nézeteimet, és ismertetést adnom a nálunk parlagon heverő czimertanról csupán a mienkre vonatkozva. Ott fogom az általam használt és ismeretlenebb kútfőket is elé zámlálni.

A történelmi kalauzoláson kivül mennyi tanuság csatlakozik, mennyi érdek vonzhat ily munkához, azt elmondák már előttem elégszer mások, és ugy hiszem uj, ismeretlen fogalmat e részben már alig adhatnék. De hiszem azt is, miszerint e munka nem fog választó falakat rakni családaink közé, sőt ellenkezőleg ugy vélem az atyafias közérzületet elémozditandja, bizonyitékul, és tanuságul szolgálván arra, hogy a mint a haza egy, ugy ezer meg ezer vérségi és sógorsági összeköttetésekkel összefüzve a nemzet is egy család.

Végre csalatkoznék, ki hinné, hogy e munka teljes, tökéletes és hibátlan leend. Ezt nemcsak egy ember, de többen egyesülve sem érhetnék utól soha. Ily mű kimerithetlen. Ezred év története áll hátunk mögött, ezt mind át kellene buvárolnunk, és még akkor sem érnénk czélt. Tévedésbe visznek magok a források is. És hány család van, mely maga sem tudja nemzékrendét negyed izig sem? Ily műben mindég lesz igazitni, pótolni való, és ez a munka végén adandó pótlék-kötet hivatása lesz; mire nézve az utbaigazitást, és egyéb adatok közlését mindég a legnagyobb köszönettel fogadandom.

Pesten, 1857. julius 20-kán.

Nagy Iván.

A.

Aaron család (bisztrai). E család magyarországi. Bisztrai előnevét valószínüleg nem birtokról, hanem származási helyére emlékeztetőleg viseli. Belőle a mult század közepén Péter 1) tünt föl, ki Romában tanult a propagandában, és fogarasi püspök lön. 1761-1766-ig három rendbeli latin és román nyelven irt hittani munkát nyomatott Balásfalván. E családnak több tagja is működött az egyházi pályán. 1787-ben Ja ka ba nagyváradi gör. szertart. káptalan n. prépostja; Nice for odavaló kanonok, és temesvári plébános volt. Miklós e század elején a fogarasi megyében alesperes, és czikkvölgyi pap. Péternek egy unokája Tivador (1810-1825.) m. kir. testőrségi őrmester előbb századosi, utóbb őrnagyi ranggal. Másik Tivador (tán ennek fia) napjainkban (1844). nagyváradi kanonok.

Erdélyben is vannak ily nevűek, többi közt Sándor Alsó-fehérben hivataloskodott. De családi összeköttetésük ismeretlen.

Aba család (Baranthali.) Ily előnévvel István kap czímeres levelet I. Ferencztől 1793-ban. Czímerpaizsa először függőlegesen oszlik kétfelé. A jobb oldali osztály ismét vizszíntesen kétfelé. Ennek felső zöld mezején fészken ülő pelikán szoptatja fiait, fejét öt láng köríti; az alsó zöld mezőn Magyarország négy fehér folyama hullámzik, melyeken át rézsutos vörös vonalon öt csillag fénylik. A bal oldali sárga mezőben pánczélos vitéz áll, baljában lándzsát tartva. A paizson jobb felé fordítva hadi sisak van, melyen sárga szárnyu pánczélos nemtő jobbjában liliomot tart. A sisakról leömlő foszlányok jobbról arany és vörös, balról ezüst s kék.

Abádi. E nevet irodalmunk történetében Abádi Benedek

örökíté, ki első nyomatta ki magyarul 1541-ben Újszigeten Nádasdy Tamás bán költségén a szentirás új-szövetségi részét, melyet Sylvesz

1) L. Horányi Memoria Hung. I. és Básthy M. Eml.

találjuk; azután ugy látszik

ter János fordított. Nevét 1543-ban a vittebergi tanulók sorában

- a baranyaság volt lakása. Külön

ben e nevet jelenleg — legalább a nemesi rendben nem leljük.

Abaffy család (nagy abafalvi). Előnevét a gömörmegyei Abafalvától veszi, és annak most is birtokában van. Származását az Aba nemzetségből 1) hozza le. A család tagjai Gömörben és Árvában legnagyobb részt megyei hivatalt viseltek, és az utóbbiban ugy szólva az alispáni széket firól fira ők tölték be. A baffy Miklós a XVII. század elején élt; Bethlen Gábor hive volt, tőle 1625-ben Kinis helységet Szabolcsmegyében 5000 ftban beiratképen kapta. Árvamegyében József 1760. Ferencz 1770. alispán (1790. követ is) Vendel kir. tanácsos 1820. Aristides 1837-44 alispán volt. A ntal 1790. követ. Gömörvármegyében Károly viselt (1820.) alispán. ságot, és lőn kir. tanácsos. Birja nagy részét Abafalvának. Ott bir Gusztáv is. Az árvai ág F. Lehotát is megszerzé, és azt is előnévül használja. Kiterjed ezenkivül a család Heves- és Liptó vármegyére is. A családnak egyik ága Andrásnak fia János által beszakadt Erdélybe is a székely földre, hol János Csernátoni Domokos Erzsébetet nőül vévén, ettől nemzé László, Gábor, és Sándor fiait, és ugyanannyi leányait, mind a három a kurucz világban élt, és a császár hűségében megmaradtak. László ezért Kővárott a kuruczok foglya is volt 2); ennek csak leányai voltak. Sándornak fiai: Mihály és Ignácz, de ezek a mult században kihaltak.

Erdélyben egyébiránt vannak a székelységen is még Abaffyak,rokonok-e? nem tudjuk 3).

Abáts család. Hazája Erdély, hol János mint gerendási lelkész 1775. papi beszédet nyomat *). Később e század elején superintendens. - Ifjabb János szintén ref. lelkész volt Dézsen (1815).

Abele. Osztrák család. Nálunk csak Abele Kristóf említendő. Ez 1681-ben honfiúsítatott 5). Eldődei közől egyik 1547-ben V. Károlytól kap nemességet. Kristóf 1665 novemb. 5-kén nyer birodalmi lovagságot häckingeni előnévvel. Azután csakhamar báró és gróf lőn. III. Ferdinand és I. Leopold alatt adv. és kereskedelmi tanácsos,

1) Aba egyike az Árpáddal bejött 108 magyar nemzetségnek, melyeket e munkában, de külön tárgyalandunk.

2) Cserey Historiája 366. 410. 434. és Kőváry Erd. családai F.