József szintén ivadék nélkül halt el. Báró Vincze született 1781-ki mart. 16-kán Sáros várm. Daróczon, (más adat szerint Kassán) 1795ben Kassán iskoláit elhagyván, mint cadet Dalton, utóbb Alvinczy magyar gyalog ezredébe állott, és Olaszországba ment, hol sebet is kapott, s rövid idő alatt főhadnagygyá neveztetett. 1807-ben kilépett, de 1809-ben már a horvát fölkelő seregnél kapitányságot viselt. A lelkes de kissé könnyelmü fiatalt kártyás társaságok örvénybe vivék, atyja megvoná tőle segélyét, s igy kénytelenült rég kedvencz studiuma a szin müvészetre adni magát, hol idegen név alatt lappangott Németországban. 1817-ben atyja kiengesztelődvén, s nem sokára szülői elhalván, haza jött. 1818-ban házasságra kelt szinyei Merse Annával, 1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti czélokra fölhasználni, midőn Abauj várm. és Kassa városa kérelmére az ottani magy. szinház igazgatását átvette. E nehéz pályán pénz áldozattal, tanitással, buzditással mozditá elő a m. szinészet ügyét. Inditványára a megye eszközlésével a m. academia jutalmokkal buzditá a dráma irókat. 1832-ben érdemeiért m. academiai t. taggá is kineveztetett. Meghalt Kassán 1834. april 15-kén, kora 53. évében 1) Egyetlen leánya maradt, Mária. E képen a bárói ág kihalásnak néz elébe. b) Szepesi ágazat.

Bálint 1535-63. (Lapis pataki Segnyei Marg.) ki a III. táblán.

1) Vallás: Nzti Encyclopaed. I. lap és Ujabb Ismerettár I. köt. 544. 1. élet

leirása közölve.

Bálintnak, kitől a táblázat kezdve van, neje lapispataki Segnyey Antal leánya Margit volt; ettől született fia Miklós szepes megyei szolgabiró volt 1572-ben. Ennek a többi közt csak két fia Pál és Bálint hagytak magok után maradékot. Bálintnak két neje volt, az első Görgey Zsófia, kitől A n n a és Borbála, és a második Szinyei Anna, kitől Gábor és Éva nevü gyermekei ma

radtak.

Emlitett Pálnak, a Székely Erzse férjének két unokája B oldizsár és Ezechiel lettek atyákká. Ez utóbbi ága azonban elenyészett. Boldizsárnak ágát a jelen ivadékig mutatja a

E VI, táblázaton főfigyelmünket igényli Gergely a tudós, ki Kakas-Lomniczán született 1763-ban 1). A jogi pályát Késmárkon bevégezvén, és a törvényes gyakorlatot Szabolcsban Vay Istvánnál folytatván, 1784-ben ügyvédi oklevelet nyert. Majd külföldi egyetemeket hallgatott, 1786-ban pedig Parist és Londont látogatá meg. Tudomány és tapasztalással térvén vissza honába, jövet Bécsben II. József császárnak is udvarolt, ki őt szolgálatra buzditva, pártolásáról biztositá. 1788-ban a helytartó tanácsnál mint fogalmazó kezdett hivataloskodni. Jelen volt az 1791-ki országgyülésen mint jelen nem levők követe, és ugyan ez évben a pesti zsinaton, mint hittársai küldöttje. 1795-ben hivataláról lemondván, kakas-lomniczi jószágába vonult, és életét a

1) Lásd életét Tudományos Gyüjtem. 1822-ki foly. XII. 3. lap. És FelsőMagyarorsz. Minerva 1834. I. köt. 3–16. 1. arczképével együtt. És köz hasznu Esmer. tár II. 233. 1.

tudományoknak és müvészeteknek szentelé. És ekkor gyüjté az adatokat, főleg a kereskedést, az urbér alatt volt nép állapotát, és vallás ügyét tárgyazó munkáihoz. Kéziratban maradt müvein fölül hét munkát nyomatott ki latin és német nyelven 1). Meghalt 1822-ben Nejétől Berzeviczy Teréztől fia Titusz Edvárd, ennek fiai Aladár és Egyed stb.

Bevégezvén eképen Jakab ágát, át kell mennünk a másik

fő ágra.

II. Szaniszló ága.

Mintt a II. táblázaton láttuk, I. Henrik két fia által a család két fő ágra oszlott. Jakab ágát a jelenig lenyulva már tárgyaltuk, most következik Szaniszló ága, melly azonban már ennek unokainál, mint láni fogjuk, ismét két ágazatra oszlik. Szaniszlótól kezdve a családfát tovább mutatja a

Szaniszló 1440-1479. (Buchai Kata) ki a II. táblán.

1) Munkái ezek : a) De industria et commercio Hungariae. Lőcse 1797. b) Ansicht des Asiatisch-europäischen Welthandels. stb. Pest, 1808-1814. És magyarra forditva a Tud. Gyüjteményben 1817. - c) De origine rusticitatis et eius progressu etc. Lőcsén 1806. a szerző tudta és akarata nélkül. - d) De prohibito transitu Catholicorum ad Ecclesiam Evangelicam. — e) „Über den gegen

A táblázat feje Szaniszló, kinek neje Buchai Kata (filiae Thomae, filii Thomae de Bucha.) 1440—1447. élt. Megöletett Gecsében. Unokái közül Frigyes lett törzse az ugynevezett felső-ág azatnak, Tamás pedig az alsó-ágazatnak.

Felső-ágazat.

Frigyes fiának Mártonnak neje Semsey Jánosnak leánya Borbála volt. Berzeviczy Jánosnak (István fiának) neje Giletffy Anna 1635-ben már özvegy volt, meghalt 1637-ki marczius 6-kán. — E Jánosnak egyik nővére Dorottya Nagyszombathi Györgynek (Georg. Tyrnaviensis) Szepes vármegye hites jegyzőjének volt hitestársa 1590-ben. A többi sarjak Frigyes ágazatán kihalván, említett János é tovább igy származik le.

János 1580-1601. (Giletffy Anna.) ki a VII. táblán.

István.

Miklós.

(Horvát

(Gyuri

Bugarin Márton.

kovics

Mária.)

(Berzevi

Zsófia.) Gábor. †

czy Mar.)

Miklós. +

János.

(1. Berzeviczy Mária. 2. Serpilius neje.)

József.

SIstván.

(Bobest

(Ujfalu- Clotild.) si Már.)

Alajos. (1. Sommer N.) 2. Nándory Jul.

Mihály. SEzt és ágazatát. Lásd a IX. Anna. (Berzeviczy Józs.)

Jánosnak Giletffy Annától született János fia Péchy leánytól az ugynevezett Kastélyi-ágazatot alapítá. Fiúnak Istvánnak

waertigen Zustand der Protestanten in Ungern" stb. Göttingen 1805. — f) Coordinatio rei religionalis ecclesiasticae etc. Lőcse 1815. g) Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungern. Leipzig, 1822.

Arpád.

első neje Sennyey Zsuzsa; Sennyey Péternek gagyi Báthori Klárától született leánya volt.

Jánosnak másik fia Mihály szintén nyujtott le ágazatot, és ez felső-ágazat néven maradt meg. Ez ág igy nyulik le.

E táblázaton Mihálynak ismét két fia inditja le ágazatát, még pedig elég szaporán, minélfogva csak Henrik ivadékat lehetett