Oldalképek
PDF
ePub

ellenőrei vannak: a kormány által kinevezett felügyelők, a bányaigazgatóság és magok a munkások, kik minden észrevételt a magok köréből választott megbizottak által jegyzőkönyvbe igtatnak, mely az igazgatósági irodában áll. Általában a törvény végrehajtása a kormányi felügyelőkre van bizva, kik évenként jelentést tesznek a kormánynak a bányák körében felmerülő minden mozzanatról, azokról is, melyekről a törvény még nem intézkedett; minden időben megvizsgálhatják a bányákat, melyekben semmikép sem lehetnek érdekelve, kihallgatják a panaszokat és a törvény áthágóit a biróságoknál feljelentik.

A Metalliferous Mines Regulations-Act már nem oly terjedelmes, mint az előbbi. Intézkedései közül kiemeljük, hogy megtiltja a nőknek és 12 éven alúli gyermekeknek a föld alatti munkát az érczbányákban, de a felszinen alkalmazott gyermekek oktatásáról nem gondoskodik.

-

[ocr errors]
[ocr errors]

Nem hagyhatjuk érintetlenül a munkásoknak munkabérökben való megröviditése és a munkaadók ilynemü visszaélései meggátlására irányzott törvényeket sem; annál kevésbbé, mert e visszaélések okoztak és méltán legtöbb elkeseredést a munkások között. Ez irányban főleg a truckrendszer elfojtására - a XV. század óta számos törvény alkottatott, a mi azt mutatja, hogy a baj: a munkaadók lelkiismeretlen zsarolása igen régi keletü. De ez intézkedések nem birták a bajt orvosolni. Miután mindennapi dolog volt, hogy a munkások által a bányáktól kihordott anyag mérlegelésénél, melyhez volt mérve a bér, a munkások rászedettek; s ha a targoncza történetesen nem ütötte meg a mértéket, nemcsak az aránylagos, de az érte járó egész bér levonatott, és az ily visszaélések nagy zavarokra és elégedetlenségre szolgáltattak okot, az 1860-ki törvény (Mines Regulations-Act) elrendelte, hogy a kőszénbányákban a munkások, ő általok dijazott checkweighert, ellenőrt válaszszanak, ki a mérlegeléseknél ellenőrködjék.

A fönebb emlitett két törvény némely záradékai is intézkednek ez irányban bár csupán a kőszén-bányákra nézve. Azt rendelik, hogy ezután a munkások, nem természetben, hanem készpénzzel fizettessenek és nem csapszékekben sem az ezekhez csatolt helyiségekben. A check-weigher (kik ellen a munkaadók rendesen ellenszenvvel viseltetnek) minden irányban ellenőrzési joggal bir, hol a munkások érdeke forog fenn.

Ha közte és a bánya-ügynökök között kiegyenlithetlen vita támad, választott biró dönt. A check-weigher végre csak a sommás eljárású biróság által mozditható el állásából.

Ez intézkedés kétségkivűl enyhit valamit azon a visszaélésen is, melyet röviden truck-rendszernek neveznek s mely abban áll, hogy munkások béröket, vagy ennek tulnyomó nagyobb részét természetben kapják ki, vagy pedig bérökből egy tekintélyes részt a munkaadók visszatartanak és pedig két okból: önkényes büntetések gyanánt és a poundage alapján, vagyis a hosszabb időre szóló munkabéreknél a patronus munkásának előre bizonyos részt ad ki előlegül béréből, de levon aztán abból kamatul 5%-ot havonként. Hanem a szegény munkás az előleget is pátronusa csapszékében kapja. Hogy mily nagy mérvü e baj, hogy a törvények mennyire nem szüntették még meg, mutatja az az adat, hogy még jelenleg is 147,000 munkás van alkalmazva oly munkaadóknál, kik truckshop-okat tartanak; azonkivül 7-8000 munkás görnyed jelenleg is a poundage sulyos járma alatt.

Leginkább a vas- és kőszénbánya-telepeken találkozunk e fosztogató, kizsákmányoló és épen azért átkos rendszerrel: föőleg pedig Wales déli részén, Skócziában, South Straffordshireben és Birminghamben. Walesben a Company's shop-ok, vagyis a társulatok által alakitott és a munkások kizsákmányolására czélzó mérő-boltok 10"-ot jövedelmeznek a társulatoknak a munkások rovására. Arra pedig, hogy a munkások csak ily árudákból vegyenek élelmi szert, italt, dohányt stb. az által kényszerülnek, mert csak igen hosszu időközökben: 1-2 hónapban, sőt néhol 1—2 évben kapnak egyszer munkabért. Nagy baj, hogy épen e vidékeken nem alakultak munkásszövetségek, melyek a munkást képesek volnának kimenteni sanyarú helyzetéből. Skócziában 25,000 vasés kőszénbánya-munkás zsákmányoltatik ki a truck-rendszer által. A Mounklands társulat aczélgyárában a munkásoknak az árudák utján adott előlegezések a mult évben 1,550,000 frankra mentek, melyből a társulat 72% jövedelmet húzott, ezenkivül az üzletbe fektetett tőke 55%-ot hajtott be. Vannak esetek, hogy csak magok a shopok tartják fenn a munkaadók üzletét.

A butty-kről, melyek egy válfaját képezik a truck-rendszernek, tettünk volt emlitést bevezető sorainkban, itt csak azt adjuk még hozzá, hogy ezek a truck által sujtott vidéke

ken gyakorolják leginkább fosztó hatalmukat - korcsmárosokkal szövetkezve.

A dudley-i kules-gyárban 14,000 munkás szenved a truck nyomása alatt. A truck-shopokból mindent egy nyolczaddal drágábban vesznek a piaczi áraknál. A prescoti óragyárban 1200 munkás foglalatoskodik és szenved a truck alatt. Egy munkás, ki egy hét alatt 43 fr. 75 c.-et szerez, következőleg fizettetik: 1 fr. 25 c. pénzben, 44 font liszt, melyet vagy kenyérré süttet, vagy visszaad a pátronusnak veszteséggel; 14 font czukor, melyből legfőlebb 3-at fogyaszt el, a többit ismét visszaárusitja 10 centime veszteséggel minden fonton; 31⁄2 font vaj, melynek fontját 1 fr. 77 c.-mel számítják neki, ő meg visszaadja 1', frankjával.

Munkabérének többi részét szalonnában, sajtban, burgonyában, theában és kávéban kapja ki. Akár kell neki, akár nem. Ezenkivűl, köteleztetnek a munkások, hogy órákat is vásároljanak, melyeket szintén veszteséggel adnak el.

A woulockheadi ólombányákban a munkások csak két évenként fizettetnek. A truck-shop, mely mindenütt a bányák mellett van, egy-egy évre hitelez nekik. A két év letelte előtt a munkások készpénzben csak a következőket kapják: aprilban 7 fr. 50 c. kerti vetemények bevásárlására, juliusban 50 fr. tüzelő anyagra és 100 fr. husra, melyet besózva télre eltesznek. Találkozunk még a truck-rendszerrel a vasuti munkálatoknál, a honitani, hampshirei és new-lanarki csipke-, keztyüés fonógyárakban. Ily sorsban szenvednek végre a shetlandi szigetek lakói is, számra mintegy 30,000-en többnyire halászok s csak a halászati időszak lejártával, mikor a halak be vannak sózva, kapnak bért. Mindnyájan el vannak adósodva nehány vállalkozónak. De nem vázoljuk tovább e szomorító képet.

Végül még egy pár szót kell szólnunk azon törvényekről, melyek legujabban is oly nagy izgatottságot és elégedetlenséget szültek a munkások között. Ilyen főleg: az 1871-ki Criminal Law Amendment Act és az 1855-ki Master and Servants Act büntető határozatai. Az előbbi nagy szabatossággal irja körül, hogy mi a rattening és picketing vagyis a fenyegetés és kegyetlenség, melyeket strickeok alkalmával elkövetni szoktak a munkások azon társaik irányában, kik munkánál maradnak s nem akarnak a munkaszünetelőkhöz csatlakozni. Mindkét vétségre többé-kevésbbé szigorú büntetések szabatnak. A

második törvény szintén szigoru büntetéssel sujtja azokat, kik a munkaadóikkal kötött szerződéseikben kikötött munkát azok lejárta előtt megtagadják vagy megszüntetik. Azonban a fönebb mondottakból is kitünik, hogy minő feltételekre szoritják és minő körülmények között a munkaadók munkásaikat.

Epen e törvények ellen vittek végbe az összes angolországi munkásszövetségek küldöttei, mintegy 15,000-en f. év pünkösd hétfőjén egy nagyszerű tüntetést a londoni Hyde-Parkban. A delegatusokhoz még londoni és más vidéki munkások is csatlakozván, számuk 30,000-re ment. Az ez alkalommal tartott beszédek a biróságot részrehajlónak és túlszigorúnak tüntetik fel, mint mely a munkások által elkövetett legcsekélyebb vétségeket is aránytalanúl szigorú büntetésekkel sujtja és a törvények szavait azok alkalmazásánál önkényesen magyarázza. Egyhangúlag elfogadtak egy manifestumot is, melyben az emlitett két törvényt gyülöletesnek, igazságtalannak és kegyetlennek mondják és a parlamenttől igazságos és méltányos törvényeket követelnek.

Ennyit az angol munkások helyzetének feltüntetésére. A legapróbb részletességekig ki nem terjeszkedhettem, mert ez igen messze vezetett és túlesett volna tanulmányom körén. Czélom egyedül az volt, hogy a mennyire ily röviden lehet, megközelítő képét adjam az angol munkások anyagi és erkölcsi helyzetének. Szükségesnek és időszerünek tartom e tárgygyal foglalkozni, mert alig telik el nap, melyben ujabb és ujabb mozgalmakról ne értesülnénk az angol társadalom köréből, melyeknek kútforrása épen a munkáskérdés. Ha ismerjük a helyzetet, helyesebb itéletet fogunk magunknak alkothatni a munkások törekvésének indokairól és czéljairól. Nálunk hála isten még nincs munkáskérdés, de a munkakörök szaporodása és nagyobbodása esetére, a mi nálunk is okvetlenül be fog következni, igen jó, ha a figyelem már eleve azon nevezetes társulati tevékenység felé irányul, melynek terén az angol munkások saját erejökből, békés uton és a társadalom veszélyeztetése nélkül, önön jóllétök gyarapitására oly lélekemelő s valóban nagyszerű eredményeket tudtak eddig kivívni. A kérdés, bár csupán az angol viszonyokkal foglalkoztam e helyen, igen sokoldalu és e körülmény szolgáljon egyszersmind mentségemül, ha az olvasó ugy fogja találni, hogy nem karoltam át a kérdést minden oldalról. SZATHMÁRY GYÖRGY.

AZ ÁLTALÁNOS MECHANIKAI ALAPELVEKNEK FEJLŐDÉSI TÖRTÉNETE.

Első közlemény.
I.

Korunk szellemi haladásában az ismert tények gyors és sokoldalu növekedését szokták jellemzőnek tartani; ez hat ránk legközvetetlenebbül, ez emlékeztet minden lépten-nyomon az emberiség sürgő tevékenységére, ez az, a mi szemünkbe ötlik és megkap. De valamint az egyes tudományok terén az uj adatoknak e számbeli növekedése ki nem elégítheti a tudóst, és az adatoknak e gyüjtése és rendezése mindinkább kivánatosabbá teszi a vezénylő eszmék kutatását és elemzését: úgy időnk tevékenységének általános megbirálásában is nem sokára tekintetünk túlemelkedik az összehordott anyaghalmazon, és észrevevén azt, hogy az összehordásban bizonyos eszmék az uralkodók, nem sokára főérdekét ez eszmék körül csoportosítja. Szóval a legfeltünöbbet nem tartjuk többé a legelsőnek; a jellemző alapvonást máshol keressük; és keressük ezt a módszerek változásában.

A módszernek ily változása - különösen, ha tömegesen történik ritkán szokott öntudatos lenni. Azt, a mit a történet bölcsésze különös előszeretettel fejteget, az ily szellemi átalakulásoknak csendes, de biztos, mintegy titkos hatalomtól vezérelt létesültét, azaz szükségkép feltünő beálltát, itt észlelhetni leginkább. A fölfegyverkezett Minerva egy-egy gondolkodó fő szertárából pattan elé, és a nagy chorus nem lát talán ebben csodát, hanem egy köznapivá lett mondásban szokta érzületeit tolmácsolni, és mondja, hogy ez vagy ama dolog már vérében volt a kornak.

Budapesti szemle. Harmadik kötet. 1873.

21

« ElőzőTovább »