Az említett törzs vámosi Ányos Györgynek 1) harmadik fia Mihály volt; ennek ismét két fia: György († magtalan), és Mihály, a ki nemzé Miklóst, Krisztinát és Borbálát Marczaltőy János nejét 1452–60-ban; ez utóbbi a Marczaltoy családnak ősanyja.

Apaffy család. (Apa-nagyfalvi). Erdély legemlékezetesebb családja, mert belőle volt az utolsó nemzeti fejedelem. Eredetét rendesen Saroltáig sz. István királynak (anyúl) nővéreig viszik 2). Sőt volt olyan is, ki Apafi Mihálynak hizelegni akarván, pergamenre irt öles nemzéktáblán őt egyenesen ízről ízre Atillától hozta le 3).

Sarolta mint tudjuk - Aba Sámuel király neje volt, gyermektelen férjének halála után állítólag másodszor bizonyos jövevény franczia grófhoz Cornes Vilmoshoz ") ment volna férjhez, a kitől született Marhárd Ennek fia Lőrincz, máskép Bult 5), öt fiat hagyott hátra: Bochon, Boncz, Bencze, Csák és Bethlen nevezetűt. Ez utóbbi alapítja a közös családot, és egy szájában almát tartó koronás kigyót vesz czímerül paizsába. Bethlennek három fia volt: Péter, Olivér és Miklós o) Pétertől az ik tari Bethlen ág jő le. Olivérnek János fiától többek közt ismét János 7) nevů unokája patriarchalis erényei és jobbágyai iránti jósága következtében A pának neveztetett. Ezen Apa Jánosnak fiai György, Péter, Jakab és Miklós maradtak. A kettő magtalan halt el. Jakab a bethleni Bethlenek törzse lőn. (Kiről illető helyén) Miklós a legifjabb, atyja nevéről Apaffy nevet vőn föl és czimerül pedig a kigyós Bethlenektől eltérőleg egy karddal átszúrt sisakot, mely szőlőfürtökkel van beárnyékolva, kezdett használni.

1) Geneal. auth. Mss. 207. Tom. I.

2) Huszti (Wagnernél) a Becha Gregor nemzetségből származtatá, de valószinűtlenül.

3) Erről Cserey Mihály tesz említést, és e genealogia jelenleg is megvan Pesten a gróf Károlyiak levéltárában.

4) Hormayr Mednyánszky Taschenbuch 1823. 453. 1.

5) Kazinczy (Ered. munk. I. oszt. II. köt. 399. 1.) Marchard fiául Péter és Gudát teszi. Péter fiaiul: Mihályt, Salamont és Lőrinczet, és igy azután Lőrincznek öt fiát.

*) Mednyánszky Betlennek fiaiul II. Bethlent és Domonkost mondja, és ez utóbbi fiaiul állítja Pétert, Olivért, Miklóst.

1) Kőváry e Jánost nem említi, hanem egyenesen az előbbi János fiaiul teszi Györgyöt, Pétert, Jakabot; holott Bethlen Elek, Wagner, Mednyánszky, Kazinczy igy adják. Csak Budai nem.

A családfa végén álló Ja k a b és Miklós gyermekei 1305-ben osztakoztak a borgói bethleni, ebesfalvi, keresdi, és apanagyfalvi és terenai birtokokkal. Jakabtól a bethleni Bethlen család származott; Miklóstól pedig az Apaffyak így jönek le:

I. Mihály

erd. vajda

Lenárd

1506.

(János vajda
neje.)

I. Miklós, a I. Gergely I. János
ki fölebb, a
Jakab test-
véie.

Az e táblázaton látható II. Miklós, ki 1413-ban élt, kezdte az apa falvi előnevet fölvenni, unokája I. Mihály 1447 erdélyi vajdának iratik, ettől tovább ekképen terjed le a család:

I. Ferencz) IV. Mik

1447. Zsigmond +.

II.

lós 1).

Ferencz.

Magdolna. (1. oroszfáji Mikó Balás. 2. Bogáthy Balásné.)

Frusina

III. Fe

rencz +.

Despot
Anna 3,
Gerendi

Erzs.)

V. Miklós.
(Orbay
Margit.) II.György

8 testvére volt.

+1635.

Krisztina. (Toldi Ist.)
Anna 2) (Henter Ján.)
Kata (iklódi Tholdalagi

(Petky Bora +

1660.)

1) Budai szerint: László. Miklós atyjának v. fiának Wárdai Bora volt

neje, 1537 már özvegy. Wagner szerint.

2) Wagner szerint 2-ik férjeül berinczházi Gilányi György vélelmeztetik.

Hogy a családi leszármazásnak ne csupán vázzát lássuk, szükség ez utóbbi táblázatra visszatekintenünk.

I. Mihálynak 1447-ben erdélyi vajdának négy fia volt. A háromnak ága előbbutóbb kifogyott. Közőlük Lénárd Marosszék követe 1506-ban az agyagfalvi gyülésen 1). A negyedik fiú III. Miklós tartá fen a családot, és ennek utódaiban látjuk emelkedni őket.

István Farkas fia, Báthori Kristófnak kedves embere, s udvarmestere, Déva vára kapitánya volt † 1584. Első nejétől két leánya maradt. Második neje osztopáni Perneszi Anna magtalan mult ki.

III. Gergely III. Miklós fia Isabella királynénál és fia Szapolyay Zsig. Jánosnál főudvarmesterséget viselt. Ő volt az, ki midőn Báthori Zsigmond jutott a fejedelmi székbe, velős beszédben kelt ki a gyermekkormány ellen. 2-ik neje a rácz Despoták véréből volt. Fiai közől csak V. Miklós tartá fen ismét ez ágat. Ez Küküllő főispánja volt + 1600.

V. Miklósnak fiai: III. Ferencz és II. György. Amaz Báthori Gábor főkomornoka, örököst nem hagyott. Emez küküllői főispán, fejedelmi belső tanácsos, táblai ülnök volt. Férje Petki Borbálának, és atyja tizenegy gyermeknek, kik közől kettőtől unokája is volt, de azokban családja kialudt. Ő meghalt 1635 febr. 18, kora 47-ik évében.

A családnak sirboltja Alma keréken volt; erről irták hajdan előnevüket is. Itt temettetett el márványravatal és latin fölirat alá II. György † 1635. Neje Petki Bora † 1660. Fiaik: III. Gergely 2) I. Rákóczy György kamarása † 1637 jul. 18, kora 19-ik évében. Ferencz és Miklós, kik kis korban haltak el.

II. Györgynek fia II. Mihály (mint fejedelem I. Apaffy Mihály), 1632-ben született. A tatár rabságból magát megváltván, ebesfalvi kastélya magányából 1661-ben Erdély fejedelmévé lőn, de kormányra nem született. Tehetlen iszákos ember volt 3). Alatta eszközlé mindenható ministere Teleky Mihály Erdélynek az austriai ház alá jutását 1688ban. Ebben az évben halt meg neje is Bornemisza Anna, kinek halála után kedélybusongás gyötré Mihályt, míg végre a halál 1690 april 15-kén életének véget vetett. Eltemettetett Gyula-Fejérvárott. Kilencz gyermeke közöl Gergely 1666 oct. halt meg, és Kolosvárott

1) Kállay : Értek a Székely nemz. 219. 1.

2) E siremlékek terjelmesen leirvák az 1840 ki Literariai Csarnokban. Szerk. Munkácsy †.

3) Cserey Mihály Historiája. Pest, 1852.

a Farkas utczában lévő egyházban temettetett el egyik előbb elhalt cscse mellé. Másik fia II. Mihály (ki 1677. szül.) még 1681-ben következőjének választatott, de ez nem volt többé független fejedelem. 1690ben mint még fiatal mellé gubernator adatott. Igy sem maradhatott soká. Az Ausztriávali szerződésnél fogva nősülnie nem volt szabad. Nem állta meg. 1694-ben elvette Bethlen György leányát Katalint, és vele elveszté a fejedelemséget. Herczegi czímet kapott érte. Bécsbe vitetett lakni, és ott halt meg 1713 febr. 11-kén. Neje 1725 január 4-kén követte őt. Mindketten Almakeréken a szász templomba temettettek.

E II. Mihályban halt ki az Apaffy család, és benne az utolsó nemzeti fejedelem enyészett el.

Apagyi család. Zemplin megyében Kis-Tárkányban birtokos család, Szirmay szerint. Belőle Gábor 1687-ben egyike azon szerencsétleneknek, kiket Caraffa az eperjesi vésztörvényszék elé hurczoltatott. Azon évi országgyülés menté őt meg társaival együtt Caraffa dühétől. Található e családnév Szabolcs megyében is, hol a hasonnevű helységben közbirtokos, és közőlük András az utóbbi időkben megyei. hivatalt viselt.

Apáczay család. Hajdan Zemplin megyében. Belőle Tamás 1668-ban azon megye szolgabirája, egyike azon tisztviselőknek, kik a Báthory Zsófia által Patakra hivott Jesuiták beiktatásának ellene mondtak 1). Apácza néven ily család, Szirmay szerint, azon megyében most is él.

Apay család. (Apai) pozsony megyei származás. Apay Boldizsár és Ferencz 1510-ben kapnak adománylevelet A p aj helységre II. Ulászló királytól, a következő évben pedig a beiktatási parancsot nyerik meg. Boldizsár az 1520–1526 év közben halt meg. 1543-60-ban Apay János élt, mint a határjárási és vallattató parancs, és a nyolczados törvényszéki idézvény tanusítja. Györgyöt 1550-ki záloglevél említi. - 1584-ben Magdolna birtokeladás ellen tiltakozik. 1585-ben Albert leánya K a t a elzálogosítja apaji curiáját Bereky Gergelynek 2). Ez időtájban kihalt e család.Már 1590-ben Zili Gergely királyi jóváhagyást nyer az apaji curiára, a következő évben pedig adomány

1)Szirmay: Not. Hist. C. Zemplin 214. 1.

2) Kolinovics Gab. Vita et Gesta. Mss. az egyetemi könyvtárban.