1675-ben pedig Nógrádban hirdettetett ki. Ebből származott a követ A másik Adorján család alapítói Adalbert és Dávid testvérek 1737. májusban kapnak nemeslevelet ily czimerrel: A paizs függőlegesen kétfelé van osztva; a jobb oldali udvar kék, a bal vörös. A paizs alját zöld rét foglalja el, melyen arany oroszlán kiöltött piros nyelvvel áll, bal körmeivel véres török főt tart. Farka két ágú. A paizs fölötti sisakon ugyanez oroszlán van. A foszladék jobbról ezüstkék, balról arany-vörös 1). E család utódait nem ismerjük, valamint azt sem tudjuk, a Gömörmegyében jelenleg birtokos család e kettő közöl melyikhez tartozik. A Gömör megyeiből jelenleg Boldizsár a költő (szül. 1820. Kisfaludon), volt rimaszombati cs. k. törv.széki ülnök neve lett ismertebbé. 1846 óta férje a költőnő Lemouton Emiliának. Adudich család 1799-ben Ferenczben nemesítetett meg 2). Agárdy család. Mátyás szerzé az armális levelet. Halász Annától nemzett János, István, Mátyás, Ferencz és András fiai, ugy András testvére és ennek Botka Dorottyától szül. András fia részére III. Ferdinánd királytól. Kelt e czimeres nemeslevél Regensburgban 1654. mart. 21-ikén; kihirdettetett Hont vmegye gyülésén Korponán 1655.; és Nógrád vármegyében Alsó-Stregován ugyanazon év novemb. 8-ikán 3). Azelőtt a család gr. Balassa Imre jobbágya volt, kitől 1651ben kapott fölszabadító levelet. E családból Nógrád megye az 1734diki nemesi vizsgálatkor Mátyást és Andrást ismerte el kétségtelen nemeseknek. 1755-ben pedig szintén Mátyást. 1) Collect. Herald. Nro. 312. 2) U. ott 137. lap. 3). Prothocol. Cott. Neogr. de Anno 1655. Agatich családból János 1625-1638-ban azon évi országgyülési végzemények szerint segniai püspök volt. Ágh (alpestesi) kihalt erdélyi család. Agócsy család. Szirmay állitása szerint Zemplin vármegyében virágzott, és magát a mesés hírü Miczbántól származtatá. Miczbán története igy adatik elő. Neje egykor egy szegény asszonyt, kinek ikergyermeke volt, szidva útasitott el, szemére vetvén, hogy bizonyosan gonosz élete miatt lett kettese. Az asszony megátkozá Miczbánnét, hogy legyen neki hét. Ugy lőn: Miczbánné 1222-ben hét figyermeket szült, midőn férje épen távol volt. A nő megrettent e gyermekszám fölött, és hatot közőlük elvetni szándékozott. Az aszszony, ki a hat csecsemőt épen elvetni vitte, véletlenül a hazatérő Miczbánnal találkozott, ki megtudva neje gyilkos szándokát, a hat gyermeket az asszonytól elvéve, és birtokaiban szétosztva neje tudta nélkül fölnevelteté. A honn tartott hetedik is fölnevelkedék. A hét gyermek azután ugyanannyi, sőt több családnak lőn törzsatyja, ugymint 1. Simon az Eszenyi. 2. Boksa a Zerdahelyi. 3. Tamás a Csapi és Szürtei. 4. Dienes a Bocskai. 5. Detre a Ráskai. 6. György a Sóvári Soós. 7. Demeter a Kövesdi családnak 1). Az Agócsy család a 4-ik fiútól Dienestől származtatá magát és 1551-ben Posonban gr. Nádasdy Tamás elnöklete alatt tartott nyolczados törvényszék előtt azt igazolta, hogy e Dienesnek László, Dienes, és Demeter fiai voltak. Szirmay szerint 1366-ban Agócsy László bírta Homok helységet, ki a leleszi konvent előtt Tolcsvay Lászlónak a patakiakkal volt ügyében mint szomszéd birtokos tanuskodott. Agócsy Miklós, Péter és Elek, és Miczbán több ivadéka Zsigmond császártól kapott czimert a Csapy és egyéb rokon családokkal. Elek örsi prép. volt. Az Agócsyak kihaltak. - 1) Miczbánné e történetét legelőször tudtomra egy halotti beszéd, melyet Károlyi Zsuzsánna Bethlen Gábor első neje fölött 1622-ben Alvinczy mondott, emliti. Forrásul azt állitja, hogy e történet egy előkötőre volt kihímezve, és akkor nem régen vitetett ki Ecsed várából, ugy hogy ha kinek tetszik még könnyen nyomába akadhat. Lásd e halotti beszédet „Exequiae Principales" czim alatt. Meg van muzeumunkban. - Wagner: Collectanea geneal. historica Dec. IV. 16. lap. igy adja — Budaival ellenkezőleg - Bel után a Miczbántól eredt családok neveit 1. Tamástól az eszenyi Csapi, 2. Boksa vagy Bereczktől Zerdahely i. 3. Dienestől Bocskay. 4. Detrétől gálszécsi Széchy. 5. Simontól Zritthei (szürtei). 6. Györgytől sóvári Soós. 7. Demeter pap lett, leleszi prépost. E családok előszámlálása nélkül a Miczbánné története egy 1621-iki síriraton is megvolt. L. Wagner id. h. 24. lap. Agora Temes vármegyében birtokos család. Ágoston család, hazája Borsod vármegye, honnan másfelé is kiterjedt. Czimere: kék mezőben zöld halomból kiemelkedő ezüst félholdon arany oroszlán áll, kardot szoritva első jobb lábába. A paizs fölötti koronás sisakon pánczélos kar ijat tart. Ünnepeltté e nevet József tette, ki a nemzetgyülésen tekintélyes képviselő volt, most pedig legkitünőbb jogtudósaink s ügyvédeink egyike. E név Erdélyben is honos. Péter a jesuita és hittani munkák irója 1) a székely földön született 1616. † 1689. Agyó család. Fészke Ugocsa megye, hol több családdal egyetemben 1750-ben nádori új adományban kapta Péterfalva helységet, továbbá Tivadar és Forgolány falukban, ugy az andrásfalvi és csatóházi pusztán birtokrészt 2), de már 1805-ben hírét sem leljük családnak, valószínüleg kihalt és pedig nyomtalanul. Aichlburg család, (gróf) Németországban ered; Krajnában és Csehországban honos. Törzse Aichlburgi Fierthaler Kristóf Miksa császár által a XVI. század elején nemesítetett meg, és kapta az aichlburgi jószágot, melyet a család most is bír. Unokája Ferencz 1627. február 12-kén II. Ferdinánd alatt báróságot kapott. 1787. febr. 3. ismét a család egyik tagja Ferdinánd Antal grófságot szerez: és igy most Németországban van közőlük gróf és báró. A grófi ág szintén két ágon áll. Az ifjabb ágon Bódog (Felix † 1836.) gróf Eszterházy Annát bírta nőül; fia Ferencz cs. k. kamarás (szül. 1794. † 1832.) szintén magyar leányt jobbaházi Dőry Jusztinát vette nőül; és igy fiaira hazánkban is örökség háromolván, legidősb fia F erencz Rudolf (szül. 1832.) az 1840-iki országgyülésen díj nélkül de országgyülési ülés- és szavazatjog nélkül is az 51. t. cz. szerint magyarországi honfiusitást nyert; és ennél fogva volt e család itt megemlitendő. Aichpichl. E németországi családból báró Aichpichlį Károly Teofil I. Leopold pohárnoka és kamarása az 1687-iki országgyülésen a XXIX. t. cz. szerint magyar honfiusitást nyert, de azóta hazánkban hire sincs. Ajkay család. Ha a sz. Margit élete irójának hitelt adunk, e család már a XIII. században divott. 1269-ben Margittal IV. Béla király leányával egy időben volt a zárdában apácza Aykay Alinka ') Magyar irók életrajz gyűjt. 1. lap. 2) Szirmay: Notitia Cottus Ugocsens. 125. 1. mint a legenda mondja Aykay Péternek leánya, még pedig vatása ellenére 1). hi Ily nevü nemes család jelenleg is van Sopron- és Vas megyékben. Ajtay. Bereg, Szabolcs, Szathmár, és Ung vármegyében birtokos nemes család. Erdélyben is van ily nevü család. Egyik vaja s di előnévvel, belőle többen Kolos megyében hivataloskodtak. Másik M. lá posi előnevet használ. Ajtoni (alpestesi) Erdélyben kihalt család. De ezenkivül van ott ajtoni Ajtoni, és ismét várfalvi Ajtoni család is. Ákay család. Székhelye Trencsin vármegye, hol megyei hivatalokat is viselt, és kettő közőlük mint jesuita és tudós örökité nevét. A családfa, melyet itten egy hiteles czimü muzeumi kézirat után 2) adunk, osak a mult század végeig hozza le a családot, azonban a család most is él. Táblázatunkon a törzs Pál, kinek szulyovi Syrmiensis Kata (György. (Koncsek Kat.) (Feren. Zsófia. (Syrmiensis Zsigm.) III. Pál. (Gé-Sándor. (Kosztela Zsu.))József. czy Klára.) Pál. (Pritelszky Anna.) Pál. Mária. (Gosztonyi Miklósné.) 1) Pray: Vita S. Elis. et S. Margarethae. Tyrn. 1770. 4. r. 268. és 313. U. 2) Genealogiae authenticae stb. Ms. Musei Nat. Fol. lat. 207. Tom. I. E családfáról látható, kikkel rokonult a család; látható hogy II. Pálnak hét gyermeke közől csak III. Pálnak ágán terjedt fiágon tovább a család. János a Jézustársulati szerzetes 1724. öltözött azzá. N. Szombaton nyelvészet, Kassán bölcsészet, egyházi jog, és hittan tanára volt. Három kis latin munkát nyomatott: 1. Monumentum gratitudinis stb. 2. Initia Cassoviensis Soc. I. — 3. Epistolae Heroum stb. czim alatt. Öcscse Péter mint szerzetes Kristóf 1704. Trencsin városban született. 1724. állott be szerzetesnek. Tanitott Posonban, N.-Szombatban, s végre Kassán; azután lelkészkedett Schavnikon és Thurócz ban, hol mh. 1766. Cosmographiát nyomatott 1741-ben. - Az újabb időben János azzal szerzett magának érdemet, hogy a Ludoviceára 1812-ben 100 frtot ajánlott. Akly család hajdan Ugocsa vármegyében virágzott, és a hason nevü helységet bírta. 1426. éltek Mihály Dienes fia, Adorján Mátyásnak fia, és Illés meg Sebestyén, kik ellen a deákfalvi Deák család nagyobb hatalmaskodást követett el, t. i. saját helységükbe rohanván, ott néhányat közőlük megsebesitettek, és nejeiket is nyilakkal meglődözték. A panaszt Zsigmond király megvizsgáltatni rendelte 1). A későbbi időkben a család neve nem fordul elő. Ákos család. (Csepei). Hazája Ugocsa vármegye, hol hivatalokat viseltek. Vannak, kik a név hasonlatosságánál fogva a régi gyökeres kun Ákos nemzetségből eredeztetik, de ezt okadatolni nem tudjuk. Ugocsában már 1476-ban virágzott, és bírta a rokon Zoltán családdal, Csedreg helységet. 1548-ban Mihály és Péter és többen a Zoltán családdal együtt Csepe és Csedreg helységre I. Ferdinándtól új adományt kapnak 2). Innen használja mind a két család a csepei előnevet. Az emlitett Mihály 1545-ben esküdt, 1559. szolgabiró volt, neje Ujhelyi Anna 1548. kapta ki a leány-negyedet az ujhelyiektől. 1545-ben volt esküdt József is. 1591-ben pedig János alispáni hivatalt viselt. A család ezután kihalt. Ily családnév előfordul Arad megyében is keszi előnévvel. Ebből Miklós az emlitett megyét Ravazdi Péterrel az 1505-iki rákosi országgyülésen képviselte 3). 1) Szirmay Not. C. Ugocsa. 163. 165. l. 2) U. ott. 53. 58-60. 137. stb. 3) Kovachich G. M. Comitia 266. s. k. l. |