dok nélkül múlván ki, és nővérének Katalinnak gr. Balassa Pál nejének fia Ferencz által az ezen egész ág kihalván, a Divényi urodalom majoratusa is megszünt. A Divényi urodalmat eképen 1742-ben a család akkori legidősbje II. Imre árvai volt főispán birtokba vette, kinek birtoklási czímén és I. István gróf végrendeletén alapszik az 1749-ben hozott kir. táblai itélet is, mely által, miután ezen itélet az újjitott perben 1750-ben kelt kir. hétszemélyes táblai itélet által is helyben hagyatott, a Divényi urodalom I. Ferencz, győri püspök, mint a grófi család akkori legidősbje részére senioratussá vált.

Soronkivüll különös pótlékok.

Czernkovich család. (Doljei) Zágráb vármegyei nemes család, mely Dalmátiából névszerint Scrissiából másként Bag-ból (jelenleg Carlo-b a go-nak neveztetik) eredt, és 1387-ben János, Pál és Károly Corbaviai grófok által több Scrissiai nemes és tisztes családokkal úgymint a Mirkovich, Jurissich, Buglievich, Suvich stb. törzsekkel régi kiváltságaikban megerősitetett, úgy nem különben Corbaviai gróf Budiszló fiai Miklós, Tamás és Vucsko, valamint György grófnak fia Károly és néhai gróf Károlynak fia Pál mint Corbavia, Licca, Brusana, Scrissia urai és természetes grófjai által is számtalan török ütkö zetben tanusitott vitézségeiért és érdemeiért kiváltságos állapotában meghagyatott és megerősitett, a midőn Czernkovich Vid Obrossich Hlapaccal al-bán volt. Ugyanez történt Scrissia lakosaival 1432-ben Zsigmond király alatt, 1481 ben pedig szabadalmas Okleve. leiket Mátyás király is átirván, megerősité.')

A család ősei a 15. és 16. században a török elleni harczokban szintén kitünteték magokat, és nemesi kiváltságaikban is megmaradtak mindaddig, míg M.-Terézia királyasszony alatt a határőrség felállitattván és hadi szervezet alá fogatván, az ott lakó nemes családok kiváltságai megszüntek, kivévén azokét, kik kivándorlottak és csereképen Magyarországban a Marosontúli megyékben (úgynevezett temesi bánságban hasonértékű jószágokkal kielégitettek. Illyenek száma azonban kevés volt; és igy Dalmatia nemeseit átalában hasonló sors.

') Másolt okmuyok szerint, melyek eredetijei a Carlopagói levéltárban vannak családi közlés szerint.

érte. Eképen Czernkovich Antal is, ki a családfán áll, egyszerű határőr lön.

Czernkovich Antalnak fia Miklós azonban I. Ferencz király által régi nemesi eredete tekintetéből díjnélkül ismét magyar nemességre emeltetett, és Zágráb megyei Dolje helységre, (honnan a csa

1

lád előnevét irja) kir, adományt nyert, és egyszersmind ösi czímere helyébe, mely egy vadásztülköt tartó raguzai férfiút ábrázolt, következő följebb metszetben is látható- czímert nyert.

Ez négyfelé osztott paizsból áll, az 1-ső kék udvarban emelkedő szarvas, nyakán ezüstnyillal átütve, a 2-ik vörös udvarban négy oroszlánfej, ugyanannyi arany csillaggal, a 3-ik vörös udvarban emeletes, rovátkolt, és két ablakkal, alúl zárt kapuval ellátott vártorony, a 4-ik kék udvarban zöld téren gémes kút, függő cseberrel látható. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldaliból két pánczélos kar nyúlik

ki, a jobb oldali kivont kard legyén levágott török fejet, a balban võrös zászlót tart, a baloldali sisak koronájából egy raguzai viseletű férfiú emelkedikki, jobb kezével vadászkürtöt tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.

A család nemzékrendéből, a mennyire még az anyakönyvek terjednek, a XVII. század végén élt György, ki Bag (Carlopago) mellett Mala-Drágán birt, neje Sibenik böl Dum Margit volt, ettől született Mala-Drágán 1707. novemb. 13-án Gergely, ki szintén Maladrágai birtokos lakos volt. Ennek nejétől Brajkovich Antóniától született 1739. jan. 25-én Antal, ki nöül vette Szalopek Mathaeát. Meghalt 1835-ben kora 96. évében fiánál Mátyás-nál, ki segniai czimz. kanonok és plébános volt.

Antalnak nevezett fián Mátyás kanonokon kivül fia volt Mik16s is, ki 1777. octob. 9-kén született. Anyai nagybátyja Szalopek exjesuita által Varasdon neveltetett, hol 1804-ben gymnasiumi tanár lett, onnan a zágrábi gymnasiumhoz áttétetett, 1812-ben az ajt. alapitványok ellenőre, 1830-ban pénztárnok, és az alapitv. javak igazgatója, 1849-ben nyugalmazva. Meghalt Zágrábban 1855. mart. 13-án. Ő kapta — mint emlitök a doljei kir. adományt és családja egykori kiváltságos voltának tekintetéből dijnélkül a nemességet. Két fia maradt: József és János, amaz a tengermelléki kincstári javak Inspektora volt, az utóbbi pedig több megye táblabirája, Zágráb városa számvevője volt, jelenleg mindkettő földbirtokos.

--

Varga család. (B. Füredi) Zala megyei nemes család, birtokos

B. Füreden, honnan előnevét írja. Ismeretes belőle Lajos (sz. 1801),

ki 1823-ban vette nöül f. szopori Etényi Ferencznek Foky Erzsébettől1) leányát Etényi Jozéfát. (sz. 1805.) Zala megyénél kezdvén pályáját, 1845-ben föbiróvá választatott, és 1860-ban nyugalmazva haza vonúlt B. Füredre, meghalt 1864. febr. 18-án. Gyermekeit és unokáját a következő táblázat 1) mutatja:

A család czímere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon magyar vitéz, három búzakalászt tartva. Ugyan ilyen alak emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

Kiigazitása

azon jelentékenyebb hibáknak, melyek e munka 1.-XII. köteteiben a már kötetenként kijelölteken kívül még eléfordúlnak, és melyeket kéretik az olvasó utólag kijavítani.

Az I. kötetben.

A 41. lapon a 30. sorban kezdett Andrássy czikkbe két ily nevű család van összezavarva. Dávid, a híres ezredes más családhoz, a nemeskéri előnevű Andrássy-akhoz tartozik, mely a Pótlékkötetben fog teljesen megjelenni.

A 66. lapon Árok háty helyett Árokházy teendő.

Kinek atyja Foki Benedek kapitány volt.

2) Családi kozl. sz.

87. lapon 7. sorban 1589. helyett 1489. olvasandó.

92. lapon a 20. sorhoz tartozik a 7.) jegyzet idézete.

93. lapon a Bajza család két családra van szakítva, holott egy ugyanaz.

117. lapon az 5. jegyzetben tett hozzávetés nem áll.

124. lapon Serédy Farkas helyett Serényi olv.

128. lapon a Balczer család Nógrád megyei Sztregovai eredetű, hol előbb a Balassák alattvalója volt. Más neve Martini. Lásd X. kötet 440. lapon. A Balczer család tudtunkra kihalt, és külömbözik a Hont megyében is található Balczár családtól.

142. lapon a családfán egy vonal hegye roszúl van elhelyezve, mert Balogh Mihálynak és Gerhard Majdolnának a gyermekei: Pál, Bora Tihanyiné stb. Lásd Pótl. köt.

150. lapon Baloghy I. Gáspárnak fia I. Ádám, kinek Rudnay Évától II. Gás pár, kinek Bezegh Mária és Sembery Zsófia feleségei egyikétől II. Ádám, kinek Jezerniczky (nem Jeszenszky) Zauzsannától József és Mihály, mint már a 152. lapon láthatók. Lásd teljesebben Pótlékköt.

162. lapon 15. sorban Eleonóra helyett Ilona olv.

163. lapon losonczi Bánffy családról biztos adatok nyomán kiderül, hogy a kihalt Losonczy családdal egy törzsből eredt, és igy a Tuhutum, meg Tomizobá-tóli származtatás meséje összeomlik. 171. lapon Bánhidy család eredetére nézve biztosan áll, hogy törzse Bánhidy Ferencz, ki 1718-ban kapott czímeres nemes levelet. A régiebb eléadás mese.

191. lapon a czímermetszvény hibás, a leirás szerint a vitéz szarvas agancsot tart.

201. lapon 23. sorban Basó Zsuzsánna helyett Erzsébet olv.

207. lapon Deáki Samu helyett J án o s.
229. lapon 21. sorban 1626. helyett 1526.

245. lapon 9. sorban 1798. helyett 1698.

227. lapon 10. sorban 1381-ben helyett 1581.

280. lapon utólsó előtti sorban Róla helyett olvasandó Is tvánról.

281. lapon Markovich Apollónia helyett Matkovich.

303. lapon 17. sorban a 3.) idéző jegy helyett 4); és igy folytatva 4. helyett 5. stb. teendő. Alúl pedig a jegyzetek közül az 1. és 7-dik kimaradván, igy pótlandó 1) Kövári, Erdély nev. cs. 35. Az ed