A Trencsin megyébe származott ágból Beczkón lakott 1646-ban Péter, Dvoreczen Pál 1658-ban, és ennek utódai ugyan ott még 1689-ben is, midőn ivadéka mint a Thuránszky család valóságos származéka a nemesi lajstromba iktattatott. 1837-ben Halácson laktak Sándor és fiai A mand és Gottfried. Borsod megyében Nekésen, Zólyom megyében Szliácson laknak. Zemplin megyében e század elején birtokos volt a Thuránszky család Hoportyon. 1) Ung megyében Thuránszky Ferencz 1859ben vette nöül Kossuth Idát. Hont megyében Rudolf 1839-től megyei rendsz. esküdt, 1845től-49-ig alszbiró, Károly ugyan ott 1842-től rendsz. esküdt, 1845-től-49-ig alszbiró. Tán a Hont megyei ágat képezi a következő nemzékrendi töredék is: Thurn és Taxis család. Olasz credetűnek tartják. A XVI. században emelkedett fel, midőn Lamoral nevű öse a római német birodalmi postaságot nyerte, ezt 1615-ben Mátyás császár fő, és örökös pósta mesterré tette. 1695-ben birodalmi herczegségre emeltetett a család. Vallására nézve római kath. és székhelye Frankfurt, még inkább Regensburg. 2) Czímere a családnak négy felé osztott vért, egy közép vérttel, melynek kék udvarában ezüst borz (Dachsl) látható. Az 1. és 4-ik udvarban koronás, kettős farkú oroszlán látható, a 2. és 3-ik ezüst udvarban vörös vártorony, mögötte arany liliomos királyi pálcza szemlélhető. A czímert hzgi korona fedi. Minket a családnak csak két tagja érdekel, nevezetesen herczeg Thurn és Taxis Fridrik (szül. 1799.) cs. kir. lovas tábornagy, ki nöül vévén gróf Batthyány Mária Antoniát (sz. 1808′) gróf Batthyány Vincze leányát, az 1840. évi országgyülésen herczeg Thurn-Taxis Vilmos Károlylyal együttt országgyűlési szék és szavazat nélkül honfiusítatott. 3) ') Szirmay C. Zemplin. not. top. 118. 229. 2) Hasznos mulatságok 1824. évi foly. 361-362. lap. 3) 1840. évi 51. törv. cz. A család különben is sógorosodva van magyar családokkal, így hzg. Thurn és Taxis Sándor-Károlynak (szül. 1770. † 1827.) leányát Terézia herczegnöt (szül. 1794.) Eszterházy Pál vette nöül. Thuróczy család. (Turócz szent-Mihályi) Turócz megyei ös régi kihalt család. Már 1269-ben találjuk Turócz megyében a Turóczi családnevet, a midőn Imrének fiai Tamás, Benedek és Márton IV. Béla királytol Bene nevű birtokjokra új kir. adományt nyertek. 1) Ezen Bene földet utóbb Benefalva, most Benicznek nevezik, és ezen testvérek a Beniczky család ősei lettek. *) E családból lehettek: Turóczi András 1412-ben Zsigmond király titkára. Turóczi Benedek 1464-ben királyi főajtonálló mester. 3) Turóczy György 1488-1492 ben fő pohárnok mester. *) A turócz-szent mihályi Thuróczy családnak nemzékrendje 3) következő: kép Zorkócz negyedrészét. ') Túróczi Regestrum. Engel, Monumenta. 77. 2) Bel M. Notitia nova Hung. II. p. 330. és Budai Fer. Hist. Lexic. III. 470. ') Corpus Juris 1164. évi törvény. Budai Fer. III. 470. ') Corpus Juris az 1488. és 92. évi végzemények záradéka. Rajcsányi Geneal. II. 91. II. János kezdé magát Turócz-szent Mihályról írni, 1468-ban Matyás király ügyében ügyvédképen működött. 1470-ben a turóczi premontrei convent jegyzője volt, 1488 ban itélőmester lett. Egyik fia II. Miklós 1513-ban erdélyi alvajda volt; ő szerzé meg Turócz vármegyében Tót-Prónát a Serafin és Szucsán birtokrészeken kivül egészen. 1524-ben itélőmester, 1525 ben kírályi személynök. 1527-ben lett Turócz vármegye főispánja és udvarmester. Neje volt Zabláthi Lőrincznek leánya Margit. Már 1544 ben nem élt. 1) Nála szolgált Nyáry Miklós, atyja bedeghi Nyáry Lőrincznek a család törzsének, ki Thuróczy Miklósnak egyetlen leányát Mártát nöül vette. Thuróczy család. (Ludbregi) Horvát országban virágzott. Törzse Bernát Turócz megyéből credvén, innen vette nevét, szcrencsés katona lévén 1502-1510. körül Horvát országi albánná és Körös vármegye alispánja lett. Fia János szintén albánná lett, és nőül vévén Somogy vármegyéből Gyulai Jánosnak Battyán Zsófiától leányát Annát, ettől lettek fiai István, Bernát és Gábor, ki már nagyságosnak czímeztetett, és nejétől Vidar-teleki Sibrik Magdolnától nemzé Benedeket, Jánost a magvaszakadtat, és Sá rát Dvornichich Györgynét. Nevezett Benedek, Ludbreg, Belecz és Vinicza birtokos ura, kir. tanácsos, 1606-ban aláírta a bécsi békekötést, 1615-ben Dalm., Horvát és Tót ország bánjává neveztetett és beiktattatott. 2) Már 1635ben csak özvegye élt nagy-tábori Ratkay Zsuzsanna, kitől két gyermeke maradt; Miklós, kikben a ludbregi Thuróczy család kihalt, és Borbála 1636-ban gróf Erdödy Farkas neje. A család leszármazása 3) következő: ') Budai Fer. Hist. lex. III. 471. 2) Honori ac Fortunae Illustrissimi, Spectabilis ac Magnifici Domini D. Benedicti Thuróczy, Domini in Ludbreg, Belecz, et Vinicza, etc. Regnorum Dalmatiac, Croatiae et Slavoniae Bani et Proregis, nec non S. Caes. Regiaeque Mattis Consiliarii Cum hanc proregis dignitatem fausto adiret omine Applausum est a Generoso et Nobili Adolescente Stephano Berislavich de KisMlaka, sacrae Poetices in Archiducali Academia Graecii Studioso etc. observantiae ergo. Graecii MDCXV. 4. r. 3) Rajcsány Ádám, Geneal. II. 126. Thuróczy család. (Raksáni) Nem külön család, hanem csak a Raksányi családnak egy ága, mely Erdélybe szakadván, ott eredeti helyéről Turócz megyéről Thuróczy nevet viselt, és visel mai napig, mint Pál, ki Küküllő megyében 1848. elött szolgabiró volt, birtokos Buzás-Bessenyön s több helyütt, valamint rokonai György, Sámuel, Karolina s a többi is. Erdélybe a Raksányi család ez ága a XVII. században költözhetett, egy töredék nemzékrendje 1) az erdélyi ágnak ez : II. János 1738-ban élt s birt Csapón Küküllő megyében valószinűleg anyja Pókay jogán. Ekkor egy közbirtokos társa feladása folytán, mint lázadással vádolt letartóztatott, de vegyes törvényszék felmenté. 2) György szintén Küküllő megyében élt az idő tájban 1738. körül, *) de a táblán nem áll. Nincsenek a táblán Sámuel sem, 1771-ben Küküllő várm. számf, tör. sz. ülnöke. Továbbá Anna Cserey Józsefné, Klára b. Kemény Zsig mondné. ') Hodor Károly közl. 1) Szilágyi Fer. Klio III. 427–435. György, 1827-ben Küküllő várm, törvényszéki tiszt. ülnöke. Károly e század elején B.-Szolnok vármegyében lakott, érdekes gúny versek szerzője. 1) Thuróczy család. Ily nevű nemes család Gömör, Szabolcs és Temes megye nemessége sorában is említetik. Ezekből lehettek János, ki 1812-ben, és József, ki 1836-ban a Ludoviceára ezer, ezer ftot adtak. 2) Thuróczy József tbiró, és ügyvéd Pesten halt meg 1835. mart. 25-én kora 68. évében. Thurszky család. Trencsin vármegye czímerleveles nemes családa. Régi székhelyei Ovcsárszka, Teplicze és Tridvori. Ezen utóbbi birtokot Márton szerzé neje Szeghy Dorottya jogán 1650. körül. Nemzékrende, mint az Trencsin megye levéltárában nemessége igazolási folyamodványához mellékelve található, ") így következik: András, ki a családfán áll, mint Rákóczy híve, a hűtlenségi bélyeg alól Ebergényi László kir. biztos által oldatott fel. E családhoz tartoznak még a következők, kiknek emlékezetét a zolnai és ovcsárszkói egyház anyakönyvekben találhatni: ') Közhasznú Esmeretek tára I. 218-219. |