báró Perényi Francziska, kitől mint látjuk négy fiu és egy leány-gyermeke

maradt.

Imre (a Mihály fia) Bihar megyénél kezdett hivataloskodni mint aljegyző, később itélő-mester, altárnok, majd sz. István-rend keresztese, és a hétszemélyes tábla ülnöke lön. Végre nyugalmaztatva meghalt Nagyváradon 1830-ki január 26-án, kora 86-dik évében. Nejétől felső-büki Nagy Teréziától gyermekei: Anna, váradi és micskei Baranyi György Bihar megyei táblabiró neje. Ferencz 1804-ben kapitány; Károly ugyan akkor az Eszterházy gyalog ezredben hadnagy, és Sándor.

János (Mihálynak fia) szintén Bihar megyénél viselt jegyzői, főszolgabirói, és 1783-dik évtől első alispáni hivatalt. Meghalt 1786-ki november 2-kán. Eltemettetett Várad-Olasziban a Ferenczesek zárdája alá. Neje bodorfalvi Baranyi Borbála a hires tábornok Baranyay János leánya volt, ki azután Fárádi Vörös Sándorné lön. Gyermekeit a nemzékrend mutatja, közülök Vincze okleveles ügyvéd Bihar megyei jegyző volt 1804-ben.

Mihálynak harmadik fia László, a Kálnoky huszár-ezredben hadnagy, s végre ezredes, azután pedig (1804-ben) Bihar megye hires alispánja. Neje Husztinger Janka volt. Fiai közül László szintén katonai pályát választott. 1804-ben hadnagy volt már. Ennek neje micskei Baranyi Cecilia 1856-ki sept. 15-kén, kora 59-dik évében halt meg Nagy-Marián. Gyermekei: Mihály, Algernon, Mária, Éva, Paulina, (Kazinczy Tituszné), Stefania (Beöthy Sánd.), és Erzse (Szunyogh Bertalan). Legnevezetesb szerepet vitt Ödön fia, született ez NagyVáradon, 1796-ki dec. 5-kén. 1812-ben márcziusban Nagyváradon, midőn a philosophiai tanfolyamot végezé, az ott toborzó Chienmayer huszárokhoz állott be. Rövid idő mulva mint huszár kadet Lengyelországba vitetett a muszkák ellen. Nehány hónap mulva hadnagy lön, majd a Pozsonyban fölállitott könnyü lovasokhoz mint főhadnagy áttétetett. A francziák elleni minden későbbi ütközetben részt vett. Jelen volt Lipcsénél, Párisban, és a nagyszerü dijoni táborozásban. A béke után Lengyelhonba, és onnan 1820-ban a katonaságot odahagyva, hazavonult. A magányélet csendét nyelvek, történeti és politikai munkák sat. olvasásával tölté. 1826-ban Bihar megye táblabirájává, 1832-, 1836-, 1843-ban követ, 1841-ben alispánja lön, 1848-ban főispánjává

neveztetett Bihar megyének. Ugyanez időben kormány biztosi minőségben is működött, stb. 1849-ben Francziaországba menekült 1)-1837ben vette el nejét, Csanády Luizát, kitől gyermekei: Ákos s Sarolta.

A család másik ágát, mellyet grófi ágnak nevezhetünk, Imre (Mihálynak testvére) inditá le. Imrének fia Gábor báró Reviczky Judittal nemzé ismét Imrét, ki grófságra emelkedett, de nejétől báró Pinczenau Annától csak egy leánya Jozefa maradt, ki jezerniczei és báhonyi Jezerniczky Lajos neje volt. Meghalt 1836-ki márczius 18-kán, kora 35-dik évében tüdősorvadásban. Eltemettetett Bahonyban, Pozsony megyében. Benne a Beöthyek grófi ágának vége szakadt 2).

A családnak egy ága némellyek szerint Erdélybe is szakadt. Komárom megyében szintén találunk Beőthy családra, melly két testvér-irót mutatott föl, ugymint Zsigmondot (született 1819-ki febr. 17.) a költőt, ki beszélyeket, és mint ügyvéd jogi munkát is adott ki. És Lászlót (szül. Komáromban, 1826. máj. 1-jén), a humoristát, ki 1857-ben halt meg.

Berchtoldt család. (Gróf, ungerschützi báró). E régi család 3) Tyrolból -- némellyek szerint Spanyolországból — eredt. A XVI. század végén már Alsó-Ausztriában két ágon virágzott, és nemességében II. Rudolf császár által 1594 diki márczius 1-ső napján megerősitetett. Az egyik ágazat magát Sachsengangról, a másik Ungerschützről nevezé, és kiterjedt Cseh- és Morvaországba is. A sachsengangi Berchtoldt ágból Miksa, Sachsengang ura, 1603-ban; - és testvére Iván, ki 1587-ben Rudolf császárnak Ebersdorfi várában várkapitány volt, 1606-ban Alsó-Ausztriában is lovagi rangra emelteték. Ez ág azonban János Menyhértben 1650-ben kihalt.

-

A másik ungerschützi ágnak törzsévé Jakab lőn, ki szintén elnyeré az alsó-ausztriai lovagi rendet is 1628-ban. Azonban jeles tulajdonai által magának még magasabb fokozatokra is utat nyitott. Alsóausztriai kormány-tanácsnok, és a császári udvari kamara igazgatója lőn. Érdemeiért pedig 1633-ki april 25-kén II. Ferdinand császár által bárói rangra, majd 1635-ben az alsó-ausztriai tartomány- s uri-rend (Land- und Herrenstand) sorába emeltetett. Meghalt 1641-ki május 28-kán. Második neje nemes Hegenmüller Mária Magdolna Zsuzsánna volt. Tőle a mai napig a család igy származik le:

1) L. Ujabb ism. tár. I. köt. 495. 1. életét.

2) Regélő 1836. 17-dik szám.

3) A család adatai szerint.

Jakabnak a törzsnek, mint látjuk, három fia volt, kik 1673-diki julius 29-kén ausztriai grófságra emeltettek. Ezek közül Mátyás Ernő másodszor elvevén 1662-ben gróf Mansfeld Zsuzsannát, ettől 1664-ben született Ferencz Károly, ki által a családot tovább terjeszté. Emlitett Ferencz Károly kétszer nősült, első neje gróf Praschma Eszter Isabella Regina volt, ki 1708-ban halt meg. A második gróf Kolowrat Krakowsky Mária Antonia 1710-ben lön neje. Ferencz Károly meghalt 1720-ki sept. 19-kén. Gyermekei közül Ferencz Antal és Ádám Ignácz ágazatukat fentarták. Amannak ivadékit a tábla mutatja. Ádám Ignácztól pedig a magyarországi ág származott le, mint a következő nemzékrend elétünteti :

Ádám Ignácz, szül. 1701. (Gr. Aichbühl
Mária) kik az előbbi táblán.

Ádám Ignácz, ki 1701-ben

sz. 1799.

† 1840.
(1. Gr. Ra-
deczky Franc.
2. Gr. For-
gách Ottilia).

Antal

szül. 1827. László

Josefina sz. 1853.

sz. 1823.

(Gr. Török

Anna sz. 1855.

Anna).
Janka, sz. 1331.
Henriette, sz. 1896.

Karolina (gr. Nemes Jánosné). született, gróf Aichbühl Máriától (szül. 1706. jun. 18. meghalt 1774.) született gyermekei által alapitá a magyarországi ágat. Három fia: 1. I. Antal, 2. József, és 3. Fcrencz az 1751-ki országgyülésen honfiusitatott. Ezek közül I. Antal a Pálfy vasas ezredben ezredes volt, és Krotzkánál elesett. Nejétől eyersbergi Eyerl Zsófiától utódait mutatja a táblázat.

A másik testvér József János (szül. 1735.) szintén a hadi pályára lépvén, tábornok lőn. Neje báró Paluska Anna Mária volt.

A harmadik testvér Ferencz papi pályára lépvén, végre pozsonyi nagy prépostból, helytartósági tanácsnokból, és novi czimzetes püspökből 1776-ki jan. 1-jén az akkor felállitott beszterczei megye első püspöke lön. 1780-ban belső titkos tanácsos. Meghalt 1793. aug. 14-én.

I. Antalnak fia II. Antal, a kinek első nejétől báró Reviczky Máriától született fia ismét III. Antal. Ez nejétől baráthi Huszár Máriától született gyermekei ágát még inkább kiterjeszté. Meghalt 1819ben. Gyermekei:

a) IV. Antal szül. 1798-ban Nógrád megyében Füleken sat. birtokos, cs. kir. kamarás. Neje Miss Strachan Mathild.

b) Mária, szül. 1795-ben, csillagker. palota-hölgy, 1817-diki julius 15-ke óta cs. kir. kam. és titk. tanácsos gr. Chotek Károly neje. c) József, cs. kír. kam., szül. 1799-ben, meghalt 1840-ben. Első neje gr. Radeczky Francziska; ettől született 1826-ban Antal fia. Második neje 1827-ik óta gróf Forgách Ottilia, (szül. 1810.) a ki megözvegyülvén, hyeburgi Hye Rudolf által vezettetett ismét oltárhoz. Ettől gyermekei: László, szül. 1829-ki febr. 16-kán, főhadnagy a cs. kir. hadseregben, egybekelt 1853-ki márcz. 29-kén szendrői gróf Török Annával, kitől gyermekeit a táblán láthatni. Ja n ka, szül. 1831-ben, és Henriette szül. 1836-ban.

d) Karolina (szintén III. Antal gyermeke, született 1802-ben. Csillagkeresztes és palota-hölgye a császárnénak, 1821. óta hidvégi gróf Nemes János cs. kir. kam. és titk. tanácsos neje.

Eddig a magyarországi ág. Azonban virágzik a család egy másik ága is, melly, mivel Magyarországban is birtokos, és mivel több családdal vérséges összeköttetésben áll, szintén igényli e helyen megemlitését. Ez ágnak jelenleg feje

Gróf Zsigmond András Corsin, született 1799-ki febr. 4-kén, birtokosa Morvaországban a buchlaui és zerawitzi urodalomnak, Magyarországban pedig közbirtokos a nagy-zábláthi és putnoki urodalomban; 1828-ki october 23-kán vette nőül mitrowitzi gróf Wratisla w Ludmilla Mária Terézia cs. ker.-hölgyet, és Csehországban Olbramovitz birtokosát, (sz. 1808. jul. 26.) kitől gyermekei: 1. Ludmilla Gizella Teréz, született 1831-ki april 20 kán, férjhez ment 1840-diki febr. 21-kén, gróf Harnoncour-Unverzagt Huberthoz. 2. Zsigmond Kálmán Corsin, szül. 1834-ki február 6-kán.