Virtisz család. Trencsín vármegye nemessége sorában talál. juk a XVII. században, midőn Márton azon megye előtt 1685-ben czímeres nemeslevelét kihirdetteté. Neve Vrtisz név alatt is eléfordúl. Utóbb azon megyében nyoma sincs. 1)

Visa család. (Mátai †) Ugy látszik, kihalt; legalább most e családból senkit sem ösmerünk. 1685-ben élt mátai Visa János gyöngyösi segéd lelkész, ki 1685. évi aug. 17-én Nógrád megye gyűlésén a pozsonyi káptalannak azon évi (feria 5. prox. port Dnicam Jubilate) átiratában egy I. v. sz. László király nevére 1092. évre szóló koholt oklevelet iratott át, mely szerint állítólag Visa Márton mesés dicső tetteiért kapta volna nemességét.")

Wisky család. (Rettegi, tööki és röödi) Erdélyi nemes család, e három előnévvel, melyek közül Retteg Belső-Szolnok, Töök Doboka, Rööd Kolos megyében fekszik; azt hiszem még is, e három név mellett is egy törzsű család az egész Wisky nemzetség, annál is inkább, a mert rettegi Wisky-ek egy nagy részét is Doboka megyében találjuk hívatalban, így: György 1675-77 ig 1678-92-ig, másik György, ki már Sárvárról is irta előnevét, 1720-24-ig, János (de eadem) 1726-45. voltak Doboka megye főjegyzői. A második János 1724-26. alispán is.

1770 ben rettegi Wisky György anyai jogon Doboka megyei Sárvárott is birtokos, ugyan ott már 1701-2-ben is másik György. 1786 ban Pál Zilahon főpénztárnok, czímere pecséte szerint

a paizs kék udvarában egyik lábával golyón álló daru.

1800-ban él W. Mózses és neje légeni Barsthy Károlina. 1827. Pál Közép-Szolnok megyei derékszéki ülnök, szolgabiró és árvaszéki elnök.

Péter 1837-ben Közép-Szolnok megyei orsz. gyül. követ, lak. Ardón, a m. biztos. társ. ügyvivője. Tán más Péter az, ki Galgón él, és neje Bajnay Lajosnak leánya Róza Lampertról.

György 1846 ban Köz. Szolnok várm. követe és főispáni helytartója, neje Záborszky Mária, testvérei József (meghalt) és Anna.

Rettegi Wisky Sándor 1790. aug. 8-án vette nöül M.-Cseszt

1) Trencsín várm. 1685. évi jegyzőkönyv. 464. és 465. lap. Közli Szontagh Dán.

") Nógrád megyei 1685. évi jegyzőkönyv. Fejér Cod. dipl. tomo I. 472-480. közli e levelet, hamis koholmánynak bélyegezve, átvéve Batthyány Leges Eccles. I. 441. lapjáról, hol szintén hamisnak jelöltetik.

véről pávai Vajna Klárát, 1810–1815-ben Kolos várm. derékszéki ülnöke volt. Ivadéka következő:

Régebben élt Wisky Györgynek neje volt Retteghy Mária, és ettől fia Pál, tán atyja e családfa élén álló Sándornak ?

A töki ágból Pál 1702-ben császári élelmezési biztos. Péter 1722-ben Doboka vármegyei szolgabiró. Pál 1771-ben Közép-Szolnok várm. törv. széki ülnöke. József 1770 ben birtokos A.-Töökön. Meghalt 1778. máj. 16-án, temettetett jul. 19-én.

Másik József 1815-ben Közép Szolnok alszolgabirája. Testvérei Péter, Erzse, Kata 1819-ben.

(Mágner (Mágner (Szilágyi,

János) Ignácz) Sámuel) József Kata Zsuzsa Péter Erzse

alszbiró (Telegdy (Jánosy 1819.
1815. István) Mózses)

Másik családfa 2) következő:

1819.

Wisky család jelenleg él főleg a Szilágyságban, Torda, Kolos, söt Hunyad megyében is. Péter, Sándor, József birtokosok

') és) Hodor K. közl

Torda megyében, Ferencz M.-Régenben. Lajos, László, Zsigmond, Ilona, Sándor a Szilágyságban, Sándor és Dénes Kolos megyében Vásártelkén, Sándor Hunyad megyében. Szatmárban W. Já nos 1701. szolgabiró, Károly 1865. aljegyző.

Wisky János 1682-ben tett végrendeletet, melyben az érsekujvári törökök által rábságra vitt Éva és Mária leányainak örökségi részüket fenhagyatni kivánja. 1) Tán ez volt azon János, kinek neje Sambokréty Zsófia lévén, ettől fiát Mátyást, és leányát Máriát Desericzky Andrásnét találjuk. 2)

Visnyey család. Visnyei Ferencz 1791-ben II. Leopold királytól kapott czímeres nemeslevelet. Czimere a paizs fejében vörös pólyán arany nap és csillag, és ezüst félhold, alább a jobb oldali kék udvar zöld terén fészkében ülő és fiait melle vérével táplaló fehér pellikán, a baloldali arany udvarban hátulsó lábain ágaskodó természetes szinű oroszlán zászlót tartva. A paizs fölötti sisak koronájából az előbbihez egészen hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstkék, balról aranyvörös. 3)

Visnyovszky család. (kis-divinkai) Trencsin vármegye nemes családa, azon megyében fekvő Kis-Divinka helységben birt udvartelekkel. Nevét azon megye: Vis nyo ve helységről mint származási helyéről vette még a nemesség nyerése előtt. A nemességet Visnyovszky Fülöp és általa fiai György, Miklós, János és Mihály, és testvére Menyhért és ennek fiai Gáspár és János nyerték Rudolf királytól Bécsben 1583. mart. 21-én kelt czímeres nemeslevélben, mely azon évi B.-Sz.-Mária ünnepe utáni 3-ik ferián Trencsin megyében kihirdettetett, valamint ujólag 1651-ben is. *)

Trencsin vármegye előtt az 1736. évi nemesi vizsgálat alkalmával Kis-Divinkán lakozó Visnyovszky Mihály és István testvérek, nem különben Barsban lakott György, Nyitra megyében lakott József és Mihály az előmutatott eredeti nemeslevél és 1657. és 1676. évi Kis Divinkai részök feletti osztályról szoló levelek elémutatása mellett nemességöket, úgy a nemesség szerzőktőli egyenes származásukat is igazolták, kimutatván, hogy Mihály és István az 1676ban osztozott Jánosnak fiai, ez pedig az 1657 ben osztozott Zsig

') Eredeti a Bencsik levéltárban.
2) Rajcsányi Deduct. geneal. II. 88.
') Adami, Scuta gentil. tomo XIV.
Szontagh Dán. közl.

mondnak, ez pedig Mihálynak a nemességszerző Fülöpnek fia volt légyen.

Trencsin vármegye utóbbi nemesi összeírásai szerint: 1746-ban Kis-Divinkán élt János és testvére, nem különben István, és Zolnán lakott János.

1768-ban Felső Vadicson lakott Ádám és fiai József, Imre és Tamás;-Kis-Divinkán István, Tamás, Antal, Ferencz, Ignácz, József és János.

1803-ban F.-Vadicson Ádám és ennek fia József, továbbá Tamás és fia György; Kis Divinkán Ignácz és József és ennek fia Pál, azután Tamás örökösei úgymint: György, és fiai József és Mihály; nem különben András és József.

1837-ben F.-Vadicson laktak János és fiai János és Károly. - Kis-Diviukán Ignácz, Lajos és Vendel testvérek, továbbá Tamásnak fia Mihály, úgy idősb Mihálynak fia ifj. M ihály. Hliniken laktak: István és Ignácz testvérek, és Andrásnak még méhben hordott születendő gyermeke is összeiratott. Tudható családfájuk ez:

Liptó megyében V. György esküdt 1865.

Visolyi család. (Papi.) Borsod megyei nemes család, mely valószinűleg Abauj megyei Visoly-ból eredt.

Nógrád megyétől Visolyi János 1776-ban kapott nemességéröl bizonyítványt.

A család Borsod vármegyéből egy ágon Tolna vármegyébe is átszármazott. A legutóbbi időkből ismeretes családfája következő:

Istvánnak fia István Borsod vármegyének rendszerinti esküdtje meghalt 1814 ben.

Pálnak fiai közül Pál Borsod megyénel 1814. r. esküdt, 1825ben al-adószedő. János Tolna megyébe szakadt, már 1814-ben al, 1827-től főszolgabiró 1837-ig, előbb Duna.-Sz.-Györgyön, utóbb Gyönkön. Fia Eduárd szintén Tolna vármegye főszolgabirája 1848-ig.

Dániel 1839-ben Borsod v. tiszt. aljegyzője, 1843-ban aladószedője 1849 ig.

Károly 1840-ben Borsod v. r. csküdtje, 1843-ban alszolgabirája 1849-ig.

A család ref. vallású.

Vischy család. Vischy Sámuel Soprony városi tanácsnok, 1741. oct. 28-án Mária Terézia királyasszonytól kapta czímeres nemeslevelét. 1)

Czímere vízirányosan két felé osztott paizs, melynek felső udvarában arany oroszlán lépő helyzetben látható, felemelt első jobb lábával kivont kardot tartva; az alsó ezüst udvarban jobbról balra vont rézsútos pólyán két arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén arany oroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék.

Viszner család. (Morgensterni) Morgensterni Viszner Ferencz 1791-ben I. Ferencz királytól kapta czímeres nemeslevelét.

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. kék udvarban pánczélos könyöklő kar lefelé fordítva kivont pallóst tart, melyen zöld koszorú van; a 2. és 3 ik arany ndvarban vörös oroszlán hátulsó lábain á zaskodik, első lábaival kék csillagot tartva. A paizs fölötti sisak ko

) Coll. herald nro 210.