II. Jánosnak fia dr. Brúz László Bécsben tanulá ki az orvosi pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven 1). Irt egyéb orvosi könyvet is magyarul. Másik irót is ada e család Brúz Lajosban, ki Erdély buvárlatának ernyedetlen embere. Brühl család. 1760-ban Mária Terézia király-asszonytól kapja a czimeres nemes levelet Brühl Fülöp 2). Czimere viz-szintesen kétfelé oszlik. A felső ezüst mezőben sárkány van, szárnyakkal, nyitott szájjal, felkondoritott farkkal. Az alsó kék mezőben két szemközt álló oroszlán egy kivont kardot fognak első lábaikkal; a kard hegye fölfelé áll. A paizs tetején két kiterjesztett sekete sas-szárny között hat-sugáru arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék. Bubanovich család. Horvátországi család, melyből Bubanovich Szilvester körösi g. n. egyes. püspök 1812-ben ezer forintot ad a Ludoviceára 3). 1) Horányi Nova Memoria 601. 2) Collect. Herald. Nro 4. 3) 1812-ki II. törv. cz. A czimeres nemes levelet Bubanovich Tamás kapta 1792-ben. Czimerpaizsa a felső jobboldali szögletből a baloldali alsó szögletig rézsut huzott vonallal két mezőre oszlik. A felső zöld mezőben arany szarvas, s e fölött csillag látható. Az alsó vörös mezőben hármas zöld dombon egy nyil és kard keresztbe téve látszik. A paizs sisakja fölött két fekete kiterjesztett szárny között arany csillag ragyog. Foszladék ezüst-vörös és arany-zöld 1). Bubla család. Bubla család él Nógrád vármegyében, hol Bubla Károly 1850-dik után cs. kir. járásbiró volt egy ideig. A Dunán túl egy másik ágnak 2) nemzékrende ez: Bubla László (Bobok Anna) László Gábor Imre. Boldizsár. Gábor. Otilia. Eleonora. Bublovicz család. Bublovicz János Garan sz. Benedeki jószág-kormányzó, s plébános 1704-ben. Czimer-pecséte a paizsban koronán álló galamb, szájában zöld gallyat tartva. A paizs sisakján két keresztbe helyezett buzogány, és még valami 3). Később 1709-ben esztergami kanonok, 1715-ben már skopi czimzetes püspök. Meghalt 1725-ben *). Bubna család. (Litticzi). Csehországi család, Litticzet 1562től kezdve birá, de az ujabb időben más kézre ment át. A családnak két fő-ága van: warlichi és litticzi. Az előbbi bárói és lovagi rangban áll. Az idősb — az ugynevezett litticzi ágnak Bubna János Ernő 1632 ben grófságot nyert. -- Czimere függőlegesen két részre oszlik. A jobboldali arany mezőben barna szinü dob (szlávul Bubna Buben) látható; a baloldali kék mezőben oroszlánfej, mely egy koronából nyulik ki. = A litticzi ágból gróf Bubna Károly az 1840-diki országgyülésen vétetett be a magyar honfiusitottak közé, de országgyülési ülés és szavazat nélkül 5). Ennek családfája atyjától kezdve ez: ') Adami: Scuta Gentil. I. 2) Kir. Curiai pörből. Eredeti okirat 1704-ből. Memoria Basilicae Strigonien. 164. És az 1715 és 1723-ki ország gyülési végremények záradékai. 5) 1840-ki LI. törv. cz. Bucelleni család. Gróf Bucelleni Frigyes 1687-ben honfiusitást nyert hazánkban 2). Bucsányi család. (Bucsányi). E család a Huntpaznán nemzetségből (genus) ered. Törzse Zeegi Bodouk. (Bodouk de Genere Huntpaznán de Zeeg). Bodouknak fia Miklós 1309-ben élt 3). Egy ágazatnak, mely azonban magbaszakadtnak látszik, egy a kir. Curia előtt folyt pör szerint ilyen leszármazása ismeretes előttem : 1) Goth. Geneal. Taschenb. 1857. 131. 2) 1687-ki XXVIII. törv. cz. 3) Fejér Cod. Diplom. XI 421. 422. 4) Adami: Scuta Gentil. I. Ezeken kivül e családból valók a következők : Bucsányi Zsigmond, kinek első nejétől Borssy Annától leánya Erzsébet Csery Istvánnak neje (1578-1581.) második nejétől Kávay Krisztinától (1568-ban, de 1610-ben már Eöry Andrásné) leánya Ilona. Emlitett Erzsébet férjével Csery Istvánnal 1581-ben Nyitra vármegyei Botfalván három jobbágyát zálogitja el 1). 1606-ban él Bucsányi Anna, Sámbokréthy Györgynek neje 2). 1610-ben Bucsányi Pálnak özvegye Vághy Zsófia él 3). 1663-ban Bucsányi József ellentmond Baloghy Gáspár beiktatásának Felső-Cseriben *). Bucsy család. (Elefánti). A XVII. században találunk már e családra. Azon időben élt Bucsy István, kinek nejétől Bajusz Erzsétől leánya Bucsy Erzse nándori Bene András hitvese volt 5). Ezeknek ősei közül lehetett (ha nem erdélyi volt) Bucsy Benedek, ki 1605-ben mint Bocskai egyik hadvezére hatezer ember élén Pozsony városát rohaná meg o). Elefanti Bucsy Antal 1825-ben Pozsony v. esküdtje. Bucsi család. Bihar vármegye is volt ilynevü családa, mely azonban a mult században magbaszakadt. Bucsy Mihály 1730-1750-ig Bihar vármegye alispánja volt. Meghalt 1751-ben. Eltemettetvén a váradolaszi kath. egyházban, ott márvány emlékén ősi czimere és e fölirat áll: Nro 1. 1) Esztergami káptalan Libro 6. folio 539. 1581. Capsa 45. Fasc. 8. 1581. Libro 7. fol. 66. Csery József ur közlész szerint. 2) Ugyanott libro 11. folio. 40. Ugyanaz szerint. 3) U. ott. 1707. Proth. V. pag. 83. U. annak közlése. *) U. ott 1663. Capsa B. Fasc. II. Nro 14. 5) Pörbeli genealogia szerint. ") Wolph. Bethlen VI. 299. Siste Viator Quem nuper Tellus haec virtutibus plenum cernebat erectum, nunc in ferali urna videt iacentem. Spectabilem ac Generosum Dominum Michaelem Bucsi. Inclyti Comitatus Bihariensis Emeritum ordinarium Vice Comitem. Cuius cineribus parentare volens filius possuit hoc Doloris sui Monumentum Obiit die Nona Aprilis Anno Domini 1751. Actatis suae 68. Mellette nejének sírköve áll e fölirattal : Siste Lege et Luge Spect. ac Perill. Dna Eva Raphanides Spect. ae Perill. Domini Michaelis Bucsi J. Cott. Bihar. Ord. V. Comes. Conthor. Chariss. Aetatis suae Annor. 34. Obiit II. Decembr. 1737. 1). Mihálynak egyetlen fia Antal jesuita lőn, ki Kolosvárott 1732-ben nyerte el a bölcsészeti tudorságot, mely alkalomra kezést nyomatott ki 2). Benne a család sirba szállt. egy érteBuczay család. Zemplin vármegyében az armalista nemesek sorában áll 3). Bud család. Marmaros vármegyében nemesrendü család Fényes Geographiája szerint. Buda család. (Nagy-Somkúti). Erdélyben Kövȧrvidéke a hazája. Tagjai hivatalt viseltek Kővárvidéknél. 1815-ben nagy-somkúti Buda Simon ülnök, János ugyanakkor alszolgabiró Imre rectificator biztos, ifjabb Simon uti biztos volt. Buda Sándor kővárvidéki remetei születésü ügyvéd, Közép-Szolnok vármegye képviselője volt 1848-ban a pesti nemzeti gyülésben. ; Buda család. Hajdan Bihar vármegye birtokos nemesei közt foglalt helyet. 1552-ben Buda Miklósnak özvegye Vekerdet és Bayban harmadfél portát birt *). 1) Vay: Német Hivség. 843. l. 2) Czime: Laus Posthuma JJ. Gubernatoris Daciae Sigismundi e Comitibus Kornis de Göncz Ruszka Typis Acad. Soc. Jesu, 1732. A végén: Dixit et obtulit Antonius Bucsi, Spectabilis Hungarus Magnovaradinensis ex Comitatu Bihariensi e Convictu Nobilium. 3) Szirmay: C. Zemplin. not. top. 110. |