Oldalképek
PDF
ePub
[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small]

A II. táblán álló Balás ága máskép Balasovics nak is neveztetett. E néven leljük Suffa alias Balasovich Mihályt, ki 1767-ben Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyítványt. 1)

Nem találjuk a családfán azon Zúffa Lukácsot 2), ki 1764ben született Árva megyében, Nagyfaluban, és a kalcesai megyében pappá lévén, 1796-ban plavnei plebános volt.

Árva megye levéltári adatai szerint Zsuffa Miklós (mint a táblán is megjegyezve van) 1687-97-ig négyszer választatott meg megyei esküdtnek.

1747-ben István és Mátyás (1. Jakab ágán állók) testvérek, továbbá Miklós ágából Zsigmond és János kaptak Árva vármegyétől nemesi bizonyitványt.

') Nógrád megyei 1767. évi jegyzőkönyv 73. lap.

') Katona Hist. Archiepp. Colocena. II. 435

1754-ben I. Mátyás vonalán hét, I. Jakab ágából öt, I. Balás ágából három, I. Gáspáréból hét fiú ivadék lakott Nemes-Dedinán a nemesi összeirás szerint.

[blocks in formation]
[graphic]

fia Mátyás kapott nemesi bizonyságlevelet.

1764-ben László fiának Pálnak (Kubovicsnak) és Mihály fiának Imrének (máskép Istvanovicsnak) adatott nemességi elismervény. 1795-ben Zs. máskép Kubovics és Árvay Jánosnak fia János, és Andrásnak fia György kaptak szintén nemességi testimonialist. Ismét

1795-ben Imre és István, László és Ferencz fiai vettek ki basonló bizonyítványt.

1804-ben Árvay és Kubovics család ágak igazolták Árva megye előtt azt, hogy ők a Zsuffa családnak Jakabféle ágából eredt egyenes férfi ivadékok. 1)

1811-ben Nemes-Dedinán 36 férfi tagja iratott be a megyei nemesek lajstromába, és ugyanott 1842-ben már 49 férfi tagja vétetett számba a Zsuffa családnak.

lebb a metszvény mutatja

mint fö

A család czimere közös a Dedinszky családéval, és a paizs kék udvarában arany koronán könyöklő kar, kivont kardet markolva; a paizs fölötti sisak koronáján hasonló kar kivont karddal látható. Foszladék jobbról aranykék, balról aranyvörös.

Zsujtay család. Abauj vármegye nemessége sorában emlitetik. 2) Származási fájából ismeretes a következő 3) nemzedékrend:

1) Árva várin. 1804. évi jegyzőkönyv 620. és 777. lap.
2) Fényes E. Magyar orsz. statist. geogr. állapotja. III. 14.
") Wagner Tabellae geneal. tab. LXI.

[blocks in formation]

Látszik e családfáról is, hogy a Zsujtai család 1590-ben már kifogyott, és csak adoptio (fiúsitás) utján vette föl e nevet Gellej János, majd utóbb ennek ágán Szücs Péter vette föl a Zsujtai nevet, és tarta fel azt.

Zsuky család. Lásd Súky cs. X. köt. 399. lapon.

Zsumanka család. Zsumanka Pál 1791. sept. 9-én Prágában kelt czímeres nemes levelet kapott, mely Krassó vármegyében 1802. máj. 25 én kihirdettetett; azonban fia György ugyanazon megyének 1802. octob. 29 kén tartott közgyűlésén nem nemes-nek nyilat koztatott. 1)

Pótlék a V. betühöz.

Vajasdi másként Vajasdi Nagy család. Eldődei várkatonák Lippán, melynek 1616-ban törökkézbe jutása után Erdélybe jutottak, hol 1617-ben Vajasd helységet és Fahid nevű pusztát kapták adományban Bethlen Gábortól, ki azon birtokot az adománylevél szerint veresegyházi Királyfalvi Andrástól és nejétől Budai Annától 400 ma gyar forintért vette meg. Azon jószágra 1631. aug. 6-án I. Rákóczi Györgytől új megerősitő adományt nyertek, névszerint: Nagy Lörincz, Miklós, Balás, Lukács, János és Zsigmond, továbbá Tóth másként Kovászi Márton, Trombitás István, Szeőcz

') Krassó várm. jegyzőkönyve 1802. évi 1422. szám alatt.

Illés, Szalai János, Nádlaki Tamás, Erdély János, Becskereki Márton, Szilágyi János, Szabó másként Temesvári Gergely, rikasi Nagy János, Mészáros Demeter és a többi lippai katonák.

A Vajasdi Nagy családból Miklós és István maradékai Be reg megyébe szakadtak, és közülök ott Mező-Kászonban 1845-ben József, Ferencz, Károly, Zsigmond, János éltek, és utódaik máig élnek.

A másig ágból, mely nemességét 1821. sept. 18-án Alsó-Fejéa vármegye gyűlésén produkálta, a következő ág 1) eredt:

[blocks in formation]

A táblán álló II. János M. Bélden s több helyen birtokos. Sámuel, más ági utód Nagy-Enyeden, és többen Vajasdon AlsóFejérben.

Vajna családhoz. (13—20. lap.) Kimaradtak: Vajda Dávid, ki 1699. nov. 7-én az alvinczi határban egy földet ajándékozott tán Alvinczy Péternek. Utóda lehetett azon István, ki a Fejérvári káp talan alvinczi urodalma igazgatója volt és 1865. őszén kora 90. évében halt el. Fia Elek az erdélyi muzeum volt segédőre és igaz gató tag.

A 14. lapon álló VI. István főhadnagy, 1861-től arany

kulcsos.

Albert 1865, ca. kir. nemes apród. 1770-ben Zsigmond neje jogán Dobokai birtokos, székely harminczados. Antal 1790ben, István 1834-ben.

Dánielnak gyermekei Mihály és Teréz Gál Mártonné.

') Török Ant. közl, mely szevint az 1631. évi eredeti adomány Vajasdi Nagy Jánosnál öriztetik

Lászlónak Török Klárától gyermekei: Gábor, Miklós, Kálmán, Róza, Kata, Nelli.

Dániel 1837-ben kir. hivatalos, úgy szintén Ta m á s, kinek neje Gidófalvi Zsuzsa és Károly, kinek neje Gidófalvi Klára.

Valkay család. Családfája a 26. lapon áll; azonban az ott látható Ráfaeltól más forrás ) igy hozza le a nemzékrendet az utolsó Valkay Miklósig.

[merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small][merged small]

A táblán álló II. László nöül birta Barcsai Sándornak Rossori Ilonától leányát Barcsai Ilonát, fia Miklós feleségül vette Ördög Istvánnak Balog Katától leányát Ördög Juditot. Ezen Miklós meghalt 1730. febr. 10. kora 60. évében, és leányaiban ága kihalt.

Ványi család. A 35. lapon említett régibb szendrei Ványi családhoz adhatjuk, hogy abból e század elején még élt Ványi Sándor Szatmár megyei Sályi helységben elszegényedett állapotban. Ennek ösei kapták az 1268. évi adományt. 2)

Várady családhoz (a 41. lap.) Elek már M. Terézia alatt kezdett a m. kanczellariánál szolgálni, azután a status consiliumban (álJam-tanács) volt alkalmazva, mig 1808-ban mint titkár a cabinetba lépett és ott maradt mind végig, (a budai helytartóságnál soha sem szolgált, mint tollhibából a 41. lapon iratik.)

') Verestói Gy. „Holtakkal való barátság" I. D. 43-46. 1. Valkay Miklós fölött M. Valkón 1730. Mondott h. beszéd.

2) Fejér Cod. dipl. tomo IV. vol. 3. p. 465.

« ElőzőTovább »