zsinóros arany trombita függ. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös. 1)

Tán e család azonos ama Tomján családdal, melyből Margit mint Bibich Jakab Aradi alispán özvegye családi iskolai alapítványt tévén, az az 1827. évi 24. törv. czikkben beiktattatott.

Tomka család. Lásd Thomka cs.

Tomori család. (Szucsáki †) Eredetét és nevét Abauj megyei Tomor helységből vette. Első volt, ki feltünt, Tomori Pál, már Gö mör megyében született. 2) Első ifjuságában katonai pályára lépett, és 1506-ban már a székelyek ellen harczolt; de miután egymás után két jegyese: egyik a Putnoky családból való leány, a másik egy gazdag özvegy asszony, elhaltak, kapisztrán baráttá lett, és innen mindvégig cseri barátnak és cseri-bassának neveztetett, utóbb kalocsai érsekké neveztetett; mint ilyen Mohácsnál egyik fővezér volt és ott esett el 1526-ban.

Tomori Pál érsekkel egy időben élt rokona Tomori I. István, ki II. Ulászló király alatt erdélyi alvajda és a székelyek alispánja volt, és nevezett királytól Budán sz. Borbála napján kelt adománylevelében kapta Erdélyben a Csúcsi, Galaczi, Gabodi, Gesei és Kövesdi jószágokat. 3) Ő máskép Tökös-nek és Nagy-nak is neveztetett.. ") Ő alapítá meg Erdélyben törvényes nejétől Mike Ilonatól (mert Majláth Margit csak törvénytelen nejének tartatik) a Tomori családot, mely tőle következőleg) sarjadzott le:

') Adami Scuta gentil. tomo XIII.

2) Istvánffy Hist. 1685. évi kiadás 89. lap.

3) Apor Péter, Lusus Mundi 53. Ez István Szerémi Emlékirata szerint

(200-201. lap.) Boldogkőn lakott vagy tartózkodott.

1) Lehoczky szerint csakugyan Abauji család, és máskép boldogkői Tökös nevet viselt. Stemmat. II. 397.

5) Apor P. Lusus Mundi 53-55.

MAGYARORSZÁG CSALÁDAI XI. KÖT.

16

I. Istvánnak hat gyermeke közül csak kettő I. György és Demeter alapítottak fiágon családot. Erről alább.

I. Györgynek fia II. György, kétségkivűl az, kit 1575-ben Békes Gáspár hívei között találunk, és kit ezért alább nevezendő rokonával Tomori Andrással együtt Báthori István nótáztatott. 1) II. Györgynek Cseh Annától fia III. István Székely Mózses mellett 1603. jul. 17-én az apáczai csatában esett el. 2) Leánya Anna Viczei Fabián neje lett, fia János magnélkül halt el.

I. Istvánnak legifjabb fia Demeter Szucsákot birta és innen írta előnevét. Hat fia közül I. Miklós Szapolyai híve, ennek részén részt vett Buda védelmében, miért János királytól 1530-ban Fejérd helységet kapta. 3) Azonban 1540-ben János király halála után a vajdák, mint ellenségei nótáztaták és száműzték, de nemsokára mindenét visszanyerte és Izabella pártján működö1t. *) Ő építeté a kövesdi templomot, hol neve és czímere még 1730-ban látszott. Fia volt Lörincz, kinek nagy-esküllői Valkai Erzsébettől csak két leánya Petronella és Anna maradtak, kik által családja leány-ágra szállt.

Miklós testvérétől Páltól leányágon a Bercsényi, gyalakuti Lázár,

Ficsor és kövesdi Szarka család származtak.

A családfa élén I. Istvánnak testvéreül iratik István, mikevésbé valószínű és Zsigmond gyulafejérvári kanonok 1525-30. évi időközben.

Valószinűbb, hogy Istvánnak testvére volt azon Tomori Lajos vagy László, ki II. Lajos királynak komornoka volt 1526-ban. 5) Nincs a táblán azon Tomori András, ki 1552-ben Losonczi

') Bethlen Wolph. Hist. II. 322. 274.
") Ugyan ott tomo V. p. 408.

') Apor P. Lusus Mundi 54.

') Budai Fer. Hist. Lex. III. 430.

') Budainál Hist. lev. III. 430. lapon La jos, Jászaynál pedig A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 173. lapon László áll.

Istvánnal Temesvárt védte, Istvánffy szerint Pál érsek testvérének fia. Valószinűleg ő azon Tomory András is, ki 1575-ben mint Békes Gáspár híve Tomory Györgygyel együtt nótáztatott. ')

Továbbá Tomory Kristóf, kinek Kozárváry Zsófiától leánya Margit Baládffy Kristófné volt.

Ezen erdélyi szucsáki Tomory család kihalt. 2)

Más Tomory nevű nemes család lehet az, melyből e század elején Pál, János és András Ugocsa megyei Dabólczon birtokosok. 3)

Tompa család. (Monyorósi) Kihalt család, melyből János 1379-ben a Palóczy testvérekkel a leleszi convent ellen hatalmaskodtak. *)

Előnév nélkül ismeretesek Tompa néven György 1550-ben pécsi püspök) stb.

István Zrinyi György lovasainak zászlósa, 1556-ban a török ellen hadakozott. ")

Miklós 1625-ben kir. ügy igazgató. 1)

Ugocsa megyében a XVI. században 1523-1550-ben Tompa nevű család birt Fertő-Almáson. *)

A Dunántúl Vas megyében a XVII. század végéről Tompa családból ismeretes a következő nemzedékrend: ")

Tompa család. (Tompaházi) Erdély kihalt családa, 10) Régen

') Budai III. 431. Bethlen Wolph. II. 322. 374.

2) Kővári Erdély nev. cs. 271.

1) Szirmay C. Ugocsa p. 157.

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 313. Fejér Cod. diplom. tomo X. vol. 4.

pag. 273.

') Budai Hist. lex. III. 432.

*) Ugyan ott.

*) 1625. évi 23. törv. cz.

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 174.

") A sitkei Nagy család levéltára szerint.

1) Kővári, Erdély nev. cs. 271.

ten Alsó-Fejér megyében birták Tompaházát. Ebből lehetett István 1566-ban castrorum Praefectus, 1) Ferencz, ki 1558-ban a Ke ndicket megrontá, 2) és tán János és István, kik 1603-ban Székely Mózses mellett a Bárczán elesnek. )

Tompa család. (Kis-Borosnyői) Egyik ágának törzse Mihály (1624.) kinek fia István, tán az, ki mint Csikszéki tiszt Lázár Istvánnal Barcsai ellen izgatá a csíki székelyeket). Ezen Istvánnak fia János, ennek II. János, ennek III. János, ennek Szent-Iványi Krisztinától († 1827.) fia Simon (szül. 1782.) a főkormányszéknél hosszú ideig számv. hívatalnok, 1848-ban al-számvevő, fiai: Imre tartományi biztosi hivatalnok, ki több drámát fordított, és Károly ügyvéd II. Jánosnak (tán az, kit 1730 ra Apor is említ), leánya Ilon a Bernád Jánosné 1740. körül. 5)

Egyik János (ifjabb) 1815-ben Háromszék aljegyzője, tán az, ki utóbb ott alkirálybiró és 1841-ben orsz, gyűlési kir. hívatalos. Ezek tán a következő más ágból valók.

E másik ág törzse I. Miklós, kinek Réthy Katától nehány ízen utódai ") ezek :

Tán ez ágból eredtek László Háromszéki törv. széki ülnök 1840. körül. Klára Tompa Jánosné, és János, kinek neje Gyulay

Teréz.

János e század elején N.-Enyeden tanár, fiai Lajos Kolosvár város számvevője és János azon város mérnöke.

Tompos család. (Csik-Sz.-Györgyi) Csikszéki család, közülök András törv. széki ülnök, József dulló biztos, Ferencz al

') Kállay, Székely nemzet 265.

2) Ugyan ott.

) Bethlen Wolph. Hist. tomo V. 409.

') Apor P. Synopsis Mutationum.

5) Török Antal szerint.

) Apor P. Lusus Mundi. p. 60.

jegyző 1848. elött, Ignácz birtokos Csik-Sz.-Györgyón. József Zarándban birtokos, gyermekei János és Zsuzsánna.

Tomsics család. (Nemes-kéri) Zemplin megyei nemes család István 1835-ben főszolgabiró, utóbb házi főadószedő.

Zala megyében Tomsics Istvánnak nejétől jeszeniczei Jankovich Viktoriától leánya Julianna Zichy Antalné.

Tomszky család. Trencsin megye nemesi összeirása szerint 1666-ban Dubniczon lakott.

Toncz család. Toncz Márton 1627-ben aug. 27-én Lucas Györgygyel együtt kapott Bethlen Gábortól czímeres nemeslevelet, mely 1629-ben Abauj megyében hirdettetett ki. 1)

Tonházi család. Tonházi Boldizsár 1797-ben I. Ferencz király által emeltetett nemességre.

Czímere a vért kék udvarában zöldes téren magas fehér sziklák, melynek alyjában bányanyilás látható, fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog. A vért fölötti sisak koronájából arany hajtokájú fekete ruhás, zöld süveges bányász emelkedik ki, kinyujtott kezeiben két oldalról bányász kalapácsokat tartva. Foszladék jobb oldalról aranykék, balról ezüstkék. 2)

Tonka család. (Kövesdi) Közülök Sámuel Aranyosszéki adórovó biztos 1815-ben. Lásd Tanka cs.

Tonrald család. Tonrald György-Kristóf 1659-ben nyert magyar honfiusítást ")

Topai család. (Zilahi) Sándor 1848. előtt Közép-Szolnok seborvosa. Krasznában Miklós, Péter, János és Károly halmosdi birtokosok.

-

Toperczer család. Szepes megyei eredetű régi család ; 1524-ben Toperczer Jánost már Löcse sz. kir. város polgárai közt találjuk. ') 1546-ban Antal popradi plébános volt. 5) János 1562-ben eperjesi polgár, 1563-ban ott jegyző és a város részéről orsz. gyűlési követ.")

A reformatio terjedtével a család tagjainak egy nagy része az evang. lelkészi pályán működött.

') Szatmár várm. levéltárában van az eredeti armális.

2) Adami Scuta gentil. tomo XIII.

3) 1659. évi 133. törv. cz.

') Wagner, Analecta Scepusii II. 144.