Oldalképek
PDF
ePub

Nevezetesebb ezeknél a család történetére nézve Zsigmond királynak 1417. szent Szaniszló vértanú napján kelt adomány levele, mely a családfa kimutatása szerint több ágra oszlott nemzetség vér és jogközösségéről hiteles tanúságot tesz, és mely szerint nevezett király tekintetbe vévén fölovász mesterének Perényi Miklósnak, Pérényi Pál fiẩnak hasznos szolgálatit, nemes Tárkányi Péternek, Márton fiának, valamint János, György és Miklós Nagy-Tárkányi testvéreknek, nem különben Agárdy István fiainak Györgynek és Péternek, azon kivűl Agárdy Antal fiainak Lászlónak, Mihálynak és Tamásnak, a következő u. m. Nagy Tárkány, Agár, Sárkány, Lányvár, Karád egész helységeket, Szent-István palástja nevű halastóval, azon felül Bel, Dobra, Dámocz, Lácza, Perbenyik, Chéke, Kis-Falud, és Esztráb helységeket Zemplin megyében, azután Gyulaj, Sz. Ábrány, Gyulavölgye, Nádastelek, Tiburcz utcza, és Paza mér Szabolcs megyében, azonkivűl Benediki, Sukov, Kalnik, Ujfalu, Orlena, Pezethe, Pacsika, Poroszló és Remethe helységet, Bereg megyében, melyekben őseik és ök is békességesen birtokában voltak, adományozta.')

1425-ben csebi Orosz Mihálynak fia László Zemplin megyei Zabrag helységbeli birtokát zálogba adja Nagy-Tárkányi Márton fiainak Miklósnak, Péternek, Jánosnak és Györgynek. 2)

1427-ben Nagy-Tárkányi Márton fiának Miklósnak neje Katalin volt, mint a leleszi convent kiadványából kitűnik. 3)

3)

1429-ben Nagy-Tárkányi Márton fiai Miklós, Péter és György (itt már János nem említetik) Zéchi Péter ellen vizsgálatot tétetnek. *)

1497-ben Szent-Gergely napja utáni harmadnapon Báthorban magán pecsét alatt kelt okmánynál fogva Báthori András Szatmár és Zaránd megyék főispánja Tárkányi Istvánnak kezéhez vissza bocsátja azon Karádi cgész részjószágot, melyet Tárkányi István osztályos rokonai Agárdy Lajos és Kristóf néha napján ngos Palóczy Istvánnak a Leleszi Convent előtt elzálogosítottak, és melyet Tárkányi István az említett Palóczy István fiától Palóczy Antaltól visszaváltván, ő neki (Báthóri Andrásnak) ismét a Leleszi Convent előtt elzálogosított volt, most a zálogos öszveg letétele mellett kibocsájtott.

') A beiktatás a Leleszi Conveut által történt 1417. in festo nativ. B. M. Virg.

1) Leleszi Conv. Actorum nro. 22. Anni 1425. nro. 41.

') Ugyan ott Act. nro 3. A. 1427. nro. 128.

') Ugyan ott Act. nro 22. A. 1429. nro 124.

I. Mártonnak nejétől Bacskay Annától származott fia közül 1) csak I. Miklós és I. Péter hagyott maradékot; amannak ága fen maradt a XVII. század második feléig. I. Péteré harmad ízen ki. fogyott.

I. Péternek fia II. István volt az, ki ellen 1501-ben a táblán látható III. Miklós testvérei III. István, II. Péter és III. László neveikben is a Leleszi Convent előtt tiltakozott a végett, hogy II. István fia maradék nélkül lévén, leányát Annát, nemes Vassa Istvánnak jegyesét a Tárkányi javakban fiúsítani akarná, az ellentmondók sérelmével, miért a netaláni ily királyi adomány ellen is tiltakozik.

I. Miklós, (Mártonnak fia) Kata nevű feleségétől többi közt nemzé II. Lászlót, ez nejétől surányi Csarnavoday Annától nyolcz gyermeket hagyott, kik közül III. Lászlónak Perényi leánytól voltak ugyan gyermekei, de kihaltak. III. Miklósról, ki családját tovább terjeszté, alább emlékezünk; ezen kivül volt még gyermeke II. Péternek is, nevezetszerint Fruzsina, kit Vékey Ferencz vett feleségül. E nő által a Tárkányi javak egy tetemes része idegen kezekre ment által. Tárkányi Fruzsinának unokája t. i. Palugyay Erzsébet férjhez menven beöki Paczoth Ferenczhez, Zemplin megye alispánjához, és mag nélkül elhalván, Paczóth Ferencz neje jószágainak meg maradt birtokában, és ezekre királyi adományt szerezvén, 1581-ben beigtattatott, de az iktatásnak Tárkányi István és János ellent mondtak. Később Paczóth Ferencz leánya Paczóth Judit férhez menvén báró Sennyey Sándorhoz, ez nejével együtt ennek atyja által birt minden névvel nevezendő ősi javaira és szerzeményeire kir. adományt nyert, és azokba a Leleszi Convent által 1630-ban beiktatott. Az iktatásnak ellent mondók közt eléfordúl már Tárkányi Istvánnak Kún Annától született fia István is.

[ocr errors]

Vissza térve II. Lászlónak fiához, a családfentartóvá lett III. Miklóshoz; ez mint említők 1501-ben tiltakozott II. Istvánnak leánya fiúsítása ellen. 1516-ban Szatmár megyei Lazári helységben maga részére, Puszta Darócz és Homok helységben pedig testvéreivel I. Ferenczczel, ki pappá lett, és III. Lászlóval együtt királyi adományt nyert. 2) Kétszer nősült, első neje Csáholyi Annától egy fia maradt I. Gáspár, második nejétől Erzsébettől a táblán lát

') Az eddigi okiratok Mártonnak mindég csak négy fiáról szólnak, és így tán a családfán álló ötödik fiú, tudniillik I. Ist ván ott hibásan áll. 2) Szirmay, Szatmár várm. II. 196. és 199. 284.

ható hét gyermeke maradt, kik közül csak IV. Miklósnak voltak gyermekei, de azok is elhaltak.

I. Gáspár, ki 1548. nov. 20-án I. Ferdinánd királytól testvérei IV. Miklós és Farkas, úgy unokatestvére III. István részére az ösi és általok is birtokolt javakra, u. m. N. Tárkány, Lányvár, Perbenyik, Lácza, Karád, Cséke és Kisfaludi puszta - Zemplin, Gyalány és Sz. Ábrány és a Tuzséri rév - Szabolcs, ezen kivül Benediki, Balás vágása, Kálnik, Sukov, Bisztra, Csapoczka, Ujfalu, és Gajdos puszta Beregh megyékben fekvő birtokokra új királyi adományt nyert, feleségül endrédi Szepessy Petronellát vette, kivel a Szepessy örökségböl szép javakat kapott. Ettől öt gyermeket hagya. A magnélkül elhaltakon felül V. Jánost, és Erzsébetet, előbb Proxith János, azután raszina-keresztúri Bocskay Miklós nejét.

1559-ben (Sz. Ferencz napja utáni nyolczadnapon) Nagy-Tárkányi Miklós és Farkas, idősb Tárkányi Miklósnak a Tárkányi László fiának fiai, a Leleszi Convent által perbe idéztetik a kirkuriára raszinya-keresztúri Bocskay Miklóst és nejét Tárkányi Erzsébetet, néhai Tárkányi Gáspár leányát, előbb Proxith János nejét azon oknál fogva, hogy azon részjószágot, mely Karád helységben Tárkányi Annának Vassa István nejének, egy másik Tárkányi István, az említett Tárkányi László fivére leányának leány-negyedbe adatott, és mely ennek mag nélkül elhalta után örökség utján reájok szállandó vala, Tárkányi Erzsébet az első férjével elfoglalta, és mostani férjével letartóztatja.

1568-ban Sz. János születése előtti 5-ik napon az egri káptalan előtt Tárkányi János; T. Gáspár fia és raszina-keresztúri Bocskay Miklós alkapitány és az egri lovassereg vezére, neje Tárkányi Erzsébet az említett Tárkányi János nővére nevében egyezségre léptek, a fiágat illető Tárkányi javakból, u. m. Tárkány, Lyánvár, Sárkány, Lácza, Perbenyik - Zemplin, Kálnyik, Bisztra, Medvefalva, Balasócz, Sukor, Balásvágása és Csapoczka helységekből-Bereg megyében a kiadandó leány-negyed iránt. Ezen egyezségre azután 1569. octob. 1-én Miksa király királyi beleegyezést adott.

A javak Tárkányi Erzse unokái magtalan halálokkal örökösödés utján ismét visszaestek a Tárkányi fő-ágra, Tárkányi Erzse leánya Proxith Sárától való unokája Ibrányi Pál halálával, a ki ugyan az általa birt javakat felesége Bessenyey Dorottya atyjának Bessenycy Mátyásnak hagyta végrendeletnél fogva; de 1594. évben septemb. 16-án kárászi Soós András és Budaházy Bernáld Szabolcs vármegye

alispánjai és több választott birák előtt Paczoth Borbála özvegy Tárkányi Jánosné, úgymint férjétől származott István és Ferencz fiai gyámanyjok és Bessenyey Mátyás, mint a magnélkült elhalt Ibrányi Pálnak ipja között egyezség történt, melynél fogva a felek abba egyeztek meg, hogy 1-ször az Ibrányi Pál halála után maradt irományok a fennevezett alispányok egyike előtt Kárász helységébe adattassanak át: 2-szor a jászoi Convent előtt kelt Ibrányi Pál végrendeletéből támasztott követelések enyésszenek el. 3 or Mellőzve az Ibrányi Pál által ipja részére tett lekötéseket, a jószágok u. m. Endréden (Szatmár) Vasadon, Ér-Adonyban, és Apáthiban (Bihar megyében) a Tárkányi családra, mint elvitázhatlan örökösre térjenek vissza. 4-er Hasonló történjek a többi javakkal is, ugymint: Bottyánban, N. Tárkányban, Pányban, Kárászban, és minden más helyeken; Bessenyei Mátyás a neki lekötelezett marhákkal és függő jövedelmekkel be elégedni köteleztetvén.

1581-ben Tárkányi V. János, Szepessy Petronellának fia elzálogosítja Debreczen várossának az Ebesi, Szováthi, Szepesi, Boldogfalvai, Páczi és Bodóházai részjószágait részint Szabolcs, részint Bihar vármegyében. Ezután János nem sokára meghalt, már 1594-ben neje beöki Paczóth Borbála, mint özvegy említetik. Két fia maradt: IV. István és III. Ferencz.

Említett III. Ferencz (Nagy-Tárkányi, máskép Nagytárkányi Hagit Ferencz) magára vállalván idősb fivére IV. István és többek terheit, 1609. febr. 25-én elzálogosítja Debreczen várossának részjószágait, ugymint: Külső Boldogfalva helységben 13 telket, azon kivül Ebes, Szepes, Szováth, Pacz, és Bodóháza pusztabeli részjószágokat. Ugyan ezen évben ö Zemplin vármegye alispánja lett, 1613-ban országgyűlési követ, 1614-ben pedig a megyei nemessereg vezére. 1) Meghalt magnélkül. Testvére

IV. István 1620-ban Zemplin megye táblabirája, megyéje által a Beszterczei Bethlenféle consultatiora küldve, majd ugyan e tárgyba Bécsbe. Majd helyettes alispán lett. Az 1622. évi soproni országgyűlésre követül választatott. Ugyan ez időben a megyén át utazó Bethlen elé küldöttségi tagúl neveztetett, mint ilyen vett részt Bethlen Gábor lakodalmán is. 1634-ben alispán és ismét orsz. gyűlési követ volt. ) Nőül vette rosályi Kún Annát, Barkóczy László özvegyét, a

') Szirmay C. Zemplin not. hist. 136. 141. 142.
3) Ugyan ott 147. 150: 152. 153. 158. 167.

ki hozományával a Tárkányi vagyont ismét szaporítá. Ettől maradt egyetlen fia V. István. Meghalt Kún Anna, mint már másodszor is özvegy 1646-ban, és eltemettetett Bottyánba következő síremlék alá : Hoc Epitaphium

Erectum est in honorem, memoriamque perpetuam Generosae quondam Dnae Annae Kún de NagyRosály relictae viduae, primo Generosi quondam Dni Ladislai Barkóczy de Szala, de quo habebat filios 8, et filias 3, secundo Generosi quondam Dni Stephani Tárkányi de Nagy-Tárkány, de quo habehat filium unum nupernum Generosum Dnum Stephanum Tárkányi. Deus una nobis cun concedat laetam resurrectionem, et vitam aeternam. Amen. †

Quae

Obiit Aetatis suae 61. Anno 1646. die 5. Juny, sepulta die 8. July."

[ocr errors]

Kún Annának fia Tárkányi V. István a család utólsó férfi ivadéka említetik a Törvénykönyvben is a Kún leány ivadékok közt, kik közt a rosályi Kún vagyon volt felosztandó. 1) Ezen V. István először nöül vette Szegedy Zsófiát; és ennek halálával pazdicsi Semsey Katalint, Pribék Ferencz és Becsky György özvegyét. Első nejétől Szegedy Zsófiától leányát Tárkányi Borbálát nőül vette villei Pribék Ádám, csak ugyan említett Pribék F' rencznek és Semsey Ka. talinnak fia. Ezzel leány ágra ment a Tárkányi jószág. - V. István 1654. nov. 14-én III. Ferdinánd királytól minden ősi és szerzett javaira, és pedig a fi-ág kihaltaval a leány maradékra is kir. uj adományt2) vitt és ezekbe 1655. évi sz Lukács napjáról kelt jelentésnél fogva a Leleszi Convent által a legnagyobb részbe ellent mondás nél kül beiktattatott. Az adománylevélbe jegyzett javak ezek: a Bottyányi kastély és Bottyán helységének fele az ottani vámmal és három kerekü malommal a Latorcza vizén, Nagy-Tárkány helységnek fele, a Tiszán szedetni szokott sóvámmal együtt, Nagy és Kis-Agárd, Lyánvári részjószágok a tiszai vámmal. Azon kivül Lácza, Perbenyik, Bély, Dobra, Karád és Szentes helységekbeli, nem különben Kisfalud, és Sárkány pusztabeli részjószágok, valamint több rendbeli szőlök Szentesen, Király-Helmeczen, Tokajban; Kaponyán egy nemesi udvarház Zemplin vármegyében, - Szabolcs megyében Kárász helységben lévő 1) 1659. évi 117. törv. cz.

1) Liber regius folio 199.

-

« ElőzőTovább »