Nevezett II. Rikolf a hadi pályán mint I. Károly hive Csák Máté ellen nevezetes érdemeket szerzett, melyekről 1312-ben Tarkö és Vörösalma birtokokra szóló királyi adomány nyilván tanúskodik. 1) Ugyan ő maradékai számára is 1325 ben pallós jogot és más kiváltságokat nyert. 2) Tizenkét fia maradt; ugymint: I. István, III. Rikolf, II. János, I. Péter orodi prépost, I. Miklós, Kelemen, Gergely, Lőrincz, Jakab, Domonkos, Henrik és László. Ezekből csak Kelemen, Henrik és II. János, (másoknál e helyett III. Rikolf) ágán terjedt hosszabb nemzedéksor, mint a táblázaton 3) láthatjuk :

1) L. Wagner Tabulae geneal. tab. LVII., mely legrészletesebb lévén, Wagner tekintélye folytán itt leginkább elfogadhatónak látszott, különbözik tőle a Geneal. auth. I. kötetében álló, mennyiben ez a Fogas-oknak nevezett tárkői Rikolfiakat III. Rikolf utódainak teszi, ellenben Wagnernél ezek II. Jánostól erednek. Átalában – úgy látszik a XV. századbeli okmányok hiánya okozza e századi összeköttetésekben a kétes habozást, és e részben Berzeviczy Edmundnak a Tarköiekről írt derék és bő tanulmányozása (Vasárnapi Ujság 1864. 22. 23. sz.) sem nyújthatott elegendő adatokat.

II. Rikolfnak tizenkét fia közül II. János és Henrik ivadéka Tarkoi, Kelemen ága pedig Tarczay nevet viselt.

1337-ben II. Rikolf mesternek fia kir. udvari katona Károly királytól a Mussina patakfeu melletti erdőséget kapta adományba. 1) Közte és a Mychk bán fia Loránd között Jakabfalva és Ujfalu közt fekvő föld iránti viszályt Miklós nádor kiegyenlíté.

1339-ben II. Rikolf és fiai László és Kelemen kir. udvarnokok (aulae familiares) és a többi meg nem nevezettek Heves megyei Kemlen helységet nyerték kir. adományban. 1345-ben ugyan csak II. Rikolf fiai Kelemen és Lőrincz jobbágyaikra nézve kiváltságokat nyertek. 2)

1361-ben Péter orodi (aradi) prépost, és Kelemen az egri káptalan előtt óvást tettek, hogy testvérök Lőrincz kevéssel közös atyjok halála után Tarkő várát minden okiratokkal együtt, sőt magtalanúl elhalt László testvérök birtokrészeit is erőszakkal elfoglalta.

1398-ban Tarkői Lőrincz fia Tamás Henning pusztát kapta adományban Zsigmond királytól. 3)

II. János ágán, mely tarkői Rikolfi nevet viselt, és a hol nevezett II. Jánosnak fia János és Péter „Fogas" melléknévvel neveztettek, ez utóbbi Jánosnak fia László 1435-ben Borbála királyné kegyéből Liptó-ujvár parancsnoka lett, és 1440-ben I. Ulászló királytól Liptó megyében a nagyvári várat 16 faluval és Árva megyében két helységgel együtt adományban kapta. 1441-ben pedig már mint Liptó megye főispánja, midőn az országgyülésen is jelen volt, testvérével szintén Fogas-nak nevezett Jánossal Liptó megyében Ujvárt nyolcz helységgel és Árva megyében két faluval adományban kapta.

A hatalomra kapás féktelenségekre ragadta a Tarkői-eket, 1439ben már hűtlenségi bélyeggel kelle öket sujtani, hogy lecsendesedjenek. 1447-ben mindkét testvér Tarkői Rikolfi János és László amnestiát nyertek ugyan az akkori kormányzótól Hunyaditól, és Liptó megyei Ujvár és Nagyvár is kezöknél maradt, de László csak úgy részesülhetett a fölmentésben, ha ama várakat leromboltatja és oda hagyja.

Nevezett Lászlónak fia Zsigmond 1464-ben ama várak és jószágokra uj kir. adományt nyert; de nem soká birhatá, mert 1470. táján Komoróczi Péter foglalta el, és ennek megtörése után Mátyás király hatalmába esvén, másoknak adományoztattak, hiába tiltakoz ván az iránt Zsigmond és fia István, kinek fia Miklós azután (1515-ben) mint Szepesi kanonok élvén, a Tarkői Rikolfiak ezen ágát bezárta.

Míg a Tarkői-ek ezen ága eképen virágzott, addig a hasonló nevű rokon ág, mely Henrik-ről eredt, (lásd II. táblán) Jánosnak Kapy Katalintól született fiában György ben szintén magasra emelkedett. E György 1450-ben erdélyi alvajda volt.

Ez időben Tarkő várát, a hozzá tartozó Sáros megyei 26, Szepességi 6 helységgel, úgy Hevesben Kömlő helységet a Tarkői nemzedék öt ágbeli tagjai birták, azokra V. László királytól adományt nyertek és 1456-ban a közös birtoklásra Palóczy László országbiró közbejöt tével egyezségre léptek. Azonban nem sokára már csak azon ágak sarjadékait látjuk fényleni, melyek Tarczay neven voltak ismeretesek.

Itt Kelemen ága lépett történeti szerepre. Péternek fia Tamás fiatal korában Mátyás udvarában kir. udvarnok, már 1468-ban Tarkö várát és tartozékai harmadrészét adomány mellett, utóbb 1477-ben a meg fogyott Tarköiek javainak legnagyobb részét megszerezte, és Mátyás kir. alatt fényes hadi érdemeket gyűjtött az 1479. és 1480. évi karantáni és stajer hadjáratokban. Meghalt 1493-ban. 1) Két neje egyikétől fia Miklós már az ország bárói közé emelkedett. 1510-ben kir. kamarás, 1519-ben főkamarás, és Sáros vármegye főispánja volt. Elesett Mohácsnál 1526-ban. Nejétől lindvai Bánffy Dorottyától két leánya és egy fia György maradt. Ezt atyja halála után mostoha atyja a lengyel Loboczky Mátyás Tarkő várától a Szapolyay párt segélyével megfosztá, azonban 1535-ben a Bánffyak közbejárásából és I. Ferdinand kegyéből vissza kapta. Erre György János király özvegye Izabella részére állott, és midőn ennek csillaga hanyatlott, vele Lengyelországba vonúlt uj hadak gyűjtése végett. Az alatt várait nővére Anna homonnai Drugeth Györgyné védelmére hagyva, ki azokat, főleg Tarköt hősiesen is véde, mig 1556. a túlnyomó erőnek fel kellett adnia. A hösnő 1567-ben halt meg 2) valószinűleg szenvedett fogság után.

') A héthársi templomban fennálló vörös márvány síremlékét közli Berzeviczy Edmund az id. Vasárnapi viság 1864. 23. számában.

2) Kovachich Scriptores minores I. 127.

György pedig továbbá is buzgón fáradozott királyasazonya ügyében, 1557-ben Bebek Ferenczczel követségben járt a török portánál, onnan vissza térve elesett Nagy Szöllős ostromában, és a Tarczay-ak ágát sirba vitte. Már 1558-ban a Tarköi uradalmat Dessewffy János kamarai elnök és érdektársai nyerték adományban. ')

Györgyben a Tárczay-ak családa kihalt. Azonban még megkell említenünk némelyeket, kiket a családfán kijelölni nem tudunk, és kik szintén szerepet vittek.

Ilyen volt Tarczay Márton 1487 ben az erdélyi só kamarák ispánja 2)

Ilyen volt János, ki Tóth-Selymes-röl irta előnevét. A XV. század végén Zemplini főispán, Mátyás királynak brukki parancsnoka, mely várat azonban vigyázatlansága mellett elvesztett. 1505-ben a Székelyck grófja (Ispánja) volt, a midőn II. Ulászló királytól Hunyad megyébe Al-Gyógyot kapta adományban 3) nejével Sárával (Bethlen Domokos leányával) és gyermekeivel György, Leustak, Ferencz, Kata, Bora, Zsófia és Lúcziával. Utóbb az al-gyógyi nradalomra Ujlaky Lörincz szerezvén adományt, beiktatásánál ellene mondott Tarczay György 1508-ban. ") E Tarczay Jánosnak, kinek nevét többször Taresai-nak is találjuk irva, családja így áll.

Tán az e táblán álló György volt az, ki Szalay Ferencznek Ördög Katától való leányát Szalay Katát vévén nőül, ezzel Doboka megyében is birt.) Azonban ha a Dobokában birt Tarczay György csak

') Wagner Dipl. Sáros. 85-89.

2) Teleki, Hunyadiak kora XII. köt. 381. lap.

') Wagner Dipl. Sáros p. 397. Az oklevélben Al-Diód áll, és Berzeviczy is így irta id. h., de Hunyad megyében most csak Al-Gyógyot találunk, és A 1-Gyógy áll Kállay-nál is Székely nemz. 215. lap Al-gyógy-nak tartá Katona is. Hist. critica XVIII. 412-413.

) Gyulafejérvári kápt. C. Hunyad 1. fasc. I. nro. 50. Pray Mss. XIV. p. 55. Szirmay, C. Zemplin not. top. 44. Catalog. Mss. Biblioth. Széchényianoregnicolaris. I. 409.

*) Hodor, Doboka várm.