zást szenvedett; szíve ugyanaz maradt. Némelly prédikátziók ugyan elmaradtak, de azonban ez az ő fejében történt totális változás legkisebbet sem változtatott életében, érzése módjában, és halgatójiban. Senki sem tudott abban semmit, csak József, kivel ő most igen szivesen megosztá a' mennyországot mint ember.

Ez az ó ismeretségöknek első évében történt. Apránként ez leve nékik rendes beszélgetésökké, és a' Prédikátor úgy megnyugodott ebben utoljára, mintha soha másképen nem gondolkozott volna. Végtére ez az új gondolkozásmód olly mélyen bényomódék lelkébe, mintha vele született volna, és éppen meg nem foghatá, hogy hogy gondolhatná valaki másképen a' dolgot. A' mellett szüntelen folytatá a Zsidó nyelv' tanúlását, 's mind ezekről olly gyakran beszélt Józseffel, hogy az ideák előtte egészen folyókká's természetesekké

váltanak. Végre egészen elfelejté, hogy néki nem szabad úgy gondol kozni, 's mingyárt az első esztendőben nagy bajba került volna, ha Tisztitársaival gyakrabban öszvejött vólna. Az ó Tisztitársai, ha ő történetből illyes beszédre jött is, azonnal abba hagyák azt, mivel néki legelsó dolga is az vólt, hogy amaz ómindnyájokra nézve rémitó Zsidó könyvet előhozza. Igy vala büntetés nélkül a megyében, rettentő Eretnek az, a' ki felől ezt legkevésbbé gondolták volna.

De tizenhárom évek mulva, az áj Consistorialis Prezidens alatt, olly fergeteg támadott az öregnek ősz feje felett, mellyet ő soha sem rettegett. A' Prezidens a' Papok' szinodális gyülését ismét helyre akará állitani, 's az Öreg tehát megjelenék még eggyszer a' világban a’Szuperintendensnél, tizenkét Tisztitársaival eggyütt. Öltözete, magaviselése a' bélépéskor, eggyszerű szavai,

mellyekkel a Szinodus' Előlülőjének magát bemutatá, éppen nem ha gyák azt várni tőle, a' mi ó valóban volt. Sőt inkább a' Szuperintendens, némelly ifjú Urakra, 's azoknak ellenvetéseikre készité-el magát; de nem ezen Öregre, ki eggy szives, egyűgyű, bizakodó ábrázzal, mint a Prédikátoroknak legöregebbike a Szuperintendens mellé üle, és a' punktálatlan Bibliát, mellyet a' Szuperintendens mint valami ritkaságot az asztalra tett, forgatá, 's ismét csendesen a helyére tevé.,,Ha hogy az ó Testamentomból kellene valamit keresni:,,mondá a' Szuperintendens,,,tehát van nálam eggy, vokálokkal is."- „Úgy-e?“ mondá az öreg Gríszhof, 's halgatott.

Az első thézis feltétetett. Ez a' hóltak feltámadásáról szóllott. Mosolygva hivá-meg a Szuperintendens az öreget, hogy véleményét ez iránt egész rövidséggel mondja-meg: „Kegyed már öreg ember," úgymond

néki; „a' Kegyed' idejétől fogva sok újjat irtak már a' felől, és én jól tudom, hogy Kegyed az időkorral előre nem haladhat. Nincs hozzá pénze, megismerem azt." ,,Igen is, Szuperindentens Úr! azonban hála Istennek, valamig e' könyvvel birunk," azzal felvevé a' punktálatlan Bibliát, ,,még is legalább valamicskét csak tudhatunk." Ekkor megmagyarázá Dánielből 's Ezékielből a' Zsoltárokból, és más Prófétákból az új Testamentomnak ezen tanitását, mint az ó Testamentomnak félre értett helyeit; 's midőn a' Szuperintendens, a' ki ma Heterodoxust akart játszani, és mindennémű ellenvetésekre felkészült, az Öregnek magyarázásán elbámúlt, és erősitó okok után tudakozódott, tehát az öreg olly sebesen felolvasá a' Zsidó erősitő helyeket, megmutatá a' valódi öszvefüggést, a' görögben való félreértést, 's mind ezeket olly bizakodással, olly serénységgel, 's

olly színletlen szivességgel cselekvé, hogy Szomszédjának nyelvén elhólt a szó. A Szuperintendens, a' ki valóban nem vólt tudatlan, ellenvetéseket tett; az öreg megfejté azokat. A Szuperintendens a' Theopneüsztia megé rejtőzött; az öreg kiverte onnan a' Zsidóval és Göröggel, 's utoljára, midőn a Szomszédja kérdezné, hogy valóban úgy gondolkozik-e? azt mondá, hogy ő meg nem foghatja, miként lehetne ez átlátszó igazság mellett másképen gondolkozni? A Szuperintendens ezen bizonyossá tételre, reánéze a' maga emberére; de ez igen jóságosan vivé a' dolgot. Még eggyszer belé fogott, 's ismét eggy generál szalvét kapott Zsidóból, 's mi több most már még a' Talmudra is apellált a Prédikátor, és kezde Rabbinúl beszélni. A' Szuperintendens izzadott szorongásában, 's a' Disput' ideje lefolyt.

Meghajták magokat, felállának, az asszonyokhoz menének, 's most