Zemplin megyében fekszik, hol az Almássyak a Rákóczy-mozgalmak után a Rákóczy-birtokok közől a szerencsi uradalomnak 3 részét szerzék meg, ugy, hogy azt előbb gr. Illésházy Miklós kanczellár kapta adományul, ki gr. Grassalkovics Antalra, ez Szirmay Tamásra, ez pe-, dig az Almássy családra ruházta át a birtokot. 1) Ezen Almásiakon kivül van még más Almássy család is honunkban, mely,,Filitzi" előnevet használ, ebből Lajos Szepes vármegyei alispán volt. (1815-25.) Szintén Almásy nemzetségre találunk már a XVI. században Hont vármegyében is, hol Mihály akkor szolgabiró volt; 2) leányát pedig Siroki Egry András birta feleségül. 3) Végre a tudósok között is találunk e névre. Ezek közől A. András erdélyifi iktari gr. Bethlen István költségén Belgiumban iskolázott1640-ben és ott két hittani latin értekezést nyomatott.) Ugyanonnan a gyulafehérvári iskolából 1700-ban Almásy Benjamint az angol török követ Erdélyen keresztül utaztában Angolhonba vitte magával tapasztalás végett, de visszakerülve nem felelt meg a várakozásnak. Mihály hasonlóan Erdélyben az unitárok superintendense 1692-ben. Kolozsvárott az ő idejében vallási felekezetét érzékeny veszteségek értek kivált az iskolát illetőleg. Meghalt 1724. mart. 23. 1694. Kolozsvárott latin munkát nyomatott az egyházi fegyelemről. Kiadott egyéb latin értekezéseket is. Az irók közt emlitendő Almássy János is ki 1708-ban Franekkerában vitatkozott a tudori koszoruért; és értekezése, valamint egyéb alkalmi verse és halotti beszéde is világot látott3). Almerigo család. (Aggorti báró.) E családnak egyik tagja Ferencz, az 1687-ki XXIX törv. cziknél fogva hazánkban indigenátust nyert; de azóta itt hire sincs e névnek. Alpáry család. Zemplin megyében találjuk nyomait e kihalt családnak. 1570 Pálfölde, és Bolly helységet birta, és ez utolsóról (Bolly) előnevét kölcsönzé. Az emlékezet csak Simontélte túl, kit Zemplin megye kétszer választott el követeül az országgyülésre, ugymint 1559 és 1569-ki évben. A megyei felkelő nemességnek is kétszer volt vezére. 1561 és 1565. Ez utóbbi alkalommal Tokajnál Szapolyai tábornoka Némethy Ferencz ellen vett részt a véres ostromban. 1) Szirmay: Not. topogr. C. Zempl. 173. 343. stb. 2) 1618-ki XL. törv. cz. 3) Garan Sz. benedeki Conv. *) Bod: M. Athenás. 5) Czwittinger. 1570-ben a közbizalom az alispáni székbe emelé. Lemondott e hivataáról 1574-ben, és azóta a bolly Alpáry család név nincs emlitve évkönyveinkben. 1) Alsó család. (Nagy-pestyéni) Erdélyben régiebb nemes család, mely a vajdák korában kezdi családfáját. 2) Törzse László, ennek fia Mihály, ennek Idul, ennek István. Istvánnak több fia volt. Kettő, Mihály és Miklós magnélkül halt el. A harmadik János terjeszté tovább a most is élő családot. Nejétől Sáfár Évától fia Mihály volt, kinek nejétől Torma Évától ismét János fia volt. János († 1693.) 1686 egy deputatióban vett részt, melyben majd minden nevesb család képviselve volt Neje P. Horváth Katalin. Emlitett Mihálynak Torma Évától másik fia András. Ez nemzé Pétert; ez Istvánt, kinek Gámán Esztertől fiai Ferencz és László, Kabós Ágnes férje. Az utóbb emlitett Lászlónak fia is Laszló jelenleg él. Farkasnak fia Sándor ki mint törzstiszt tette le fegyverét, egy másik ágnak végén áll Alsóki család. Győr megye mutatja föl őket a XVI században; de hihető, hogy már előbb virágzott, mivel az Alsóki név, melyet előbb Szentmárton mezőváros viselt, e században már elvolt avúlva. Ismeretesek a családból László, ki 1567-től-1582-ig Györ megye alispánja volt. Győr városában curiát birt, mely a vár nagyitása alkalmára elbontatván helyette más telket nyert Miksa királytól 1567ben. György valószinüleg Lászlónak testvére, János és Márton pedig Lászlónak fiai voltak, és az atyjok után Győrben maradt curiát 1589 eladták. Márton, ki győrmegyei táblabiró volt, élt még 1620ban Bácsán, hol szintén valami jószágrészecskéje lehetett.3) Althan család. Svábországi ős ivadék, melynek egy ága hazánkba is beszármazott. A család törzseül bizonyos thani,Babo't tart, ki a Thani és Winterstetteni grófságot birta. Babónak unokája Dietmar († 1233.) mint öreg vitéz bajnok. Alt-Than (magyarul öreg Th a n) néven neveztetett kegyeletből, és e név azután a családra maradt, melynek Farkas 1574 maj. 24. báróságot szerzett. Ennek hét fia közől három, ugymint: Kristóf a cs. kamara elnöke, Eusták cs. kormányszéki tanácsos, és Farkas Vilmos az 1578 XXXVI. törv. czikknél fogva hazánkban indigenátust nyertek. Kris 1) Szirmay. Not. hist (Zempl. 285. 326. és Not. topogr. 74. 77. 86. 87. 3) Czech János: Tudom. Gyüjt. 1829. XII. 14. tófnak († 1589.) második neje Teufel Erzsébettől született fia Mihály Adolf cs. fővezér, hadi tanácsos, Esztergam vára parancsnoka volt. Ez kapott grófságra 1610 jun. 18-kán. Hű, adakozó, vallásos ember. A törökkeli béke-alkudozásban kétszer követ volt. Megbizással járt Lengyelországban is. Protestansból katholikussá lőn, és mivel azőáttérés Mihály napján történt, meghagyá hogy maradékai a figyermekek Mihály nevet, a leányok pedig Maria nevet viseljenek. A jezsuitáknak Magyarországban is alapitott zárdát két helyen, u. m. Iglón és Komáromban. † 1636. Ennek maradékai közől hazánkat érdeklik a következők : IV Mihály János, ki (atyja Spanyolhonban nősülvén), Barcellonában szül. 1710 april 5-kén. Ez III. Károly királytól 1721 a Muraközre adományt kap, és Szala vármegye főispánjává lesz. Mihály Venczel minister + 1738. Első neje gróf Paar Józefa halála után 1707 magyar családból nősült, elvévén Homonnai Juliannát, Pálfy Miklós özvegyét. Előbbi nejétől 1680 jul. 12. született fia Mihály Frigyes Romában tanult, 1714. váczi püspök, és 1719 bibornok lett. 1720 cs. tit. tanácsos; ő eszközölte ki a bécsi püspökségnek érsekségre emeltetését, valamint Nepom. János canonizáltatását is. Végre nápolyi alkirály lett, melynek trónjához a pápa akkor a császárnak jogát elismerte. A váczi megye is birja emlékeit. A papnövel dét emelteté. Kosdon egyházat épittetett. Meghalt Váczon 1734 jul. 20. Mihály Frigyesnek unokaöcscse. Gr. Mihály Károly szintén pappá lőn, nagybátyjával Romát, és Nápolyt is bejárta. Itt lett bari érsekké 1728-ban, de ezt a váczi püspökségért oda hagy á. Hazánkban e családból az utolsó Mihály János gróf, goldburgi és Muhrstetteni báró, cs. kir. kamar. Szala várm. főispánságot viselt. (1810-15.) Most az Althan grófi család Ausztriában és porosz Szileziában virágzik. Czime rök: Vörös mezőben hárántosan (quer) ezüst gerenda, melyen fekete A betü, majd 3 és egy T betü láthatók. Alvinczy család. (Borbereki, báró). Erdelyben kihalt család. Eredeztetik azon Alvinczy Pétertől, ki a XVII. század elején Váradon tanár, Kassán prot. lelkész, majd Bethlen Gábor udv. papja volt. Több hittani munkát nyomatott 1616--34-ig. Ő volt az, ki Bethlen Gábor első neje fölötti halotti beszédében Miczbánné történetét első hagyá irásban, Erdélyben superintendensséget is viselt. Szü letett Enyeden; meghalt Kassán 1). Fiául mondatik Péter, unokájául József, ki ismét atyja volt Péternek (már e néven III-nak). E legutóbb emlitett Péter alapítá a családot. Ez már élt a borbereki előnévvel 2). Mint kir. ügyek igazgatója 1678 Tökölyi István eltiltja Késmárkon a hatalmaskodástól 3). Utóbb nádori itélőmester, és mint ilyen Verestói szerint második Verbőczy vagy magyar Licurgus. Erdélynek Ausztria alá adatása alkalmával az udvarnál sokáig időz az okmányok szerkezése végett. Apafytól 1689 kapja kisvajdafalvi, Leopoldtól 1693 a drombári részjószágot. Első neje Lipcsei Éva, utolsó Hosdáti Klára. Fia három, leánya ís annyi. A három fiúk egyike Sámuel először Erdélyben a kancellarián lajstromozó, 1714 referendárius Bécsben; meghalt 1733 előtt. A második fiú: Gábor Erdélyben szolgált a főkormányszéknél mint titoknok. 1746-ban báróvá tette ágazatját; meghalt 1751. Neje gr. Gyulai Kata († 1771.) A harmadik fiú Mihály a császári gyalogezredben százados 1733. Gábornak Gábor fia volt. Meghalt magtalan 1788. Neje gr. Teleki Katalin vala. Mihálynak a katonának fia volt: József, szül. Alvinczen 1735., ki hasonlóul katonának állván 15 éves korában, táborszernagyságig emelkedett. A hét éves háboruban vitézségét több helyen tanusitá, érdemeiért 1763 báróvá lett ). 57 évig szolgált mint katona. Legutoljára magyarországi főhadi-kormányzó lőn. Tábornoki korából több adoma maradt róla fön, népszerűségére mutató. Meghalt Budán 1810 nov. 25-én 5). Akarata szerint a katonai temetőbe takarittatott hullája. A temetésnél a nádor is jelen volt. Benne családja elenyészett. Józsefnek testvére Ádám, Lehoczky szerint itélőmester, szintén magtalan halt el. E családból III. Péternek az itélőmesternek testvére lehetett azon István, kihez Apafi Mihály 1671. sept. 1-sőről tanácskozás végett meghivó levelet irt. 1) Árnyat von reá az 1647. CV. czikk; mely szerint az özvegyénél és fiánál biztosság okaért letett arany és ezüst szerek megkaphatása végett Dévény Istvány az országgyülés előtt panaszkodott. 2) Verestóy György: „Halottakkal való barátság.“ Kolosv. 1783. *) Adámi: Deductiones breves quar. fam. mss. F. lat. nro. 182. a muzeumban. 5) L. életet. erdélyi muz. I. köt. és Básthy Magy. Eml. I. k. terjedelmesen. Amade család. (Várkonyi, báró, és gr.) A genealogusok zavarban vannak e család leszármaztatásával. Majd a híres Omode nádortól eredeztetik, és igy az Aba nemzetségből, majd a jövevény Gutkeled nemből hozzák le; majd meg Omodét is e nemzetséghez számitják, holott a családfa törzsét Lörinczet romai consulok ivadékaul adják ki. A család Gutkeled ivadékául tartja magát, és e nemzetségből Bogomértől származtatja 1). A családfa élén bizonyos Lőrincz áll, kit II Andrással a szent földön járatnak. Ettől a leágazás izről izre igy adatik elé. Lőrincz fia Miklós elesik a tatárok által 1242. Ennek fia Roland hadvezér 1282. Ennek Péter nádor 1300. Ennek Bertalan pohárnok 1345-ben. Ennek Antal (elesik Nikápolynál 1396), Antalnak fia Jak a b. Ennek Mátyás, ennek Péter (elesik Mohácsnál 1526.) Ennek György 1562. Ennek Ferencz 1596. Ennek Lénárd alnádor 2), ki 1628. báróvá lesz, és ily családfát alkot: János. Ádám | Antal aranysark.(László (Esz- (Viczai (Horváth Simon terházi Erzsé Judit.) bet.) csich Róza.) a költő Ádám † Ignácz + 1),Propugnaculum Reipub. Cristhianae' ect. Promotore Francisco Csernovics e Soc. J. 1724. Tyrnaviae, mely a költő báró Amade Lászlónak a bölcsészeti koszoruért kiállott szigorlat, és vitatkozás alkalmával általa és társai által adatott ki, a 22. és köv. lapokon adja igy a nemzéktant. Hasonlóán közli Lehoczky is Stemmatographiájában,,Moderna familia" fölirat alatt. Mennyi állhat meg e családfa elejéből, azt a család levéltári adatai tanusithatnák. A történelem nagy részét nem ismeri.· Gutkeled ivadékának vallja magát a család Amade László verseinek (Pest. 1836.) kiadásában is, a költő életrajzában. 2) Mint alnádort számadás alól 1638-ban menti föl az orszgyülés LXXI. t. cz. |