Fölébredék, hogy fölkeressem avagy
Sirassam őt örökre és lemondjak
Minden örömről. S im' remény fölött
Ott láttam állni közelemben, úgy mint
Álmomba' mindazzal fölékesitve,
Mivel az ég s föld kedvessé tehette
Szememben őt! Közelget. Alkotója
Láthatlanul vezette értesité

A házas élet szentségéről és a
Menyegző nagy rendeltetésiről.
Léptén bübáj, szemébe' menny, magasztos
Méltóság szerel'm minden mozdulatján.
Örömtől elragadva fölkiálték :

„A fordulat kibékit. Im beváltád
Szavad' kegyes, jóságos Alkotó,
Adója mind e csudaszép valóknak
Se mindenek közt legszebbnek, melyet nem
Tagadsz meg tőlem. Im előttem áll
Csont csontjaimból, hus husomból en-
Magam. Neve: asszony: a férfiból vett,
Kiért embernek el kell hagynia
Atyját, anyját, hogy ő hozzá simulván
Egy test, egy sziv, egy lélek legyenek.“
Meghallgatá szavaimat, de bár

Isteni kéz vezérlé őt ide:

Ártatlansága, szűzi szendesége,

Erénye, méltósága érzete,

Mely udvarlásra vár s keresve vágy
Csak boldogítni, - nem pajkos, kaczér,
Inkább szemérmes és tartózkodó

Vagy egy szóval maga a szűz természet,
Melyhez nem fér bün árnya, készteté
Hogy látva engem, megfordulva ment.
Követtem. Ő mi illik ismeré,
És engedékeny fenséggel hajolt
Könyörgő szómra, győző érveimre,
S mint rózsa-hajnal szendén elpirult
Midőn a nászlugosba vezetém.
A menny és boldog csillagmilliói
E perczre hinték legfényesb malasztjuk ;
Föld, bércz, halom mosolygva üdvözölnek,

Vig dalt dalol a csevegő madár,
Szerelmet suttog erdők lombjainak
A röpke szellő s míg csapongva jár,
Bokorról rózsát, édes illatot

Hoz szárnyain. És most az éj szerelmes
Fülemüléje nászi dalra kezd

S sietni készti az est csillagát, mely
Menyegző lámpát gyujt a bércztetőn.

JÁNOSI GUSZTÁV.

AZ 1626-IKI POZSONYI BÉKE UTÁN. '—2)

A Ferdinand s Bethlen közt 1626-ban kötött pozsonyi béke után véglegesen megszakadt ugyan a szerződők közti háborúk sora, de nem a diplomatiai villongásoké. Ezekre okot az emlitett békekötés végrehajtása és a portával kötendő béke adtak. Mind a két ügy vezetésében Eszterházy Miklós nádornak jutott a kiváló szerep, melyet az alant czimzett munka mán vázolni czélom.

nyo

A pozsonyi béke mikénti végrehajtása végett Ferdinand részéről Pyber János, Ostrosics István, Hoffmann György, Bethlen részéről Lónyay Zsigmond, Bornemisza János, Kassay István és Belleváry Dávid valának kiküldve, a kik Tokajban 1627-ben gyültek össze. Az alkudozások lassan folytak. Ferdinand követei mintegy mart. közepén értek oda s Pyber még april 10-kén is panaszolta, hogy Bethlen követei mindent elkövetnek az alkudozás lassítására: gyorsítása végett tehát Eszterházy april folytán s máj. 1-jén is irt a fejedelemnek, igy az uj szerződés máj. 19-kén valahára megköttetett. Lényege a következő:

1. Habár a pozsonyi szerződés II-ik pontjában kiköttetett, hogy Bethlen visszaadasson minden ingóságot, melyet a mult mozgalom alkalmával elvitetett a király területéről: mindazáltal a biztosok ennek követelésétől elállanak és Bethlen viszont eláll abbeli követelésétől, hogy a mult évről követelt harminczezer frt. neki megfizettessék.

2. A vallásgyakorlatra nézve a kir. biztosok azt kivánták, hogy Kassán engedtessék meg a katholikusok szabad val

1) V. ö. a Budapesti Szemle 1867-iki folyama IX. f. 197–244. ll. 2) Galantai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora. III. köt. 1627-1629. Pest, 1870. n. 8. r. 549. l.

lásgyakorlata; a fejedelem biztosai hasonlót követeltek Somogy helységre nézve.1) Abban történt megállapodás, hogy valamint a fejedelem jelenlétében a kath. vallásgyakorlat legkevésbbé sem gátoltatott, úgy ezután sem fog. Somogyot illetőleg: ez az esztergomi érsek birtoka; de ez gondoskodni fog, nehogy az ország törvényeivel ellenkezőleg a szabad vallásgyakorlatban a lakosok ott akadályoztassanak.

3. A fejedelem nem engedendi, hogy saját katonái a király területére betörjenek a nép nyomorgatására. Ugyanez áll a másik részre is.

4. A fejedelem az ő területébe eső, a Szendrő várához tartozó és általán a borsod megyei birtokokban, a király vagy ősei által tett collatiókat és inscriptiókat nem háboritja és nem változtatja meg.

5. A fejedelem biztosai felpanaszlák, hogy a hét megyében a király által, a bécsi szerződés ellenére főispáni kinevezések és birtokadományozások történtek. Ezután ilyesek történni nem fognak s a történtek megsemmisittetnek.

6. A fejedelem veressen olyan apró pénzt, mely egész Magyarországon kelendő lehessen, s hasonló vegyitékü legyen a körmöczihez.

7. A Szendrő várabeli örök, kikről az állíttatik, hogy a fejedelemnek húszezer forintnyi kárt tettek és török kereskedőket is fosztogattak, a bécsi szerződés 26-ik czikke értelmében törvény elé idéztessenek s az ország törvényei szerint büntettessenek.

A mi pedig a fejedelem mult évi biztosító levelében kitett birtokok visszaadását illeti, Nádasd, Szegi és Kisfalud már visszaadattak előbbi birtokosaiknak. A többiek visszaadása megtörténik jelen évi julius 25-ig.

Külön szerződés kelt ugyanaz nap a vámok dolgában. Ennek pontjai:

A mindennapi házi szükségre szolgáló tárgyak, mint bor, ökör, ha nem az országon kivüli kereskedésre vitetnek ki, a határon nem fizetnek harminczadot. Csak bizonyitványt hozzanak róla.

1) Vagy a Zemplén megyében a n. mihályi járásban fekvő falu vagy a Barsmegyében ma puszta Somogy értendő.

A fejedelem az Erdélyből s más területéről külföldön való eladás végett kihozott ökrökért az ország törvényeiben kikötött vámot veszi; u. m. darabonként másfél magyar frtot. Más czikkekért is a törvényes harminczadot veendi.

Azon borra nézve, melyet a fejdelemnek engedett hét megyéből Magyaroszágon át visznek külföldre, akár egyenesen, akár a lerakási helyekről, a fejedelem a király birtokán azon helyeken, hol a bort külföldre viszik, tartson külön perceptorokat. Ezek minden akó kivitt borért két magyar frtot vegyenek. Ezeket a király administratorai segitsék föladatukban.

Sokkal nehezebb volt a portával kötendő béke kieszközlése. Az 1625-ben Gyarmatnál kötött békeszerződés sohasem jutott a végleges szentesítésig. Igy a háború azon évi septemberben a porta s Ferdinand közt ujból kitört, melyet 1627-ben három havi fegyverszünet szakított félbe. Ez időt végleges békeszerződésre akará felhasználni a bécsi kormány, mitől a porta sem idegenkedett, egész figyelmét s anyagi erejét vevén igénybe az Ázsiában szerencsétlen fordulatot vett háborúja. A béke fölötti alkudozás a török részéről Murtéza budai basára, Ferdinandéról Eszterházyra lön bizva teljhatalommal s az alkudozás csakugyan nem Konstantinápoly és Bécs, hanem Buda és Kis-Marton közt folyt, melynek meginditására mart. közepe táján teljes tevékenység és mozgalom kezdődött annálinkább, mivel a fegyverszünet azon hó 31-kén le volt járandó. Ámde márcz. 15-kén Budára érkezett Bethlen biztosa, Tholdalagi Mihály, részt veendő a szultán és király közti alkadozásban s ez, mint említém, másik oka volt a Ferdinand s Bethlen közti diplomatiai villongásnak. A királyiak ugyanis hivatlan vendégnek, jogtalan beavatkozónak tekinték Tholdalagit, ki a budai basának jobb keze, tanácsosa s az alkudozás egész ügyvitelének lelke vala.

A fegyverszünet máj. utolsó napjáig meghosszabittatott, igy a békemü folyamatba tétetett. Az alkudozás helyeül Szőny lett választva. Eszterházy, saját aláirásával, a török biztosoknak megküldé a menevédet; de az ő aláírását keveselvén Murtéza, még a királyét is kivánta, de addig is a török biztosok, Mehemet egri basa, Moharrem szolnoki beg és a mufti máj. 3-án felindultak Esztergomba. Ferdinand kiállitotta a kivánt menevédet, de Murtéza azt hibásnak találta, mert a török császár kevés becsülettel" egyszerűen csak szultánnak" van benne nevezve: a menevédet tehát visszaküldé, kijelentvén,